Impulzív döntéseket hoznak, amelyeknek csak rossz vége lehet. Hiányzik belőlük az együttérzés. Intenzív érzelmeik egyik pillanatról a másikra változhatnak. Van, amikor piedesztálra helyeznek valakit, majd elfordulnak tőle és eldobják. Néhány jellemző, amely eszünkbe juthat, amikor a borderline vagy a nárcisztikus személyiségzavarra gondolunk. E kettő a legismertebb személyiségzavarok közé tartozik, így sokaknak kialakult képe van róluk. Ilyenkor feltűnhet, hogy több tünetben is osztoznak, ami időnként megnehezítheti, hogy azonosítsuk, éppen melyikkel van dolgunk. Hasonlóságuk ellenére azonban jól elkülöníthető zavarokról van szó. A pontos meghatározás kiemelt fontosságú, hiszen a kezelés sikeressége függ tőle.
A személyiségzavarok kihatnak a mindennapi működésre és az élet legtöbb területére: a kapcsolatokra, az iskolai és munkahelyi teljesítményre és sikerekre. Maladaptív, merev viselkedési és gondolkodási mintákat foglalnak magukba, amelyek jelentős problémákat és hátrányokat kreálnak az érintetteknek. Ők sokszor nincsenek is tudatában ennek, mert vágyaikat, impulzusaikat, gondolataikat, viselkedésüket természetesnek, normálisnak látják, úgy, mint amik összhangban vannak az énképükkel. E tulajdonságuk további kihívást jelent mind a nárcisztikus, mind a borderline kezelése szempontjából.
Kialakulásuk genetikai, biológiai és környezeti tényezőknek együttesen tulajdonítható. Mint sok más mentális betegség esetében, a személyiségzavaroknál is úgy tűnik, hogy az eltérő agyműködés, egyes agyi területek eltérő mérete szerepet játszik bennük.
Cikkünkből kiderül:
- Melyek a borderline és a nárcisztikus személyiségzavar főbb jellemzői?
- Milyen hasonlóságokat és különbségeket találunk a két személyiségzavar között? Mi segíthet a megkülönböztetésben?
- Miért fontos a pontos diagnózis?
A borderline és a nárcisztikus helye a személyiségzavarok között
A személyiségzavarokat három nagy kategóriába sorolják.
A típusú zavarok: különcök és excentrikusak
Kapcsolatoktól való elszakadás, elszigetelődés, bizalmatlanság, szokatlan gondolkodási minták, hiedelmek jellemzik őket. Az érintettek gyakran félreértelmezik a társas jeleket, a közeli kapcsolatok kellemetlenek számukra. Gondolkodásuk pszichotikus betegségekben megfigyeltekre emlékeztet.
B típusú zavarok: drámaiak és érzelmesek
Impulzitivitás, kiszámíthatatlanság, intenzív érzelmek jellemzőek az érintettekre. Gyakran küzdenek hangulatzavarokkal, szerhasználattal, a határok felismerésének és tiszteletben tartásának nehézségével.
C típusú zavarok: szorongók és félelemmel teliek
A félelem és a szorongás mindennapi tapasztalata ezeknek a személyeknek. Ezeket jellemzően maladaptív megküzdési stratégiákkal próbálják kontrollálni, például elkerüléssel. Gyakran merevek, perfekcionisták.
A borderline és nárcisztikus személyiségzavar a B típusok közé tartozik. Ennek megfelelően mindkét zavarnál súlyos problémákat látunk az énképpel és az önértékeléssel, az érzelmekkel, valamint a kapcsolatok terén. Lássuk részletesebben a tüneteket, a problémák manifesztálódását, és azt, hol találjuk az eltéréseket.
Milyen jellemzőkben hasonló a két személyiségzavar?
Mindkét személyiségzavarnál problémát okoz egészséges kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Gyakran kifejezett intenzitással átélt érzelmeik szabályozásával, azok felismerésével, megértésével, kezelésével küzdenek, és megfelelő választ adni is képtelenek. Ez megnehezíti vagy teljesen ellehetetleníti, hogy kapcsolódjanak másokhoz.
Viselkedésük drámai, túlzottan érzelmes. Erős hangulatingadozásaik (a borderline személyek gyakran számolnak be arról, hogy úgy érzik, mintha érzelmi hullámvasúton lennének) kihathatnak arra, hogyan látják a másik személyt; nem ritkák a dühkitörések, akár apróságok hatására is. Nehézségeik vannak a felelősségvállalással.
E jellemzők társulása miatt a konfliktusok kezelése, az egyszerű, mindennapi problémák megoldása is lehetetlen feladatnak tűnhet egy borderline vagy nárcisztikus személlyel.
A passzív agresszió, a hallgatással büntetés, a gázlángozás és a manipuláció egyéb eszközeinek használata sem áll messze tőlük.
Más emberekhez való viszonyuk mellett viselkedésük és döntéshozataluk is kiszámíthatatlan, impulzív: gyakran nem veszik figyelembe a következményeket, hirtelen felindulásból határoznak el valamit, és a rövid távú jutalmakat részesítik előnyben. Emiatt számos, önmagukra és/vagy másokra veszélyes viselkedésben vehetnek részt, például szerhasználat vagy védekezés nélküli szex.
A nárcisztikus és a borderline személyiségzavar közötti különbségek
Mindkét személyiségzavarnál megfigyelhetők tünetek, amelyek a másiknál nincsenek jelen, illetve egyes tünetekben bár osztoznak, a mögöttes motiváció vagy a tünet megjelenési formája eltér.
Kapcsolatok
Láttuk, hogy a kapcsolati problémák nem csak, hogy mindkét személyiségzavarnál megjelennek, de némi hasonlóságot is mutatnak egymással. Ugyanitt azonban eltéréseket is találunk.
