És te milyen pizza lennél? – A legabszurdabb „személyiségtesztek” nyomában

Különböző tematikus „személyiségtesztek” időről időre meghódítják az internetet. Te milyen pizza lennél? Melyik Roxfort-házba tartozol? Ki lennél a Jóbarátokból? Izgalmasak, vonzóak, ezért kitöltjük őket. De mennyire megbízhatóak ezek a tesztek, és mit mondanak el rólunk? A továbbiakban erről lesz szó.

A személyiségteszteket kutatási célokra és munkaerő-kiválasztásra egyaránt használjuk, de leggyakrabban mégis inkább személyes szórakoztatásunkra. A jó hír, hogy a tudományosan megalapozott személyiségtesztek rendkívül pontosak, ha megfelelő módon alkalmazzuk őket. A rossz hír az, hogy a legtöbb, interneten fellelhető pszichológiai teszt vajmi kevés információt szolgáltat számunkra valós személyiségjellemzőinkről.

Cikkünkből kiderül:

1. Az online személyiségtesztek közelebb hozhatnak bennünket egymáshoz.
2. Egy tesztnek számos feltételnek szükséges megfelelnie, hogy érvényesnek és megbízhatónak tekintsük.
3. Noha az online tesztek szórakoztatók, személyiségünk mélyebb megismerésére aligha alkalmasak.

Miért szeretjük a személyiségteszteket?

Számos oka lehet annak, hogy vonzanak bennünket a különböző személyiségtesztek, leggyakrabban azonban 3 okra vezethető vissza:

1. Olyasmit szeretnénk megtudni magunkról, amit eddig nem tudtunk: Az egyik ok, amiért a személyiségtesztek vonzanak bennünket az, hogy abban bízunk, általuk új tudásra tehetünk szert önmagunkkal kapcsolatban. A rossz hír, hogy a valóságban ez ritkán valósul meg, a jó hír azonban, hogy ez azért van így, mivel általánosságban elmondható, hogy elég jól ismerjük magunkat.
2. Igazolni szeretnénk a saját magunkkal kapcsolatos nézeteinket: Az előzővel talán ellentétesnek tűnhet, de valójában azzal szorosan összefügg, hogy mivel jól ismerjük saját magunkat, így a személyiségtesztektől egyúttal azt is várjuk, hogy mint egy külső megerősítés, visszacsatolják önmagunkkal kapcsolatos nézeteinket.
3. Erősítik a valahová tartozás érzését: Eredendő szükségletünk a valahová tartozás, a személyiségtesztek pedig lehetőséget adnak ennek beteljesítésére. A teszt kitöltése, és az általa való kategóriába sorolás ugyanis felhívja a figyelmünket arra, hogy nem vagyunk egyedül, sok hozzánk hasonló ember létezik még, ez pedig különösen erőteljes hatást gyakorolhat ránk, ha esetleg valami miatt kirekesztettnek érezzük magunkat.
4. Szeretnénk jobban érteni a másik ember működését: Csábít bennünket a tudat, hogy egy-egy személyiségteszt eredményét megismerve rövidebb ösvényre térhetünk az ismerkedés kapcsán, és kikerülhetjük a kínos kezdeti időszakot, hiszen egyértelmű kategóriába sorolhatjuk a másikat, és máris azt érezhetjük, hogy sok információval rendelkezünk róla. Természetes működésmódunk a kategorizálás, amivel jelentősen leegyszerűsítjük mindennapi életünket, ezáltal gyorsan és minimális erőfeszítéssel adunk értelmet a bennünket körülvevő világnak. A sémavezérelt viselkedéssel kapcsolatban azonban fontos dolog, hogy téves feltételezésekhez vezethet minket a másik személyről az alapján, hogy szerintünk milyenek az adott kategóriába tartozó emberek; az általánosítások hatékonyak, de nem mindig helyesek.
5. Jókedvre derítenek: Nem elhanyagolható szempont, hogy sokan csupán a móka kedvéért választjuk a különböző online és egyéb módon fellelhető személyiségteszteket, mivel azok szórakoztatnak bennünket, és nevethetünk az eredményen a barátainkkal.

Megbízhatók-e ezek a tesztek?

