Boldogság pandémia idején?! – avagy 6 szokás, mellyel megőrizhetjük mentális jóllétünket

Közel egy éve, hogy az életünk fenekestül felfordult, a félelem, az aggodalom és a különböző korlátozások pedig a mindennapjaink részévé váltak. Ezek a tapasztalatok természetesen a mentális és a fizikai egészségünkre is nagy hatást gyakorolnak. 

A Happiness Research Institute, azaz a dán Boldogságkutató Intézet a járvány első hullámában azzal kapcsolatban végzett kutatást, hogy a koronavírus milyen hatással van a társadalom jóllétére, és hogyan változtatta meg a vírushelyzet az emberek viselkedését. Természetesen nem kell egy csapat boldogságszakértő ahhoz, hogy belássuk: a pandémia sok szempontból aláásta a mentális egészségünket. A tanulmány célja az volt, hogy egyrészt jobban megérthessük a járvány boldogságunkra gyakorolt hatását, másrészt pedig irányokat kaphassunk arra vonatkozóan, mit tehetünk a jóllétünk érdekében. Így cikkünk végén olyan bizonyítottan hatékony szokásokat is a figyelmetekbe ajánlunk, melyek segítségével megóvhatjátok egészségeteket a világjárvány idején. 

Jelentősen csökkent az élettel való elégedettségünk

Az élettel való elégedettség az a tényező, mely megmutatja, hogy az emberek hogyan ítélik meg saját életüket – a saját mércéik alapján. Az utóbbi években az élettel való elégedettségben csupán csekély változások voltak megfigyelhetők népességi szinten, ám 2020-ban szinte az összes európai országban drasztikusan csökkent ez a mutató (0,6 ponttal). Bár ez a különbség viszonylag csekélynek tűnhet, meglepő, hogy magasabb, mint a házasság felbontásának átlagos negatív hatása az élettel való elégedettségre. 

Bizonyos európiai országokban még súlyosabb volt ez az érték: például Svédországban az élettel való elégedettség 1,2 pontos csökkenése 2016 és 2020 között körülbelül annyinak felel meg, mint a depresszió becsült negatív hatása. Más szavakkal, a világjárvány hatása az élettel való elégedettségre Svédországban nagyjából egyenértékű azzal, mintha az egész ország depresszióssá vált volna.

Számos tényező játszik szerepet abban, hogy az országok átlagos jólléte ilyen mértékben csökkent: a COVID-19 esetszámok növekedése, a magány, a negatív érzelmek, a félelmek, aggodalmak és így tovább.

A koronavírussal megbetegedők számának növekedése például a kutatás szerint drámai hatással lehet a szubjektív jóllétre,

ez a tényező ugyanis jelentős mértékben fokozta a szorongás és az unalom érzését, valamint csökkentette a büszkeség, a kikapcsolódás és a boldogság érzését.

Mit tehetünk, ha magányosnak érezzük magunkat?

A vírus terjedésének visszaszorítása érdekében a legtöbb országban lezárásokat, korlátozásokat és karantént rendeltek el. Bár ezek az intézkedések elengedhetetlenek a járvány megfékezése érdekében, nagy hatást gyakorolnak a magányra és a társadalmi elszigeteltségre.

A társas kapcsolatok hiánya negatív következményekkel járhat mind a mentális, mind pedig a testi egészségünk szempontjából.

A kutatás különösen szembetűnő eredményeket talált az életkori spektrumon belül. Míg a 18-24 év közötti fiatalok 32%-a számolt be arról, hogy súlyos magányt érez a pandémia idején, addig a 65 évesnél idősebbek csupán 16%-a vélekedett így. 

Fontos konklúzió, hogy a kapcsolatokban élő egyének kevésbé érezték magukat magányosnak, és így védettebbek is voltak a vírussal járó negatív mentális következményekkel szemben. Ám mi van azokkal, akik a családjukkal vagy a barátaikkal élnek együtt? Egyformán védettek ők is a magány ellen? Valójában a másokkal való együttélés még nem egyenlő azzal, hogy nem érezhetjük magunkat egyedül. Leginkább a lakótársakhoz fűződő kapcsolat mélysége és minősége határozza meg, hogy mennyiben érezzük magunkat magányosnak, és ezáltal mennyire vagyunk kitéve a negatív hatásoknak.

A magányos emberek a járvány alatt is több negatív érzelmet élnek át: kevésbé elégedettek életükkel és kevésbé céltudatosak. Ám a jó hír az, hogy

van néhány tevékenység, mellyel csökkenthető a magány szintje.

Ilyen lehet például a meditáció: azok az egyének, akik legalább heti három nap végeztek meditációt, kevésbé érezték magukat magányosnak, mint akik nem. Ezenkívül szintén segíthet a barátokkal vagy a családtagokkal történő kommunikáció (akár telefonon), illetve a szabadban történő séta vagy sportolás is.

A félelem az egyik legismerősebb érzéssé vált

A COVID-19 számos félelmet és aggodalmat aktivált az emberek többségében. Jelentősen megnőtt az utóbbi időben a szomorúság és a szorongás érzése, emellett a munkanélküliség miatti aggodalom szintén negatív hatással van a jóllét minden szempontjára. 

A leggyakoribb félelmek közé tartozik például a szeretteink elveszítésétől való félelem, emellett szinte minden második ember tart a gazdasági válságtól és annak hatásaitól is.

