Mindannyiunk életében lehetnek olyan időszakok, amikor lehangolttá válunk, nyomasztó negatív érzelmek lesznek úrrá lesz rajtunk. Ez teljesen érthető, ha valamilyen nehéz esemény vagy helyzet (pl.: egy szerettünk halála, válás, súlyos betegség) kapcsán krízisbe kerülünk. A szomorúság, a kilátástalanság, a reménytelenség olykor olyan súllyal nehezedik ránk, hogy az egész életünket beárnyékolja. De mi az a pont, amikor már érdemes szakember segítségét kérni? 

A szomorúság az alapérzelmek közé tartozik, a veszteségekre adott teljesen természetes és normális érzelmi reakció, míg a depresszió az érzelmi-hangulati állapot zavaraként megjelenő kóros állapot.

Cikkünkből megtudhatod:

  • Mi a különbség a szomorúság és a depresszió között?
  • Honnan tudhatod, hogy szakemberhez kell fordulnod?
  • Adunk 5 tippet arra vonatkozóan, hogyan javíthatsz a hangulatodon.
  • Ajánlunk 2 gyakorlatot, amelyek segíthetik a negatv érzelmek kezelését.

A depresszió diagnosztikájában a szomorúság csupán egy tünet, amelyhez további más érzelmi, motivációs, a gondolkodást és a viselkedést érintő negatív változások, valamint testi tünetek társulhatnak.Érzelmi tünet a szomorúságon túl, például az örömtelenség, az önutálat és a bűntudat.

  • A motivációs és gondolkodást érintő változások közé tartozik a kedvetlenség, az érdeklődés lecsökkenése, az értelmetlenség élménye. Gyakori jelenség, hogy a depressziós személynek nincs kedve semmihez, úgy gondolja, hogy nincs értelme a napjának vagy akár az életének sem. Negatívan látja önmagát, a jövőjét és a világot is.

  • A viselkedéses tünetek közé tartozik az aktivitás és a produktivitás csökkenése. A depressziós egyének nagyfokú energiahiányról, a koncentráció nehézségéről számolnak be, olykor ki sem bírnak kelni az ágyból.

  • Testi tünet lehet például a fejfájás, emésztési zavar, fogyás vagy hízás, szédülés, fáradékonyság és az alvászavar.

Súlyos esetben öngyilkosságra vonatkozó gondolatok lesznek úrrá az érintetten és öngyilkossági kísérletre, öngyilkosságra is sor kerülhet.Az öngyilkosságra való késztetés esetén, illetve, ha a fenti tünetek több mint fele hosszabb időn keresztül fennáll, mindenképpen szakember segítségét szükséges igénybe venni.

5 tipp a jobb hangulat eléréséhez

1. Fontos, hogy próbáld megérteni mi zajlik a belső világodban és annak mi lehet az oka és a története.

2. Próbáld beazonosítani az érzelmeidet, a mögöttük húzódó szükségleti hiányokat és gondold át, milyen lehetőségeid vannak a hiányok betöltésére.

3. Kérj bátran segítséget! A segítségkérés nem a gyengeség vagy a kudarc jele, hanem érett és felelősségteljes viszonyulás önmagunkhoz és a helyzetünkhöz. Elviselhetőbbé válhat a szomorúság, ha érezzük más emberek együttérzését, elfogadását és támogatását. Meghitt beszélgetések során, a szeretteinktől kapott ölelések által megtartva és szeretve érezhetjük magunkat akkor is, ha belső világunkat borúsnak látjuk.

4. Önmagunk iránt tanúsított kedvességgel és együttérzéssel érzelmi melegséget és megértést nyújthatunk saját magunk részére is. Az önegyüttérzés magában foglalja annak elismerését, hogy a szenvedés része a közös emberi tapasztalatnak, amin keresztül kell mennünk. Megértjük, hogy ez másokkal is megtörténik, nem vagyunk egyedül a nehéz érzelmi állapotok megélése során sem. Ehhez kapcsolódva megérthetjük azt is, hogy nem szükséges elítélni és bántani saját magunkat.

