Bár az utóbbi időben egyre nagyobb fókusz kerül az édesapák szerepére, még mindig sokszor háttérbe szorulnak. Cikkünkben az apaszerep átalakulásáról, az apák gyermekekre gyakorolt hatásairól és az édesapánktól tanulható leckékről írtunk.

Az apaszerep átalakulása

Két-három évszázaddal ezelőtt az apák szerepe elsősorban az volt, hogy kenyérkeresőként, valamint az erkölcsi értékek és a vallási nevelés közvetítőjeként vegyenek részt a család életében. Az iparosodás és az urbanizáció megjelenésével, valamint a gyárak fő foglalkoztatási forrássá válásával azonban az apák eltávolodtak a háztartástól és a családjuktól 

míg korábban a munka színtere a család volt, az iparosodás hatására a munkahely eltávolodott az otthontól, vagyis az édesapák jelentősen kevesebb időt kezdtek tölteni családjuk körében. 

Az utóbbi évtizedekben a nők gazdasági szerepvállalása nagyban befolyásolta az apák szerepének alakulását. 1948 és 2001 között a foglalkoztatott vagy munkát kereső nők aránya csaknem megduplázódott  kevesebb mint 33 százalékról több mint 60 százalékra nőtt. Anyagi erejük növekedése miatt az apa pénzügyi támogatására egyes családok esetében kevésbé volt szükség, ezáltal az édesapák megengedhették maguknak, hogy kevesebbet dolgozzanak, és így egyre inkább elkezdtek részt venni az otthoni és a gyermekek körüli teendőkben. 

Történelmileg a gyermekfejlődéssel kapcsolatos kutatások inkább az anyák jelentőségére összpontosítottak a gyermekek szükségleteinek kielégítése kapcsán. Az elmúlt 20-30 évben azonban a kutatások egyre inkább elkezdtek felfigyelni az apai jelenlét fontosságára. Ez annak köszönhető, hogy a modern kor apái egyre nagyobb szerepet játszanak a gondozásban. A National Institute of Child Health and Human Development (NICHD) által végzett tanulmány megállapította, hogy az apák hajlamosak voltak nagyobb mértékben részt venni a gondozásban, ha:

  • kevesebbet dolgoztak, mint más apák;
  • pozitív pszichológiai jellemzőkkel rendelkeztek (pl. magas önértékelés, alacsonyabb szintű depresszió és ellenségesség, és jól megbirkóztak a felnőttkor főbb feladataival);
  • az anyák sokat dolgoztak;
  • nagyobb házastársi intimitásról számoltak be; 
  • a gyermekek fiúk voltak.

Cikkünkből kiderül:

  • Az apai szeretet ugyanolyan nagy hatással van a gyermekek fejlődésére, mint az anyai szeretet.
  • Az apával rendszeresen kettesben töltött idő segített a gyermekeknek együttérző felnőttekké válni. 
  • Lehetetlen tökéletes apának lenni, de számos lehetőség van, ami segíthet közelebb kerülni gyermekeidhez!

Az édesapák hatása a gyermekre

Az apák szerepével kapcsolatos kutatások szerint az apai szeretet ugyanolyan nagy hatással van a gyermekek fejlődésére, mint az anyai szeretet.

Az apai szeretet támogatja a gyermekeket abban, hogy kialakuljon bennük a világban elfoglalt helyük, ami segíti szociális, érzelmi és kognitív fejlődésüket és működésüket. Ráadásul azok a gyerekek, akik több szeretetet kapnak az apjuktól, kisebb valószínűséggel küzdenek viselkedési vagy kábítószer-használati problémákkal.

Az édesapák bevonásával készült és a gyermekek jóllétével foglalkozó, 1980 óta megjelent tanulmányok 82%-a „jelentős összefüggést talált a pozitív apai bevonás és az utódok jólléte között”. 

A szülő-gyermek kapcsolatokról szóló több mint 100 tanulmány elemzése során megállapították, hogy a szerető és gondoskodó apa ugyanolyan fontos a gyermek boldogsága, jólléte, valamint társadalmi és tanulmányi sikere szempontjából, mint a szerető és gondoskodó anya. 