Azzal talán senkinek sem mondunk újat, hogy az interneten fellelhető, vicces személyiségtesztek többsége nem megbízható, és nem ad valós visszajelzést a személyiségünkről. Ha tehát csak szórakozás céljából, esetleg a barátainkkal való eredmény összevetéséért töltünk ki egy-egy ilyen tesztet, az teljesen elfogadható. Ha azonban valóban szeretnénk személyiségtényezőinkről megtudni valamit, ahhoz mindenképp validált tesztek kitöltésére van szükség, amihez általában az azokban képzett szakemberek segítségére is szükségünk lesz, a kiértékelés és az értelmezés ugyanis általában képzettséghez kötött. De mégis mi tesz egy tesztet érvényessé és megbízhatóvá?

1. A teszt elrendezése: Talán elsőre nem jutna eszünkbe, de az, ahogy a teszt összeállításra kerül, fontos szerepet játszhat a megbízhatóságában. A jól megtervezett tesztek könnyen átláthatóak, világos instrukciókat és egyértelmű tételeket tartalmaznak, és szabványosított pontozási eljárással rendelkeznek a hibák minimalizálása és az adminisztrációk közötti következetesség biztosítása érdekében.
2. Pszichometriai tulajdonságok: A megbízható személyiségtesztek alapos értékelésen, úgynevezett „pszichometriai tesztelésen” esnek át. Ez az eljárás a megbízhatóságot és az érvényességet ellenőrzi. Az olyan pszichometriai tulajdonságok, mint a teszt-visszateszt megbízhatóság, a belső konzisztencia és a konstruktum érvényessége segítenek megérteni, hogy a teszteredmények mennyire pontosak és konzisztensek.
3. A megfelelő környezet megválasztása: Egy másik fontos szempont, hogy hol, milyen közegben történik a tesztek kitöltése. Számos tényező befolyásolhatja a teszteredmények megbízhatóságát. A teszteredményeket befolyásoló tényezők közé tartozik a teszt elvégzésének helye  – zajos vagy feszült közegben nehézkessé válhat a koncentráció  –, az adott utasítások és a tesztet felvevő személye.
4. A teszt kitöltőjének állapota: Az, hogy valaki hogyan érzi magát, például a stressz-szint és a motiváció befolyásolhatja a tesztválaszokat és a személyiségtesztek pontosságát. Még az éhségszint is meghatározhatja, hogy milyen válaszokat adunk a teszten, épp ezért erre a tényezőre is fontos odafigyelni.

A vizsgálatok során felvételre kerülő pszichológiai tesztek természetesen hosszú tervezés és alapos ellenőrzések, mérések nyomán kerültek használatba, így elmondható róluk, hogy széles körben alkalmazhatók, és képesek valóban használható és értékes információt nyújtani az azokat felvevő szakemberek számára.

Online tesztek: használjuk vagy ne használjuk?

Az Amerikai Pszichológiai Társaság weboldalán találhatunk egy, az online teszteléssel kapcsolatos útmutatót. E szerint az internetes tesztek megfelelően működhetnek, ha ugyanolyan pszichometriai megbízhatósági és érvényességi elvárásoknak felelnek meg, mint a hagyományos tesztek. Az APA szakértői csoportja szerint azonban ez kihívást jelent, mivel az online környezet kevésbé szabályozott.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy sok online teszt – például népszerű IQ-tesztek – kevéssé átlátható módszertannal készül, és félrevezető eredményeket adhat.

Emellett az internetes tesztelés biztonsági és etikai kérdéseket is felvet, például a tesztanyagok jogosulatlan felhasználását, a szerzői jogok védelmét és a teszteredmények megfelelő értelmezését. Az üzleti célú online tesztek különösen problémásak lehetnek, mivel sok esetben nem pszichológusok fejlesztik őket, így hiányoznak a szakmai garanciák.

Ugyanakkor az internetes tesztelésnek vannak előnyei is, például gyorsaság, költséghatékonyság és könnyű hozzáférhetőség. Egyes vállalatok hatékonyan alkalmazzák ezeket a teszteket a munkaerő-kiválasztásban, csökkentve az idő- és pénzveszteséget.

Fontos azonban, hogy tisztában legyünk a különbséggel az internetes tesztelés és a szakértői értékelés között.

Míg az online tesztek egy pontszámot adnak, a pszichológiai értékelés egy képzett szakember elemzését és értelmezését is magában foglalja, amit az internet nem pótolhat.

Elmondható tehát, hogy míg az online fellelhető pszichológiai tesztek alkalmasak lehetnek önmagunk szórakoztatására, nem érdemes túl komolyan venni őket, és amennyiben valódi értékelést szeretnénk önmagunkkal és a személyiségünkkel kapcsolatban, úgy képzett szakember segítségét szükséges igényelnünk.