Egy lépéssel közelebb – Az Alzheimer-kór elleni küzdelem új módszerei

Sokan az időskor velejárójaként tekintenek az értelmi hanyatlásra, de ez egyáltalán nem a természetes folyamat része. Az egyik leggyakoribb demenciát okozó betegség az Alzheimer-kór, egy progresszív betegség, amelyre jelenleg nincs gyógymód. Cikkünkben körüljárjuk, hogyan csökkentheti az egyén az Alzheimer-kór kockázatát, valamint milyen új és előremutató kutatások nyújtanak biztató eredményeket a betegség korai felismerése és kezelése terén.

A demencia egy gyűjtőfogalom, amelynek hátterében számos betegség állhat, mint a Parkinson-kór, Huntington-kór vagy az Alzheimer-kór. Reverzibilis betegségek is, mint a vitaminhiány, a pajzsmirigybetegségek, az alvászavarok járhatnak agysejtet érintő károsodással, működési zavar miatt szellemi hanyatlással. A tünetek magukban foglalhatják az emlékezetkiesést, a gondolkodás és beszéd nehézségét, valamint a hangulatváltozást és a viselkedészavart. Ezek jelentősen korlátozzák az érintettek mindennapi életét és aktivitását, emiatt rendkívül fontos a pontos és korai diagnózis. 

Cikkünkből kiderül:

• Mit tehetünk saját magunk, hogy csökkentsük az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát?
• Miben segíthet a mesterséges intelligencia az Alzheimer-kórnál?
• Milyen új kezelési módszerek kerülhetnek engedélyeztetésre?

A demencia 60-70%-a az Alzheimer-kórhoz köthető

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciát okozó betegség, amely az esetek közel 60-70%-át teszi ki. A legfontosabb ismert kockázati tényező az életkor, mivel a betegség tünetei általában 65 éves kor felett jelennek meg. Az Alzheimer-kór fokozatosan súlyosbodik; az elsődleges jele a memóriazavar, amikor a beteg a közelmúltbeli eseményekre, beszélgetésekre nem emlékszik vissza. Nehezen tudja kifejezni a gondolatait, elveszíti a begyakorolt mozgássorozatokat. Problémát okozhat az olvasott szavak jelentésének megértése vagy az írásképesség. A kór súlyosbodásával az orientációs képesség romlik, és egyre nehezebbé válik az ismerős arcok azonosítása is. Átlagosan egy beteg 4-8 évet él a diagnózis után, de más tényezőktől függően ez akár 20 év is lehet. 

Az Alzheimer-kórt mint multifaktoriális betegséget több tényező együttesen idézi elő. A normális öregedési folyamat során az agysejtek és az agyi erek károsodhatnak, ami egyes agyterületek zsugorodásához vagy az energiatermelés csökkenéséhez vezethet. Ezen kívül a genetikai tényezők, fejsérülések, érrendszeri betegségek, fertőzések és környezeti hatások is szerepet játszhatnak az agyi funkciók romlásában. Azonban az Alzheimer-kór valódi mögöttes oka még mindig ismeretlen. 

Mit tehet az egyén megelőzésképpen?

Jelenleg nincs olyan kezelés, amely gyógyítani tudná az Alzheimer-kórt, ezért nagy jelentősége van a korai prevenciónak. 
A mindennapok során fontos, hogy a tőlünk telhető legtöbbet megtegyük az egészségünk megőrzésének érdekében. Többek között a rendszeres testmozgás, a dohányzásról való leszokás, a magas vérnyomás megelőzése és kezelése, az egészséges testsúly fenntartása – magas koleszterinszint elkerülése – mind olyan lépések, melyek az egészségünket szolgálják. Teljesen nem tudjuk kizárni az Alzheimer-kór kialakulását, de az életmódbeli változtatások jelentős mértékben csökkenthetik a kockázatot egy 2024-es tanulmány szerint.

Korai diagnosztika és elemzése 

A korai diagnózis rendkívül fontos, mert a jelenleg ismert terápiás módszerek a betegség kezdeti szakaszában lehetnek igazán hatékonyak. A Kaliforniai Egyetem kutatói egy új MI algoritmust fejlesztettek ki, amely 72%-os pontossággal képes az Alzheimer-kór kockázatát akár hét évvel korábban előre jelezni. Több mint 5,5 millió elektronikus egészségügyi nyilvántartás adatát felhasználva azt találták, hogy a magas koleszterinszint és az APOE gén előrejelzőként szolgál. Emellett a kutatások során felfedezték, hogy nőknél az MS4A6A gén összefüggésben áll az oszteoporózissal (csontritkulás), ami további kutatásokat igényel.

Kreatin mint alternatíva

Az agyunk a test teljes energiamennyiségének körülbelül 20%-át használja fel, elsősorban glükóz formájában. Amikor a glükóz szintje csökken, akkor alternatív energiaforrásokat használ. Az akut agyi stresszhelyzetek – fáradtság, csökkent oxigénszint vagy alváshiány – az energiaellátást érintik, így szükséges, hogy az energiaszintet fenntartsuk. Ez a probléma krónikus betegségeknél is felmerülhet . A glükóz csökkent felhasználása az agyban az Alzheimer-kór egyik korai jele. Itt lép be a kreatin jelentősége, amely az agy energiaszintjének fenntartásában játszik szerepet, mint alternatív megoldás. Segíthet az agy energiaellátásában, ami hozzájárulhat az Alzheimer-kórral és az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás elleni védekezéshez. Bár a kutatások még korai szakaszban járnak, az előzetes eredmények ígéretesek. 

A béta-amiloid fehérje szerepe

Egy 2021-ben megjelent tanulmány szerint a béta-amiloid fehérjék felhalmozódása szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában azáltal, hogy elpusztítja az idegsejteket. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala által jóváhagyott új kísérleti gyógyszer monoklonális antitesteket tartalmaz, amelyek a fehérjelerakódás ellen hatnak, így lassítva az Alzheimer-kór előrehaladását. Bár a gyógyszer nem képes a betegség gyógyítására, mégis jelentősen befolyásolja annak lefolyását, és akár 39%-kal is csökkentheti a következő stádiumba lépés kockázatát. Fontos kiemelni, hogy a betegség korai szakaszában bizonyul hatékonynak, vannak mellékhatásai, de az FDA szerint az előnyök meghaladják a kockázatokat.

Szintén az említett fehérjét veszi alapul egy magyar cég, amelynek kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amely vérvétellel és innovatív kognitív tesztekkel képes kimutatni az Alzheimer-kórt még tünetmentes állapotban. A szűrővizsgálat vérvétellel azonosítja a betegségre jellemző fehérjéket, akár 15-20 évvel a tünetek megjelenése előtt. Ez a módszer pontosabb és kevésbé invazív, mint az agyvízből végzett vizsgálatok, emellett sokkal olcsóbb és gyorsabb, mint a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, amelyek több szakember bevonását igénylik.

Az Alzheimer-kórral sokan küzdenek. Jelenleg világszerte körülbelül 30 millió ember szenved benne, és ez a szám gyorsan növekszik. Magyarországon a 60 év felettiek 20%-a, a 70 év felettiek 30%-a, míg a 80 évnél idősebbek 50%-a érintett valamilyen demenciában. A folyamatos kutatások lehetővé teszik újabb hatóanyagok kifejlesztését, és a mesterséges intelligencia segítségével a betegséget egyre korábban felismerhetjük.