Kyle Pruett gyermekpszichiáter szerint az apa aktívabb játékstílusa és viszonylag lassabb reakciója a kisgyermek vagy csecsemő frusztrációjára, elősegíti a gyermek problémamegoldó kompetenciáit és függetlenségét. Dr. Pruett szavai szerint „a pozitív apai gondoskodás a fiúk és a lányok pro-szociálisabb és pozitívabb erkölcsi viselkedésével hozható összefüggésbe.” Ezt támasztja alá a Pennsylvaniai Egyetem kutatása is, amely szerint azok a gyerekek, akik közelséget és melegséget éreznek az apjukkal, kétszer nagyobb valószínűséggel kerülnek főiskolára, 75 százalékkal kisebb valószínűséggel vállalnak gyermeket tinédzserkorukban, 80 százalékkal kisebb valószínűséggel kerülnek börtönbe, és feleannyira valószínű, hogy a depresszió különböző jeleit mutatják.

Egy 26 éven át tartó vizsgálat során a kutatók megállapították, hogy az első számú tényező a gyermekek empátiájának kialakulásában az apa aktív részvétele. A gyermekeikkel rendszeresen kettesben időt töltő apák hozzájárultak gyermekeik együttérző felnőtté válásához.

A szerető és gondoskodó apa ugyanolyan fontos a gyermek boldogsága, jólléte, valamint társadalmi és tanulmányi sikere szempontjából, mint a szerető és gondoskodó anya.

Leckék, amiket édesapánktól tanulhatunk/tanultunk meg

Szüleink a tanulásunk fő forrásai, életünk kezdetén tőlük sajátítjuk el fontos képességeinket. Vannak azonban olyan leckék, amiket elsősorban édesapánktól tanulhatunk el:

Hogyan bánjunk egy nővel/Hogyan bánjon velünk egy férfi: Az, ahogy édesapánk bánik az édesanyánkkal, erőteljes hatást gyakorol arra, hogy felnőttként mi magunk hogyan bánunk majd a nőkkel, valamint arra, ahogy mi elvárjuk/megengedjük, hogy nőként egy férfi bánjon velünk. Épp ezért óriási felelősség terheli ennek kapcsán az édesapákat, hiszen nem csak a jó minta tanulható el! Természetesen a későbbiekben számos egyéb tényező is hatást gyakorolhat ránk, ugyanakkor az alapokat édesapánktól kapjuk.

Ne féljünk hibázni! A fejlődéshez és éréshez hozzátartozik, hogy néha (túl sok) kockázatot vállalunk. Sosem fogjuk ugyanakkor megtudni a végeredményt, ha nem teszünk próbát!

Tanuljunk a hibáinkból! Ha újra és újra elkövetjük ugyanazt a hibát, az nem segít abban, hogy jobb emberré váljunk. Azzal, hogy kockázatot vállalunk, előfordulhat, hogy nem abban a helyzetben fogunk kikötni, ahol szerettünk volna, de ez nem baj. Fogadjuk ezt el, mert segít látni, hol hibáztunk, és ezzel lehetőségünk nyílik kijavítani is azt.

Hogyan lehetsz jobb édesapa?

Ahogy az anyaság kapcsán oly gyakran emlegetjük, úgy természetesen itt is érvényes, hogy nem kell, és nem is lehet a tökéletességre, a mindig teljes összhangra törekedni. Nem tökéletes, hanem elég jó apákra van szükégünk. Néhány egyszerű lépés azonban segíthet jobban kapcsolódni gyermekedhez:

Légy jelen! Ez eléggé nyilvánvalónak tűnhet, de a digitális korban, amelyben élünk, megannyi zavaró tényezővel, gyakran az együtt töltött időt is teljesen behálózza a telefonhasználat. Amikor tehát a gyermekeddel töltesz időt, légy jelen. A legjobb módja annak, hogy kötődj a gyerekeidhez függetlenül attól, hogy hány évesek, az, hogy valóban ott, a jelenben vagy. Kommunikálj, beszélgess vele, figyelj rá, énekelj, olvass neki.