A borderline személyiségzavarral élők nehezen viselik az egyedüllétet, extrém elhagyástól való félelem jellemzi őket. Ez nincs jelen a nárcisztikusoknál, és míg ők képtelenek kapcsolódni, a borderline-nal élők olykor igen erősen kötődhetnek másokhoz.
Ezeket az időszakokat azonban mindig felváltja az elutasítás, elhúzódás: az egyik pillanatban idealizálhatják a másik személyt, a másikban ellenségesek velük szemben.
Az idealizálás és a leértékelés közötti váltakozás, vagyis hasítás, egy védekező mechanizmus, stresszhelyzetekben, szorongás kezelésére, érzelmek szabályozására használják, amikor valamilyen fenyegetéssel találják szembe magukat. A borderline személyek nehezen képesek másokról, egyúttal önmagukról is integrált képet kialakítani, pozitív és negatív tulajdonságaikat együtt észlelni, így ez a kép folyamatosan változik.
Manipuláció
A manipuláció és annak egyes módszerei mindkét zavarnál megjelennek, a mögöttes motiváció azonban eltér. A nárcisztikus személyiségzavarral élők mások kihasználására és kontrollszerzésre használják.
A borderline személyiségzavarnál a manipuláció egyfajta megküzdési mód: az elhagyástól való félelem, az intenzív érzelmek kezelésére szolgál; olyan helyzetekben használják, amelyekben erőtlennek, tehetetlennek érzik magukat.
A már említett stratégiák mellett az ő manipulációjuk megnyilvánulhat abban, hogy megpróbálják a másikat féltékennyé tenni, vagy önbántalmazással, öngyilkossággal fenyegetőznek.
Statisztikák szerint a borderline személyek 40-85% életében legalább egyszer megkísérli az öngyilkosságot. A befejezett öngyilkosságok aránya 8-10%, ami ötvenszerese az átlagnépesség körében elkövetetteknek.
Énkép
Az énképben is megfigyelhetőek különbségek. A képességek, tehetség eltúlzása, a felnagyított fontosságú én, a csodálat és a kivételes bánásmód elvárása másoktól a nárcisztikus személyek egyik főbb tulajdonsága, ami következetesen jelen van. A nárcisztikusoknak gyakran meggyőződése, hogy mások irigylik őket, vagy ők irigykednek másokra. A hatalom, státusz, siker, kivételesség, gyönyör megszállottjai, ezekről gyakran fantáziálnak.
Ezzel szemben láttuk, hogy a borderline-nal élők énképe instabil, ők folyamatosan a magabiztosság és a súlyos önbizalomhiány között ingadoznak.
Együttérzés
A nárcisztikusokból hiányzik az empátia, és ez az irreálisan tökéletes énképhez hasonlóan konzisztens tulajdonságuk. Miközben más emberek érzéseivel és szükségleteivel egyátalán nem törődnek, azt elvárják, hogy mások tegyenek értük, elvárásaik pedig gyakran teljesen irreálisak. A borderline személyek képesek az együttérzésre, de kegyetlenül meg is vonják azt, érzelmeiktől függően.
Érzelmek
A nárcisztikusok az érzelmek közül elsősorban a dühöt képesek intenzíven megélni, leginkább akkor, amikor mások kétségbe vonják fontosságukat, tehetségüket, nagyszerűségüket, egyébként viszont érzelmileg felszínesek. A borderline-al élők intenzív érzelmeket élnek át, leginkább az elhagyással kapcsolatos félelmük körül.
Disszociáció
A borderline személyek olykor, és kifejezetten stressz hatására, disszociációt tapasztalhatnak. Ennek vannak enyhébb formái is, például az álmodozás, a borderline-ban szenvedők azonban gyakran súlyos formában élik át. A disszociáció egyfajta megküzdés a traumával, azt elviselhetőbbé teszi.
A disszociáció tapasztalata közé tartozhat
- az identitáskonfúzió, amikor egy személy nem tudja pontosan, ki is ő valójában
- a deperszonalizáció, amikor a személy úgy érzi, különvált a testétől
- a derealizáció, amikor a személy a külvilágtól érzi magát elszakítottnak, legyen szó akár emberekről, akár tárgyakról
- emlékezetvesztés, amikor a személynek kiesik az idő (percek, órák, napok); elfelejthetnek személyeket, eseményeket is
Elszakítva érezhetik magukat érzelmeiktől, emlékeiktől vagy gondolataiktól is.
Előfordulási gyakoriság és nemi különbségek
Pontos adataink nincsenek a betegek számát illetően, hiszen egy részük soha nem kap diagnózist. Sokan elrejtik például nárcisztikus hiedelmeiket és viselkedésüket a világ elől.
A számok nemzetenként is eltérnek. Becslések szerint az amerikaik körében a borderline 1,6-5,9%, a nárcisztikus személyiségzavar pedig 0,5-6,2% között lehet, és a leggyakrabban diagnosztizált személyiségzavarok közé tartoznak.
A borderline betegek közel 75%-a nő, míg a nárcisztikusok körében a diagnosztizáltak 50-75%-a férfi. Érdemes lehet megjegyezni, hogy kulturális elvárások, társadalmi normák is befolyásolhatják e számokat. Bizonyos nárcisztikus jegyek elfogadottabbak lehetnek, ha férfiaknál látjuk, például arrogancia, míg a nők talán hajlamosabbak rejtettebb jegyeket mutatni.
A két személyiségzavar együttesen is megjelenhet, ezidáig azonban kevés kutatás foglalkozott a komorbiditás mértékével. A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedők gyakran ellenállnak a kezeléseknek, mi több, a változásra kevésbé motiváltak, így a két zavar együttes előfordulása a borderline kezelési esélyeit is ronthatja.
