A jó idő beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban, nyáron pedig sokaknak sikerül akár napokra is kiszakadni a városból. Legyen szó rövidebb sétáról vagy hosszabb időtöltésről a természetben, kiszabadulhatunk a hétköznapok monotonitásából. A szabadban töltött idő nemcsak a fizikai, hanem a mentális jóllétünket is szolgálja. Cikkünkben a szabadban végzett rekreációs mozgás mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásait járjuk körül. 

A szabadban töltött idő a kiegyensúlyozott élet egyik alappillére. Ebben a gyorsan változó, stresszes világban kiemelten fontos lenne ennek megélése. A természetben végzett mozgás, legyen az egy intenzív testmozgás vagy csak piknikezés a parkban, segít helyreállítani a testi, lelki és szellemi teljesítőképességet. A fizikai egészség viszont szorosan összefügg a lelki egészséggel, a latin közmondás is úgy tartja: „Ép testben ép lélek." Ezek a tevékenységek lehetőséget adnak a kikapcsolódásra, az általános jóllét növelésére, és alapvető szerepet játszanak a harmonikus életmódban. De miként jelentkezik ez a pozitív hatás a mindennapjainkban?

Cikkünkből kiderül:

  • A természetben végzett mozgásos tevékenységek hogyan kapcsolódnak a flow-élményhez és a kreativitáshoz?

  • Miért érdemes részt venni rekreációs programokon a természetben? 

  • Hogyan hat lelki egészségünkre a szabadban eltöltött idő és az erdőfürdőzés?

Flow-élmény elősegítése 

Csíkszentmihályi írta le először a flow-élményt, mely során elmerülünk az adott tevékenységben. A belső elégedettség, a kihívás és a készségek közti egyensúly, a koncentráció, az egyértelmű célok és a visszajelzések élvezetesebbé teszik az adott elfoglaltságot. Ha az egyénnél legalább egy ilyen jellemző megvalósul, létrejöhet a flow-élmény. Ilyenkor

időérzékünk elveszik és önmagunkra fókuszálunk.

A környezet kihívásai és szépsége, valamint a mozgásforma adta feladat teljesen lefoglalja elménket. Ezáltal megszűnik számunkra a külvilág, és a hétköznapi problémák, stresszfaktorok kizárása révén csökken a stressz.

Kreativitás

A természet fontos szerepet játszik a kreativitásban. Különböző ingerek – például a vizuális, auditív és taktilis –, valamint a szabadban végzett mozgás kíváncsivá tesznek minket, elősegítik az új ötletek születését. Atchley és Strayer vizsgálatuk során azt találták, hogy négy nap technológia nélküli kirándulás jelentősen növelte a résztvevők kreatív potenciálját, 50%-kal meghaladva azokét, akik nem vettek részt ilyen programban. Ezen kívül segít rugalmasabban gondolkodni és fejleszteni a problémamegoldó készségeinket is. A mindennapi életben hatékonyabban kezeljük a váratlan helyzeteket.


Társas kapcsolatok erősítése

Könyvet olvasva a padon, kutyát sétáltatva vagy bármilyen szabadban végzett tevékenység során lehetőségünk van másokhoz csatlakozni és új közösségeket találni. Ez elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását, lehetőséget adva arra, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat és érzéseiket, erősítve ezzel az együttműködést és a mélyebb kapcsolatok kialakítását. Egy csoport tagjaként megtanulják a kapcsolatok dinamikáját és a készségeket, amelyek szükségesek a barátságok kialakításához és fenntartásához. 

Nem ritka, hogy nagyobb túrák vagy hegymászások során menedékházak, erdei házak megtelítődnek éjszakára. Ilyenkor akaratlanul is kapcsolatba kerülünk másokkal, ami segít leküzdeni a bennünk lévő gátakat. Az ilyen esetekben elkezdünk kötődni egymáshoz és erős közösségi érzést alakítunk ki, ahol önmagunk lehetünk. Ez növeli a valahová való tartozás érzését és csökkenti a magányosság érzését.

Énhatárok felfedezése

Kilépve a komfortzónánkból, egy kitettebb túra vagy kihívást jelentő mozgásforma a szabadban mind fizikai, mind mentális erőpróbát jelent. Ilyen élmények során

felfedezhetjük, hogy képességeink messze túlmutatnak azon, amit korábban gondoltunk. Megtapasztalhatjuk mennyire vagyunk kitartóak és elszántak, ami növeli önbizalmunkat és önértékelésünket,

miközben új belső erőforrásokat fedezhetünk fel. Ezek a tapasztalatok nemcsak a szabadtéri mozgás során hasznosak, hanem az élet más területein is alkalmazhatók, segítve a mindennapi stressz és kihívások kezelését.

Regeneráció

Régóta foglalkoztatja a pszichológusokat, hogyan hat a lelki egészségre a szabadban eltöltött idő. A friss levegő, a természet közelsége jelentős pozitív hatással bír az emberi pszichére. Javítja az alvást, növeli a boldogság szintjét, csökkenti a stresszt, a negatív gondolatokat és érzéseket, mint a harag vagy a szomorúság, ezért egyre elterjedtebbek a különféle terápiák. 

Az erdőfürdőzés pár éve már itthon is kezd elterjedni, és egyre szélesebb körben ismerik meg. A vezetett, tudatos séta a holisztikus szemléletet követi, ahol a test, a lélek és az elme is kapcsolódhat a természetben, ezzel létrehozva egy nyugodt állapotot. Technikáját az ősi shinto és buddhista tanok, valamint gyakorlatok ihletik. A terápia lényege, hogy minden érzékszervünkkel befogadjuk a természetet, és eggyé váljunk vele. Ez segít kapcsolatot teremteni önmagunkkal és a természettel, csökkentve a szorongást és a depressziót, javítva hangulatunkat és mentális egészségünket. 

A szabadban eltöltött idő alatt mindenki más tevékenységeket részesít előnyben. Vannak, akik szívesen futnak az erdőben, míg mások inkább egy rövid séta mellett döntenek a parkban. Az, hogy ki mit választ ilyenkor, egyéni preferencia kérdése, azonban egyre több tanulmány mutat rá, hogy a zöld környezetben eltöltött időnek pozitív hatása van az emberre. Csatlakozhatunk különböző szabadtéri csoportos programokhoz vagy baráti összejövetelekhez, ha pedig mélyebb önismeretre vágyunk, az erdőfürdőzés mellett kipróbálhatjuk a kalandterápiát vagy más természetalapú terápiát is.

Stanford researchers find mental health prescription: Nature | Stanford Report

Li, Q. (2009). Effect of forest bathing trips on human immune function. Environmental Health and Preventive Medicine, 15(1), 9–17.

Eryılmaz, G., Unur, K., & Akgündüz, Y. (2021). How do flow experiences and emotional states of individuals participating in recreational activities affect their self-efficacy perceptions and life satisfaction?. Journal of Multidisciplinary Academic Tourism, 6(2), 127-142.

Plambech, T., & Van Den Bosch, C. C. K. (2015). The impact of nature on creativity – A study among Danish creative professionals. Urban Forestry & Urban Greening, 14(2), 255–263.

Rivera, E., Veitch, J., Loh, V. H. Y., Salmon, J., Cerin, E., Mavoa, S., Villanueva, K., & Timperio, A. (2022). Outdoor public recreation spaces and social connectedness among adolescents. BMC Public Health, 22(1).