Borderline személyiségzavar a képernyőn

A borderline személyiségzavar egy közismert diagnosztikus kórkép, amelyre többek között az öngyilkos késztetések, az impulzivitás, valamint a nagyon labilis, extrém érzelmek jellemzőek. Mely mozifilmekben láthattunk borderline szereplőket? Milyen híres karakterek írhatóak le a borderline tüneteivel? Vajon megfelelően, hűen ábrázolják ezt a betegséget a filmekben, vagy sem? Ezekre próbálunk választ találni, érdemes velünk tartani!

Miből ismerhetjük fel a borderline személyiségzavart? A diagnosztikai kézikönyv, vagyis a DSM-5 alapján az alábbi tünetek jellemzőek rá:

1) Kétségbeesett erőfeszítés a valós vagy képzelt elhagyatás elkerülésére
2) Instabil és intenzív interperszonális kapcsolatok mintázata, melyekre az idealizálás és a lebecsülés szélsőséges váltakozása jellemző
3) Identitászavar: kifejezetten és tartósan instabil önkép vagy önérték
4) Impulzivitás legalább két, potenciálisan önkárosító vagy önveszélyeztető területen
5) Ismétlődő szuicid viselkedés, gesztusok, fenyegetések vagy önsértő viselkedés
6) Affektív instabilitás a jelentős hangulati reaktivitás következtében
7) Krónikus ürességérzés
8) Inadekvát, intenzív harag vagy a harag kontrollálásának nehézsége
9) Átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok vagy súlyos disszociatív tünetek

A diagnosztizáláshoz a fenti tünetek közül minimum ötnek kell teljesülnie. Joachim Gneist szerint továbbá

„A borderline emberekre a szeretetreméltó és ijesztő tulajdonságok, az alkotó és az önpusztító tendenciák különböző arányú keveréke jellemző.”

A történelemben sok borderline személlyel találkozhatunk. A szakemberek szerint József Attila és Vincent Van Gogh is ebben a betegségben szenvedett. Ám mi a helyzet az elképzelt karakterekkel? Mely filmekben találkozhatunk a borderline jellegzetességeivel?

Egy makulátlan elme örök ragyogása (Eternal Sunshine of the Spotless Mind, 2004)

Charlie Kaufman romantikus klasszikusában Joel (Jim Carrey) és Clementine (Kate Winslet) egy erre szakosodott cég segítségével kitörlik egymást emlékezetükből, mivel túl fájdalmas volt a szakításuk. Ezután újra összefutnak, és egymásba szeretnek. Közben megtudják, hogy nem is olyan rég ismerték egymást. A Kate Winslet által játszott szereplő, Clementine Kruczynski rengeteg borderline tünetet mutat, ezért is futhat zátonyra kapcsolatuk. Alkoholproblémákkal küzd, nagyon impulzív, bizonytalan az önértékelése, kapcsolatai intenzívek. A filmben még a kávéjába is alkoholt önt, betör egy házba, összetör egy autót, és hirtelen elhatározásból törölteti emlékezetét. Joelt hol leértékeli, devalválja, hol pedig idealizálja, nagyon ragaszkodik hozzá. Túl hamar engedi be az életébe, és ugyanilyen hevességgel taszítja ki belőle. Noha Joel számára Clementine a mindig izgalmas nőideál, a kapcsolat kezelhetetlen és indulatokkal teli, ami mindkettejüknek fájdalmat okoz.

Észvesztő (Girl, interrupted, 1999)

