Az egészség fogalmát gyakran kizárólag a betegségek hiányával azonosítjuk, azonban ez az értelmezés ma már messze nem elégséges. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészség a testi, lelki és szociális jóllét állapota, nem egyszerűen a betegségek hiánya. Ebből következik, hogy a mentális egészség az elme kiegyensúlyozott működését feltételezi, amely összhangban van az emberi test egészségével és az érzelmi jólléttel. Egészségpszichológusként gyakran nyúlok a bio-pszicho-szocio-spirituális-kulturális modellhez, amely szerint minden itt felsorolt terület jelentőséggel bír az egyén egészsége szempontjából. Pszichológusunk, Matyi-Bokolosz Kynthia Zoé írása.
A lelki egészségünk hanyatlásának okai
A lelki egészség hanyatlásának egyik legfontosabb és sokat emlegetett oka a stressz, ami számos élethelyzet velejárója, ugyanakkor általánosan elmondható, hogy sokan állandó teljesítménykényszerben és versenyhelyzetben élik meg a mindennapokat. Utóbbira jó példa a közösségi média, amelyen keresztül mások aktuálisan legboldogabb pillanatához hasonlítjuk saját életünket, egy átlagos hétköznapunkat, és ezzel irreális elvárásokat támasztunk magunk felé. A sokat használt közösségi média mellett ugyanakkor tendencia, hogy az élő szociális kapcsolatok fokozatosan gyengülnek, amely mögött feltételezhető a COVID-19 járványt követően gyakorivá vált otthoni munkavégzés, valamint a túlhajszolt életmód. A családi és baráti kapcsolatok lazulása, a közösségi támogatás hiánya növeli a magányt és az elszigeteltséget, ami súlyosbíthatja a lelki nehézségeket.
Emellett a globális kihívások, mint például a napjainkban gyakori klímaszorongás, a háborúk jelenléte, a gazdasági bizonytalanság és az infláció is tovább növelik a belső feszültséget. Ezek a kihívások egyre kiszámíthatatlanabb színben tüntetik fel a jövőt, ezzel növelve a bizonytalanságot, szorongást.
Végül az egészségtelen életmód, különösen a mozgáshiány és az alvásproblémák gyakorolnak negatív hatást a lelki egészségre. Gondoljunk csak arra, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a hétköznapi élet mennyivel több mozgást követelt meg!
A mozgás a testi egészség fenntartása mellett segít az érzelmi, gondolati életet is rendszerezni. A modern életstílus gyakran elhanyagolja a fizikai aktivitást és a pihenést, pedig ezek nélkülözhetetlenek a mentális egyensúly fenntartásában.
A lelki egészségünk tudatos megőrzése
A lelki egészség részben általános, részben pedig egyéni tényezőktől függ. Általánosan elmondható, hogy minden ember számára fontosak bizonyos alapvető tényezők, mint például a biztonság, a szeretet, a támogató szociális kapcsolatok, az önbecsülés. Ezek szükségesek ahhoz, hogy valaki érzelmileg stabil legyen, képes legyen megbirkózni az élet kihívásaival, és kiegyensúlyozottan élje a mindennapokat. Mindemellett a lelki egészség természetesen egyénenként változhat, hiszen mindenki más módon éli meg, mit jelent számára a boldogság, a kiegyensúlyozottság vagy a lelki egyensúly.
A bio-pszicho-szociális modell éppen azt támogatja, hogy az egyén teljes világát figyelembe véve foglalkozzunk az emberrel. Az egyének bizonyos személyiségjegyei, mint például a nyitottság vagy az érzelemszabályozás jelentős hatással vannak arra, hogyan reagál a stresszre és az élet kihívásaira. A különböző élettapasztalatok, a gyermekkori szociális környezet alapvetően befolyásolják a lelki jóllétet, hiszen a korai élmények hosszú távú hatással lehetnek az egyén érzelmi állapotára. Ezen túlmenően a kulturális és szociális háttér sokfélesége is meghatározza, hogy ki miképpen értelmezi a boldogságot, lelki egészséget. Ennek ismeretében kijelenthető, hogy:
a lelki egészség megőrzéséhez egyéni megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi az emberi tapasztalatok sokszínűségét.
A lelki egészség kapcsán fontosnak tartom még kiemelni a fent említett bio-pszicho-szocio-spirituális modell spirituális dimenzióját. A spiritualitást sokszor tévesen a vallással azonosítják, ám valójában a materiális világon túli dimenzió hozzátartozik az emberhez. Kierkegaard, kiváló dán filozófus gondolatát idézném, miszerint „a boldogság ajtaja nem befelé nyílik, hogy nekirohanva beronthatnánk rajta; ellenkezőleg, kifelé nyílik, s ezért semmit sem tehetünk." Olyan kultúrában élünk, amelyben lehetőségünk van arra, hogy az életünknek szabadon egyedi célt, értelmet válasszunk, egyéni életstílust éljünk. Fontos, hogy tudjuk, sok mindent irányíthatunk, de közben jó, ha nem felejtjük el, hogy a bizonytalanság is természetes része az életnek. Az igazi szabadság abban rejlik, hogy felelősségteljesen éljük meg döntéseinket, miközben nyitottak maradunk az élet váratlan fordulataira.
A minket körülvevő világgal, társadalommal való békés együttélés nagymértékben hozzájárul a lelki egészségünk megőrzéséhez.
Apró lépések a lelki egészségért
A lelki egészség megőrzése érdekében fontos, hogy tudatosan figyeljünk a saját érzelmi és mentális jóllétünkre.
Testmozgás: Érdemes rendszeres fizikai aktivitást végezni, beiktatni azt a hétköznapokba. Például hosszabb útvonalon sétálni, biciklivel menni a munkahelyre, vagy rendszeresen túrázni, kirándulni.
Relaxáció: Fontos időt szánni a pihenésre és a relaxációra, például meditáció, légzőgyakorlatok vagy mindfulness alkalmazásával, amelyek segíthetnek csökkenteni a stressz-szintet.
Alvás: A minőségi alvást kiegyensúlyozott alvási rutinnal segíthetjük elő. Jó, ha a tervezett lefekvés előtt egy órával már nem nyúlunk a telefonunkhoz, és felfedezzük mi segít számunkra megteremteni a nyugodt, békés pihenés feltételeit. Ilyenek lehetnek különböző illóolajok, teák, csendes zene, napunk pozitív aspektusainak átgondolása hálanapló vezetésével.
Kapcsolatok ápolása: A szociális kapcsolatok ápolása is kulcsfontosságú: törekedjünk arra, hogy támogató barátokkal és családdal vegyük körbe magunkat. Szánjunk időt a közösségi tevékenységekre, legyünk nyitottak egymást időnként újra megismerni, frissíteni a másikról alkotott képünket.
Összességében önmagunk és mások szeretete, az önmagunkhoz és az egymáshoz való pozitív viszonyulás, az öngondoskodás és a környezetünkkel való törődés egyaránt hozzájárul a lelki EGÉSZséghez.