Az önmagunkhoz való pozitív viszonyulás számos pszichés előnnyel jár, segíti az optimizmus és a hála kibontakozását.

Jótékony hatása van az érzelmi intelligenciára, a rugalmasságra, az autonómiára, az élettel való elégedettségre.

5. Oldhatja a nehéz érzéseket a természethez való kapcsolódás is. Például a tó vagy folyó vizének megfigyelése, séta az erdőben, a naplementében való gyönyörködés nyugtató hatású lehet, csökkentheti a lehangoltság ártó erejét.

+ 2 vizualizációs gyakorlat, ami segítheti a depresszív tünetek kezelését

  • Képzeljük el, hogy milyen kép jelenítené meg az aktuális érzelmi állapotunkat! Csukjuk be a szemünket, néhány percig figyeljük meg a légzésünket, kapcsolódjunk saját magunkhoz, majd képzeljük el az aktuális érzelmi állapotunkat szimbolizáló képet. Csak hagyjuk, hogy ez megtörténjen.

    Adjunk időt arra, hogy a képzeletünk segítségével képi formában kibontakozhasson az érzelmi állapotunk.

    Figyeljük meg alaposan, hogy mit látunk ezen a képen. Ezt követően gondoljuk át, hogy mit változtatnánk meg rajta, hogy egy kicsit kellemesebbé váljon. Alaposan figyeljük meg ezt a megváltoztatott képet is, majd szükség szerint ismételjük meg a műveletet néhányszor. A gyakorlat befejeztével figyelmünket irányítsuk ismét a légzésünkre, a testünkre és szép lassan térjünk vissza a jelen helyzetbe. Figyeljük meg hogyan hatott ránk a gyakorlat.

  • Egy másik, hasonló vizualizációs gyakorlat során abból indulunk ki, hogy az átélt érzelem, például a szomorúság, vagy a bűntudat, hol jelenik meg a testünkben. Például érezhetjük azt, hogy a szomorúság rátelepedik a mellkasunkra, vagy érezhetünk diszkomfort érzést a torkunkban vagy a hasi tájékon is. Figyeljük meg ezt a testérzetet, milyennek érezzük? Lehet éles, tompa, szúró, szorító érzés. Képzeljük el milyen lehet, ami ezt okozza a testünkben? Milyen a színe? Mekkora a mérete? Milyen az alakja és az állaga? Van-e szaga? Mozog-e esetleg vagy változik-e? Ha igen, akkor hogyan? Miután alaposan megfigyeltük, adhatunk neki valamilyen nevet és átgondolhatjuk, hogy tudunk-e valamit tenni vele, amitől kissé könnyedebbé válna? Például a mellkasra telepedett, nyomasztó, sötét, szürke felhőt szét lehet oszlatni, vagy hagyhatjuk, hogy elfújja a szél. A gyakorlat végén figyelmünket a légzésünkre irányítjuk és lassan visszatérünk a jelenbe. Tudatosítsuk, hogy hogyan hatott ránk a gyakorlat.

Természetesen számos más érzelemszabályzó technika és módszer segítheti a depresszív tünetek enyhítését, amelyek elsajátításához érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Ha úgy érzed, további támogatásra van szükséged, fordulj Terápiás és Tanácsadó Központunk szakembereihez, akik pszichológiai tanácsadás keretein belül segítenek neked a nehézségekkel való megküzdésben. Depresszíó esetén pedig orvosi illetve pszichoterápiás ellátás igénybevétele indokolt.

Kristin Neff (2014): Együttérzés önmagunkkal - Hagyj fel az önostorozással és légy magabiztosabb! Ursus Libris

Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika: A depresszió tünetei és kezelése. https://semmelweis.hu/pszichoterapiasosztaly/kiket-gyogyitunk/a-depresszio-tunetei-es-kezelese/

Terry, M. L.; Leary, M. R.: Self-compassion, self-regulation, and health. Self and Identity, 2011, 10 (3), 352–362.