A kutatás arra is kitért, hogy az online médiatartalmak növekvő fogyasztása valószínűleg növeli az aggodalom és a félelem érzését. Minél többet tájékozódunk a járványról, annál valószínűbb a nagyobb mértékű aggódás is. Ez különösen azokra igaz, akik különböző online platformokon olvasnak a vírushelyzetről – gyakran nem megbízható forrásokból. A nyomtatott sajtó olvasása kisebb mértékű szorongással járt együtt a kutatás eredményei alapján.

6 szokás a mentális egészségünk megőrzése érdekében

Az elmúlt időszakban az embereknek világszerte drasztikusan meg kellett változtatniuk viselkedésüket és életmódjukat, hogy alkalmazkodjanak a koronavírussal járó változásokhoz. Míg a járvány első hullámának kezdetén magas arányban gyakoroltak az emberek kreatív tevékenységeket (pl.: kézműveskedés, barkácsolás stb.), illetve gyakran volt jelen a mindennapokban a szeretteinkkel való telefonos kommunikáció, addig ezek az idő múlásával már kevésbé voltak rendszeresek. Voltak azonban egyéb olyan tevékenységek, melyek viszonylag nagy arányban fennmaradtak szokás szintjén is, és bizonyítottan képesek voltak növelni azoknak az embereknek a jóllétét, akik ezeket gyakorolták. Ezekből válogatva íme egy szokáslista, melyekből érdemes szemezgetni a mentális jóllétünk megőrzése érdekében:

Töltsünk időt rendszeresen a szabadban! Akár napi 15 perc szabadban eltöltött idő is jelentősen növelheti az élettel való elégedettségünket. Napi egyszeri séta fontos és tartalmas kikapcsolódást, feltöltődést jelenthet, főként, ha a munkánkat is otthonról végezzük. Séta közben pedig akár szeretteinket is felhívhatjuk, ami tovább növeli a boldogságérzetünket.

Merüljünk el kreatív tevékenységekben! A sütés-főzés, kertészkedés, lakásfelújítás/átrendezés vagy a barkácsolás mind olyan tevékenység, mely egyedül is végezhető, és nagy szerepük van a jóllétünk védelme szempontjából. Általuk hasznosnak érezhetjük magunkat, sikerélményeket élhetünk át, ráadásul

az újdonságokkal való kísérletezés lelkesíthet minket ebben a megszokottól jóval ingerszegényebb környezetben.

Meditáljunk! A mindfulness (tudatos jelenlét) módszertana megtanít minket arra, hogy hogyan legyünk jelen a pillanatban, valamint hogyan fogadjuk a kihívásokat nyitottsággal és elfogadással. Napi néhány perc meditációs gyakorlat jelentős hatással lehet a jóllétünkre.

Ne feledjük, hogy a mindfulness-t nem csupán formális módon – azaz vezetett gyakorlatok mentén – gyakorolhatjuk, hanem informálisan is.

Próbáljuk ki, hogy legközelebb, amikor étkezünk, csak az ételre és az evés élményére figyelünk (azaz nem kapcsolunk be különböző videókat vagy sorozatokat, és végképp nem a laptop előtt, levelezés közben esszük meg az ebédünket). Figyeljük meg az étel ízét, textúráját, gondolkodjunk el azon, hogy mit szeretünk benne a leginkább, és milyen érzések jutnak eszünkbe, miközben fogyasztjuk az adott ételt. Hasonlóképpen séta közben is tölthetünk tudatosabban időt a jelenben: figyeljük meg a környezetünket, a járásunkat, a légzésünket stb. Számoljunk meg öt dolgot, ami mosolyra tud minket fakasztani vagy kössünk minden egyes érzékszervünkhöz valamilyen ingert, amit újonnan tapasztalunk meg.

Segítsünk, ahol tudunk! Szintén pozitív hatással lehet jóllétünkre (ráadásul nem csupán a sajátunkra!), ha másoknak is segítünk. Jelen helyzetben ennek rengeteg megragadható módja van, így nyitott szemmel járva, apró szívességekkel támogathatjuk egymást – ez most fontosabb, mint valaha, és az emberek többsége valószínű hálásabb is, mint máskor, hiszen ki vagyunk éhezve a kapcsolódásra.

Ne engedjük el egymás kezét – legalábbis virtuálisan semmiképp! Bár jelenleg a kapcsolódás szigorú korlátozások közé van szorítva, a virtuális kapcsolattartás amellett, hogy tudatos erőfeszítést igényel, mégis javulást eredményez a jóllétünk terén. Kiemelten fontos azokra a szeretteinkre nagyobb figyelmet fordítani, akik egyedül élnek vagy elvesztették munkájukat. Az egymásra való odafigyelés amellett, hogy olykor nagy kihívást is jelent, a legnagyobb feladatunk ebben az időszakban, ha meg szeretnénk őrizni a mentális egészségünket.

Ne álljunk le a testmozgással – vagy kezdjük el minél hamarabb! A testmozgás nemcsak a fizikai, hanem a mentális egészség szempontjából is fontos. A rendszeres sportolás arra is ösztönözhet minket, hogy több időt töltsünk a szabadban, illetve nagy mértékben növeli a boldogságérzetünket is, így ennek a tevékenységnek a prioritási listánk élén kell állnia.