A kiégésnek és a depressziónak vannak megegyező tünetei, emiatt gyakran nehézséget jelenthet, hogy megkülönböztessük őket. Cikkünkben megvizsgáljuk a hasonlóságokat, és az eltérő szimptómákra is hangsúlyt fektetünk.
A kiégés és a depresszió egyaránt negatívan befolyásolhatja az egyén mentális jóllétét, és hasonló tünetekkel járhatnak, de mégsem ugyanaz a kettő. Mivel hasonlóak, így könnyen összetéveszthetjük a kiégést a depresszióval és fordítva. Ez pedig félrediagnosztizáláshoz és a kezelés késedelméhez vezethet.
Cikkünkből kiderül:
- A kiégést és a depressziót gyakran nehéz megkülönböztetni.
- A depresszióhoz képest a kiégés inkább egy adott helyzetre vagy kontextusra, például a munkahelyi környezetre jellemző.
- Fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a két tünetegyüttes között, a téves diagnózis ugyanis a kezelés késleltetéséhez vagy sikertelenségéhez vezethet.
Lángoló lelkesedésből hamuvá? – Mi is pontosan a kiégés?
Jelenleg még nincs egyöntetű válasz arra, hogy miként definiáljuk a kiégést, mivel a tünetek széles skáláját mutathatja, de úgy véljük, hogy a munkával vagy más folyamatos, nagy erőfeszítést igénylő tevékenységekkel – például családtagok gondozásával vagy gyerekneveléssel – kapcsolatos krónikus stressz okozza.
Fontos kiemelni azonban, hogy a kiégés nem egyezik meg a stressz okozta tünetekkel.
A stressz kiváltó oka lehet többek között a túl sok mentális vagy fizikai erőfeszítés, a ránk nehezedő nagy nyomás vagy a közeli határidők terhe.
Ezzel szemben a kiégés a túl kevésről szól: túl kevés érzelmet, motivációt vagy tenni akarást tapasztalhatunk. A stressz tehát túlterhel bennünket, a kiégés viszont kiüresít.
Ahogy azonban említettük, a kiégés eredhet a hosszan tartó stresszből.
A kiégés tehát megakadályozza, hogy produktívak legyünk. Reménytelenné, cinikussá és sértődötté tesz bennünket. A kiégés hatásai árthatnak az otthoni, a munkahelyi és a társadalmi életünknek egyaránt. A hosszú távú kiégés sebezhetőbbé tehet bennünket a megfázásra és az influenzára is.
A kiégést előidézheti számos dolog, többek között:
- hosszú munkaidő
- nagy felelősségvállalás
- irreális elvárások
- mérgező vagy félelemalapú munkahelyi kultúra
- magas teljesítmény elvárása nem megfelelő erőforrások mellett
- nem biztonságos munkakörnyezet
- a munkavállalói juttatások, mint például a fizetett szabadidő, nem megfelelő igénybevétele
- maximalizmus
- alacsony kompenzáció
Mivel a kiégés jellemzően munkával kapcsolatos, azonosíthatunk néhány fő tünetet. Ezek a következők:
Kimerültség – A kiégés gyakori tünete az érzelmi vagy fizikai kimerültség érzése, valamint az energiahiány miatti képtelenség a munkával való megbirkózásra. Néha fizikai tünetek is kísérik ezt, például fájdalom vagy gyomor- és emésztési problémák.
A munkával kapcsolatos tevékenységektől való elidegenedés érzése – A kiégés gyakori tünetei közé tartozik, ha úgy érezzük, hogy a munkánk egyre stresszesebb vagy frusztrálóbb, ha cinikusnak érezzük magunkat a munkával és a kollégáinkkal szemben, ha eltávolodunk a munkatársaktól, vagy ha egyszerűen csak érzéketlennek érezzük magunkat a munkával kapcsolatban.
Teljesítménycsökkenés – A kiégés negatív érzéseket kelthet, és nehezünkre eshet a feladatokra koncentrálni. Lassúság és a kreativitás hiánya is előfordulhat.
Emellett a kiégésnek különböző típusait is megkülönböztethetjük, melyről korábbi cikkünkben bővebben is írtunk.
Sötét felhők alatt: Mit jelent a depresszió valójában?
A fenti tünetek nagyon hasonlónak tűnhetnek a depresszió tüneteihez, és azok is lehetnek, ezért kellő elővigyázatossággal kell eljárni, amikor megpróbáljuk megkülönböztetni a kiégést a depressziótól. A kiégés esetén a legtöbb probléma a munkával kapcsolatos, és ha ezeket kezeljük, általában a tünetek is megszűnnek.
Depresszió esetén azonban más fontos kezelésekre, például terápiára vagy gyógyszeres kezelésre lehet szükség. A depresszió egy olyan szindróma, amelyet számos különböző aspektus jellemez.
Dimenzionális abban az értelemben, hogy lehet, hogy egyáltalán nincsenek tünetek, vagy rendkívül súlyos depresszióról beszélhetünk, a kettő között pedig minden fokozat előfordulhat.
A depressziónak is vannak bizonyos tünetei, amelyeket a kiégés általában nem mutat, többek között:
- szomorúság
- az öröm érzésére való képtelenség
- jelentős súlyváltozás, diéta nélkül is
- alacsony önbecsülés
- reménytelenség és/vagy ürességérzet
- öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
- alvási problémák vagy túlalvás
Ráadásul sok embernél a depresszió epizodikus – vagyis a depresszió epizódjai legalább két hétig tartanak, és egy életen át jönnek-mennek (legalább egy hónappal az epizódok között). A depresszió gyakran epizódról epizódra másképp néz ki, még ugyanazon személy esetében is.
Mit tehetünk depresszió vagy kiégés esetén?
Ha a depresszió tünetei hosszabb időn keresztül jelentkeznek, mindenképpen beszéljünk szakemberrel a kezelési lehetőségekről. A legtöbb esetben a depresszió megfelelő kezeléssel jól kordában tartható. Egyes szakértők úgy vélik, hogy az olyan állapotok, mint a depresszió és a szorongás, később kiégéshez is vezethetnek, ezért is fontos, hogy minél előbb foglalkozzunk a problémával.
Ha kizártuk a depressziót mint lehetséges diagnózist, és úgy véljük, hogy a kiégés érint bennünket, a kezelés még mindig egyénenként eltérő lehet. A kiégés enyhítésére azonban alkalmasak lehetnek az alábbi módszerek is:
Tanuljunk meg nemet mondani – Kerüljük az olyan új kötelezettségek vagy felelősségek vállalását, amelyek nem feltétlenül szükségesek.
Delegáljunk – Ha lehetőségünk van arra, hogy bizonyos feladatokat vagy projekteket átruházzunk valaki másra, fontoljuk meg, hogy így tegyünk.
Tartsunk szünetet – Adjunk lehetőséget az elménknek és a testünknek arra, hogy a nagy feladatok vagy projektek között pihenjen, hogy ne legyen állandóan stresszes állapotban.
Hagyjuk a munkát a munkahelyen – A folyamatos kapcsolattartás megnehezíti, hogy ne válaszoljunk az üzenetekre, ne ellenőrizzük az e-maileket, és ne fogadjunk hívásokat, de fontos, hogy határokat szabjunk.
Ha a saját tapasztalatainkra gondolva azon tűnődünk, hogy vajon kiégés vagy depresszió lehet, fontoljuk meg, hogy beszélünk egy szakemberrel. A pszichológus segíthet jobban beazonosítani, hogy min megyünk keresztül, és segíthet megbirkózni azzal, ami miatt így érezzük magunkat.
