Legtöbbször még mindig felkapjuk a fejünket, ha egy kapcsolatban nagyobb korkülönbséget látunk, holott, ha a saját életünkre vonatkoztatunk, a kutatások szerint a legtöbben le- és felfelé egyaránt 10-15 év korkülönbséget is elképzelhetőnek tartunk. Vajon működőképes lehet egy ilyen kapcsolat? Utánajártunk!

A filmvásznon vonzó, a valóságban nehezen tolerálható

Általánosságban elmondható, hogy a filmvásznon látottakkal szemben jóval nagyobb a toleranciaküszöbünk, mint a valós történések esetében, és nincs ez másképp a nagy párkapcsolati korkülönbséget illetően sem.

Erre épül a Netflix legújabb romkomja, a Családi affér is. Zara (Joey King) a végtelenül idegesítő és kibírhatatlan filmsztár, Chris Cole (Zac Efron) asszisztense felmond. Chris elmegy Zara házához, hogy visszakönyörögje őt, de Zara helyett az édesanyját (Nicole Kidman) találja otthon. Innen a történet viszonylag kiszámítható mederben folytatódik – a filmmel kapcsolatban egyébként ez is az egyik legfőbb kritika –, a filmsztár és a nála 16 évvel idősebb édesanya egymásba szeretnek.

Bár a történet főszereplője egyértelműen Zara és az ő fiatalkori szárnybontogatással kapcsolatos kihívásai, a film által betekintést nyerünk egy idősebb nő–fiatalabb férfi kapcsolatának nehézségeibe is. Noha magának a filmnek nincs nagy íve, péntek esti szórakoztatásnak tökéletes, főleg, ha valaki szereti a romkom műfaját!

Cikkünkből kiderül:

  1. Kutatások szerint a nagy korkülönbséggel élő párok nagyobb elégedettségről számolnak be a párkapcsolatukat illetően.
  2. A státuszra és erőforrásokra való igény magyarázatot adhat arra, hogy egyes nők miért vonzódnak az idősebb férfiakhoz.
  3.  Az érzelmi intimitás mindkét partner erőfeszítése nélkül elhalványulhat, így a felek közötti távolság megnőhet.

Miért nem számít egyeseknek a korkülönbség?

A nyugati társadalmakban a kapcsolatok mintegy 8 százalékában beszélhetünk nagy korkülönbségről (több mint tíz év), ezeknek azonban csupán csak egy százalékában a nő az idősebb. Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy a jelentős többség hasonló korú társat választ magának. Ez nagyrészt azzal függ össze, hogy a társadalmi körökben általában hasonló korú társaink vannak, és hasonlú korú személyekhez vonzódunk. 

A korkülönbséggel kapcsolatos magyarázatok nagy része az evolúciós szempontokban gyökerezik, és az idősebb férfi és a fiatalabb nő közötti párosokra összpontosít.

Ebből a szempontból úgy gondolják, hogy a férfiak fiatalabb nők iránti preferenciája és a nők idősebb férfiak iránti preferenciája a reproduktív fitneszhez kapcsolódik.

Azaz, hogy valaki mennyire rendelkezik „jó génekkel" – amit a vonzereje és a vitalitása jelez –, és mennyire „jó befektetés" – amit a státusza és erőforrásai, valamint a megbízhatósága jelez.

Bár a férfiak és a nők egyaránt fontosnak tartják, hogy a partnerük melegszívű és megbízható legyen, a nők nagyobb hangsúlyt fektetnek a férfi státuszára és erőforrásaira. Ez nagyrészt azért van így, mert a nők részéről a gyermekvállalás kapcsán nagyon nagy a befektetés (idő és erőfeszítés a gyermekvállalás és -nevelés terén). Ezért arra vannak beállítva, hogy olyan partnert keressenek, aki szintén erőforrásokat fektet a kapcsolatba és a családba.

Mivel azonban az erőforrások kiépítése időbe telik, az erőforrások megszerzésére általában később teszünk szert, és így idősebbek vagyunk, mire elegendő vagyont és erőforrást szerzünk ahhoz, hogy kényelmesen gondoskodhassunk másokról.

Tehát a státuszra és erőforrásokra való igény magyarázatot adhat arra, hogy egyes nők miért vonzódnak az idősebb férfiakhoz.

Ezzel szemben vannak bizonyítékok arra, hogy a férfiak a vonzerőt és a vitalitást jobban értékelik, mint a nők, mivel evolúciós szempontból a fiatalságot a termékenység mutatójának tekintik. Mivel a férfiak nem tudnak gyermeket szülni, az evolúció azt sugallja, hogy ha a fiatalabb nőkre hangolódnak, növelik az esélyét annak, hogy a továbbörökítés szándékát meg tudják valósítani.

Az evolúciós magyarázat azonban korlátozott, mivel nem indokolja, hogy miért fordul elő a fordított eset (idősebb nő–fiatalabb férfi párosítás), vagy hogy miért van korkülönbség az azonos nemű párok között. 