Az Észvesztő egy igaz történeten alapszik, Susanna Kaysen ugyanis valóban eltöltött egy évet a pszichiátrián, élményeiből pedig könyvet írt. Ebből született a film, amely rengeteg díjat nyert. Az 1960-as években játszódó filmben Susanna Kaysent (Winona Ryder) beutalják a pszichiátriára egy öngyilkossági kísérlet után. Az intézményben borderline személyiségzavarral diagnosztizálják. Susanna a borderline legsúlyosabb tünetét mutatja, disszociatív epizódjai vannak. Ilyenkor kiszakad a jelenből és a múltban találja magát. A terápiás ülésen el is mondja Dr. Pottsnak, hogy nem tudja kontrollálni az időt. Később a Whoopi Goldberg által játszott főnővérnek, Valerienek a szuicid késztetéseiről is részletesen beszámol. A kórházban összebarátkozik Lisával, aki egy szociopata, tehát antiszociális személyiségzavarral küzd. A Lisát megformáló Angelina Jolie Oscar és Golden Globe díjat is nyert alakításáért. James Mangold mozijában ezek a nők otthonra találnak a pszichiátriai intézményben, a főszereplőnek pedig előbb-utóbb döntenie kell a kinti, és a benti világ közti létről.

Napos oldal (Silver Linings Playbook, 2012)

A Napos oldal című filmben Pat Solitano (Bradley Cooper) és Tiffany Maxwell (Jennifer Lawrence) ismerkedése tárul a nézők szeme elé. Pat bipoláris zavarban szenved, éppen kiengedték a pszichiátriáról, és újra szeretné kezdeni az életét, ám rengeteg dühkitörése van. Ekkor megismeri Tiffanyt, akire jellemző a borderline tünetegyüttesből az üresség érzése, az impulzív szexuális viselkedés, valamint a harag kontrollálásának nehézsége. Könnyedén felcsattan és összetör dolgokat, de van olyan jelenet is, ahol épp egy megmérettetés előtt kezd el inni és flörtölni egy idegennel, csak hogy levezesse dühét. Amikor magányos, különböző férfiaknak küld üzeneteket, a munkahelyéről pedig azért rúgták ki, mert valamennyi munkatársával viszonyt folytatott. Mindketten nehéz helyzetben vannak, ám szerelmük látszólag megoldja problémáikat. A valóságban azonban sajnos ez nem ilyen egyszerű.

Csillagok háborúja – A klónok támadása, A sithek bosszúja (Star Wars - Attack of the Clones, 2002, Revenge of the Sith, 2005)

Korábban már írtunk a Csillagok háborúja pszichológiájáról, és arról, hogy Anakin Skywalker A klónok támadásában, valamint A sithek bosszújában tanúsított viselkedése alapján valószínűleg borderline személyiségzavarral küzd. Már az egész Star Wars-világ borderline felépítésű, hiszen a jó és a rossz harcáról szól, tehát az a hasítás jellemzi, amely a személyiségzavart is. Ebbe a világba Anakin olyan dinamikát hoz kötődési sebeivel és félelmeivel, ami dühkitörésekhez, erőszakos, impulzív cselekedetekhez vezet. Anakinnál megjelenik az instabil önérték is, a paranoid gondolatok pedig irányítani kezdik cselekedeteit, így kerül át végül a sötét oldalra.

Megemlítendő filmek a témában még a Frances (1982), Végzetes vonzerő (Fatal attraction, 1987), Tizenhárom (Thirteen, 2003) és az Üdv a világomban (Welcome to me, 2014). A sorozatok közül pedig a Crazy Ex Girlfriend (2015) mutatja be részletesen a betegséget, de a Skins (2007), Suits (2011) és Love (2016) epizódjaiban is találkozhatunk vele.

És hogy mennyire valósághű a személyiségzavar a képernyőn? Az egyik probléma a megvalósítással az, hogy a legtöbb film borderline nőket mutat be. Habár – noha kisebb arányban – férfiak körében is előfordul a diagnózis. A borderline-nal küzdő női karaktereket emellett nagyon vonzó, izgalmas nőként mutatják be,

bagatellizálva a mentális probléma súlyosságát, ami mintegy romanticizálja a betegséget.

A valóságban ennél ijesztőbb lehet egy személyiségzavaros egyén viselkedése. Ennek ellenére a filmben és a valóságban is igaz, hogy ezek az emberek támogatásra szorulnak, valamint, hogy problémájukkal együtt szerethetőek, és értékesek.

Ha a borderline személyiségzavar téged is érint, fordulj bátran Pszichoterápiás Központunk szakembereihez, akik pszichoterápia keretein belül segítenek neked a gyógyulásban.