Tarts szünetet! Olyan korban élünk, amikor az apaszerepek jelentősen eltérnek elődeinkétől. Ez összezavarhat bennünket azzal kapcsolatban, hogy milyen is egy szerető apa, és hogy vajon eleget teszünk-e. Elég időt töltök a gyerekekkel? Jó példakép vagyok? Mit tanulnak tőlem a gyerekek? Miért nem tudok tökéletes életet biztosítani a családomnak? Valóban megbecsülöm az időmet, amit a gyermekekkel töltök? Elég szórakoztató vagyok számukra? Megtanítom-e őket arra, hogy tiszteljék és szeressék a körülöttük lévő embereket? Lehetetlen tökéletes apának lenni. De ez nem jelenti azt, hogy nem vagy már most is nagyszerű apa. Adj hát magadnak egy kis szünetet, és ne helyezz túl nagy nyomást magadra. Gondolj arra, hogy mi mindent csinálsz ragyogóan!

Válogasd meg a harcaid! Lesznek hisztirohamok, lesznek rosszkedvű, frusztrált és fáradtsággal teli napok. Minden vitát meg lehet nyerni egy dühös kisgyerekkel szemben, ha nagyon akarod. De az ehhez szükséges erőfeszítés sokba fog kerülni. Úgyhogy ne fáradj! Koncentrálj a fontos dolgokra, és hagyd, hogy a triviális dolgok megoldódjanak maguktól.

Légy te is néha kicsit gyerek(es)! Sok szülő küzd a gondolattal, hogy elengedje a gátlásait, és együtt játsszon a gyermekeivel. Tudjuk, hogy a kisgyermekek játékai néha kissé unalmasak lehetnek különösen, ha ugyanazt akarják játszani újra és újra és újra. De a játék fonalának felvétele nagyszerű módja annak, hogy jobb kapcsolatot építs ki a gyermekeiddel. A gyerekek imádják, ha az apjuk is bekapcsolódik a mókába és a játékba. De nem lehetsz félszívű! Engedd el magad, dobd el az aggodalmakat, hogy mit gondolnak majd az emberek, és koncentrálj a gyerekeidre.

Hallgass figyelmesebben! Beszélj kevesebbet a gyermedHEZ, és beszélgess többet VELE. Ha a szülők tiszteletben tartják, hogy a gyermekeiknek saját hangjuk van, erősebb önbizalommal és önbecsüléssel fognak felnőni. Hallgasd meg, mit mondanak, és hogyan látják a világot. Néha másképp gondolkodunk gyermekeink életéről, ha az ő szemükkel látjuk a világot.

Zavard el a partnered! Persze itt nem szakításra vagy válásra gondolunk. Néha nagyon jó, ha egy kis időt tölthetsz egyedül a gyermeke(i)ddel, csak te és ő/k. Könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy azt gondoljuk, mindent együtt kell csinálnunk családként. A valóságban azonban fontos, hogy egyénileg is időt töltsetek a gyermekeitekkel. Az egyedüli szülői jelenlét segít abban, hogy a pillanatnak élj, találékony, fantáziadús és figyelmes légy. Lehet, hogy ezáltal olyan dolgokat is észreveszel, amiket normális esetben nem vennél. Küldd el tehát a partnered egy wellnessnapra, egy kellemes sétára vagy futásra, egy bevásárló körútra! Fontos, hogy ő is kapjon időt a kikapcsolódáshoz. Bátorítsd a társad is, hogy töltsön időt kettesben a gyerekekkel, hogy segítsd az ő kötődésüket is.

Az édesapák jelentősége tehát nem másodrendű: aktív részvételük, szeretetteljes jelenlétük éppúgy nagy hatást gyakorol a gyermek életére, mint az anyáké. Bátorítsuk és támogassuk hát őket a minél aktívabb szerepvállalásban!

Richard Koestner, et al., “The Family Origins of Empathic Concern: A Twenty-Six Year Longitudinal Study,” Journal of Personality and Social Psychology 58 (1990): 709-717.

Frank Furstenberg and Kathleen Harris, “When and Why Fathers Matter: Impacts of Father Involvement on Children of Adolescent Mothers,” in Young Unwed Fathers: Changing Roles and Emerging Policies, R. Lerman and T. Ooms, eds. (Philadelphia: Temple University Press, 1993).

Kyle D. Pruett, Fatherneed: Why Father Care is as Essential as Mother Care for Your Child, (New York: The Free Press, 2000), p. 41-42.

The Changing Role of the Modern Day Father

How to be a better dad in 2024