Kettős mérce?

Ahogy említettük, a nagy korkülönbség még mindig magára vonja a tekinteteket, az idősebb férfi–fiatalabb nő felállás azonban még így is jóval elfogadottabb, mint a fordítottja. 

A „puma" becsmérlő kifejezés azokra az idősebb nőkre utal, akik megpróbálják „elcsábítani" a fiatal férfiakat, de nem keresnek valódi szerelmet. Egy másik, nőknek fenntartott becsmérlő kifejezés az „aranyásó", amely azokra a fiatal nőkre utal, akik idősebb férfiakhoz mennek feleségül, hogy hozzájussanak a vagyonukhoz.

Nincs azonban ilyen negatív hozzáállás vagy címke az idősebb vagy fiatalabb férfiakkal szemben, akik nagy korkülönbséggel rendelkező női partnerrel kötnek házasságot. Feléjük gyakran sokkal inkább egyfajta csodálat sugárzik a környezetüktől.

Tanulmányok megállapították, hogy eleinte mind a nők, mind a férfiak elégedettebbek a fiatalabb partnerekkel, de aztán a házassági elégedettség időarányosan gyorsabban csökken, mint a közel azonos korú partnerek esetében. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kapcsolat kezdetén a nagy korkülönbséget még izgalmasnak találják, ami eltér a megszokottól.

Bár a legtöbb házasságot hasonló korú partnerek kötik, ahogy a nők idősödnek, egyre többen mutatnak érdeklődést a fiatalabb férfiak iránt. A nők azonban még mindig sokkal kisebb valószínűséggel keresnek fiatalabb intim partnert, mint a férfiak. Felmérések azt találták, hogy az Egyesült Államokban a 40–69 évesek körében a nők 17%-a (szemben a férfiak 64%-ával) mondta azt, hogy az ideális partner legalább 5 évvel fiatalabb lenne.

Az idősebb nők ugyanúgy vonzódhatnak a fiatalabb férfiakhoz, mint az idősebb férfiak a fiatalabb nőkhöz. A társadalmunkban tapasztalható magas válási arány, és az a tény, hogy az idősebb férfiak a fiatal nőkhöz vonzódnak, csökkenti az érett nők esélyét arra, hogy koruknak megfelelő partnert találjanak.

Sokan azonban még mindig úgy vélik, hogy az idősebb nőknek kevesebb érdeklődést kellene mutatniuk a szex iránt, kevésbé kellene asszertívnak lenniük az ágyban, és csökkenteniük kellene a szexualitás fontosságát az életükben.

Bár ezek az elképzelések az elmúlt 60 év során veszítettek erejükből, a nők nem szabadultak meg teljesen attól a kulturális kényszertől, hogy kevésbé szexuálisnak és szexuálisan kevésbé magabiztosnak mutassák magukat, mint a férfiak.

A fiatal férfiakkal kapcsolatban élő idősebb nők azt állítják, hogy megnőtt az önbizalmuk és a szexuális magabiztosságuk, valamint erősebb a libidójuk. Azt is elmondták, hogy a fiatal férfiak erős szexuális vágya fokozta a saját vágyukat.

A nők általánosságban arról számoltak be, hogy kényelmetlenül érezték magukat, ha a saját korukbeli vagy idősebb férfiakkal való párkapcsolat során az erős libidójukat kellett kiélniük, mert aggódtak, hogy kritizálják őket, amiért több szexualitást igényelnek, és megbántják a partnerük férfiasságát. Elmondásuk szerint fiatalabb partnereik panaszkodtak arra, hogy a fiatal nők passzívak az ágyban, valamint arra, hogy nincs szexuális tapasztalatuk és meggyőződésük. Az idősebb nők szerint a fiatal férfiak szexuálisan nyitottabbak voltak, ami segítette őket abban, hogy kiéljék fantáziáikat.

Egy olyan kultúrában, ahol az öregedés sokkal erősebb leértékelő hatást gyakorol a nőkre, mint a férfiakra, a fiatalabb férfiak lelkesedése az idősebb nők szexuális tapasztalata, konfidenciája és nagy szexuális vágya iránt különösen pozitív hatással van az idősebb nők azon képességére, hogy elutasítsák a nemi alapú szexuális elvárásokat. 

A nagy korkülönbségű párkapcsolat nem lehet tartós?

Sokan azt feltételezik, hogy a nagy korkülönbséggel rendelkező párok rosszul járnak, ha a kapcsolatukról van szó.

Egyes tanulmányok azonban úgy találják, hogy a nagy korkülönbséggel élő párok nagyobb elégedettségről számolnak be a párkapcsolatukat illetően.

Úgy tűnik, hogy ezek a párok nagyobb bizalomról és elkötelezettségről, valamint alacsonyabb féltékenységről számolnak be, mint a hasonló korú párok.

Azoknak a pároknak, ahol a fiatalabb nők idősebb férfiakkal élnek együtt, több mint háromnegyede kielégítő romantikus kapcsolatról számol be.

A korkülönbségben élő párok kapcsolatának kimenetelét befolyásoló tényező a társadalmi rosszallás érzékelése. Azaz, ha a nagy korkülönbséggel élő párok úgy gondolják, hogy a családjuk, a barátaik és a tágabb közösség helyteleníti a kapcsolatukat, akkor csökken a kapcsolati elkötelezettség, és nő a szakítás kockázata.

Egy másik tényező, amely szerepet játszik, a partnerek életszakaszával függhet össze. Például egy 20 és egy 30 éves közötti tízéves különbség más kihívásokat és problémákat vethet fel, mint egy olyan tízéves különbség, amikor az egyik partner 53, a másik pedig 63 éves.

Ez azért van így, mert az életünk különböző szakaszokból áll, és minden egyes szakasz bizonyos életfeladatokat állít elénk, amelyeket el kell sajátítanunk. És életünk ezen különböző szakaszaiban a különböző feladatok elsajátítását helyezzük előtérbe. Amikor tehát egy pár mindkét tagja más-más életszakaszban van, nehézséget jelenthet egymás eltérő életszükségleteinek és céljainak összeegyeztetése.

Mire érdemes odafigyelni, ha nagy a korkülönbség?

  1. Ismerjük fel és fogadjuk el, ha más életszakaszban járunk. Bár a rózsaszín köd időszaka után minden kapcsolatban előfordulnak zökkenők, ezek a különbségek még kifejezettebbek lehetnek nagy korkülönbség esetén. Az idősebb személynek lehet, hogy korábban családja volt, vagy egészségügyi problémákkal küzd. A fiatalabb személy lehet, hogy más karrierfázisban van, vagy többet szeretne szórakozni hétvégente. A lényeg, hogy fel tudjuk ismerni ezeket a különbségeket, és közösen ki tudjunk alakítani egy olyan életstílust, életritmust, ami mindkettőnknek megfelel.
  2. Irányítás helyett támogatást nyújtsunk. Nagy korkülönbség esetén különösen fontos arra odafigyelni, hogy a fiatalabb személy is kellő szabadsághoz és kiteljesedési lehetőséghez jusson. Ahelyett tehát, hogy az idősebb személy irányítani próbálna, inkább támogatást nyújtson a fiatalabb egyén kiteljesedéséhez, értékes tapasztalataival ugyanis könnyedén átsegítheti partnerét olyan élethelyzeteken, melyeken ő már korábban keresztülment.
  3. Vegyük körbe magunkat ítélkezésmentes közeggel. Ahogy arról korábban szó volt, nagy korkülönbség esetén gyakran az egyik legnagyobb kihívást a környezet rosszallása jelenti, amely akár még a párkapcsolati elégedettségre is rányomhatja a bélyegét. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy többé soha nem fogunk rosszalló megjegyzéseket hallani, ugyanakkor ha a közvetlen környezetünkben sikerül támogató embereket összegyűjteni, az segíthet túllendülni ezeken és inkább a pozitív véleményekre koncentrálni.
  4. Tegyünk meg mindent a párkapcsolati intimitás fenntartásáért. A partnerrel való erős kapcsolat kiépítése minden kapcsolatban kihívást jelenthet. Nagyobb korkülönbség esetén még több nehézséggel kell szembenéznünk az érzelmi intimitás terén, mivel élettapasztalataink és körülményeink nagymértékben eltérhetnek egymástól. Az érzelmi intimitás mindkét partner erőfeszítése nélkül elhalványulhat, így a távolság megnőhet közöttünk. Íme néhány tipp a kapcsolat fenntartásához: 
  5. Kommunikáljunk rendszeresen és nyíltan egymással.
  6. Fogadjuk el különbözőségeinket, és találjunk módot arra, hogy kiegészíthessük egymást.
  7. Készítsünk terveket a jövőnkre vonatkozóan.
  8. Legyünk türelmesek és rugalmasak, ha életkorral kapcsolatos konfliktusokkal találkozunk.
  9. Helyezzük előtérbe a partnerünkkel töltött időt. Tervezzünk rendszeres randevú estéket, és szakítsunk időt egymásra.
  10. Vegyünk részt párterápián, ha nehezen dolgozzuk fel a kapcsolatunkban felmerülő konfliktusokat.

A legfontosabb ugyanakkor, hogy a saját életünket mi éljük, és nekünk szükséges megtalálnunk a boldogságunkat. Ha a kapcsolatunk boldoggá tesz bennünket, és mindketten teszünk lépéseket annak fenntartásáért, képesek leszünk leküzdeni az előttünk álló akadályokat, és figyelmen kívül hagyni a rosszalló tekinteteket vagy a bántó megjegyzéseket.