„A kéz elárul egy titkot, amin az ész hiába fáradozik.” Rajzaink a lelkünk legmélyebb bugyraiba nyújthatnak betekintést. A rajzelemzés módszere segít feltárni azokat a tudattalan folyamatokat, amelyek anélkül szabnak gátat törekvéseinknek, hogy észrevennénk. Mi mindent tudhatunk meg önmagunkról a rajzainkon keresztül? Cikkünkben egy izgalmas önismereti technika, a rajzelemzés nyomába eredünk Hugyik Lídia, a Mindset pszichológusa vezetésével.
A rajzelemzés betekintést nyújt többek között a rajzoló személyiségébe, elakadásaiba, kapcsolataiba és intellektuális érettségébe is. Az alkotás során olyan belső tartalmak is felszínre kerülhetnek, amelyek szavak útján nem vagy csak nagyon nehezen kifejezhetőek. Ezt felismerve a pszichológiában bevett gyakorlat a hétlépéses rajzelemzés módszere, amely egy olyan technika, ami hét szemponton keresztül segíti az elemzést. Az elkészült elemzés tartalmazza mindazon fontos információkat, amelyek a személy rajzaiból kiolvashatók.
Elsőként a rajzot kontextusában (1) értelmezik, de felmérik a készítés folyamatát is (2), majd objektív értelmezés készül a rajzból (3). Ezt követően az intuitív benyomások alapján (4) is megvizsgálják a rajzokat, majd globális (5) és a részleteket érintő (6) elemzés következik. Végül az összes szempontot összevetve megragadhatóvá válik az alkotó személyiségének lényege, vagyis esszenciája (7). Habár a módszert gyakran alkalmazzák gyermekeknél, mivel számukra nehéz verbalizálni érzéseiket, ez a technika felnőtteknél is hatékonyan alkalmazható. „De én nem tudok szépen rajzolni!” – gondolhatja az olvasó. Ez azonban nem akadály, hiszen a cél nem egy esztétikus műalkotás, hanem önmagunk megértése.
Cikkünkből kiderül:
- Mi az a rajzelemzés?
- Mi mindent tudhatunk meg magunkról a rajzelemzés által?
- Hogyan vágjunk bele az önismereti folyamatba a rajzainkon keresztül?
„Rajzolj egy családot!” – hangzik az instrukció. Ezt követően papírt és ceruzát ragadunk, és hagyjuk, hogy a kezünk dolgozzon helyettünk. Az, hogy kik elevenednek meg a papíron, milyen sorrendben és hogyan ábrázoljuk őket, mind értékes információt hordoz saját családunkról és a benne uralkodó kapcsolati dinamikákról. Annak ellenére, hogy az utasítás szándékosan „tématávolító”, indirekt megfogalmazást használt, a tudattalan folyamatok mégis érvénybe lépnek. A lapon nem más, mint az alkotó saját családja elevenedik meg.
Hogyan segít a rajzelemzés önmagunk megértésében?
Ahogyan az öltözködésünk, a zenei ízlésünk és kedvenc ételeink mesélnek a személyiségünkről, úgy a rajzaink is fontos információt hordoznak rólunk. „A rajzaink ugyanis el tudják mondani, hogy éppen mi foglalkoztat minket, milyen hangulatban vagyunk, és hol érzékelünk konfliktust az életünkben, tehát alapvetően a személyiségünkről árulkodnak” – mutatott rá Hugyik Lídia, a Mindset pszichológusa, képzésben lévő rajzvizsgálati szaktanácsadó. Mindemellett a rajzok felfedhetik a bennünk rejlő erőforrásokat csakúgy, mint az elhárító mechanizmusainkat. Ahogyan az üres fehér lappal és a ceruzával bánunk, megmutatja, milyen érzelmi hajtóerők munkálkodnak bennünk.
„A rajzok segítenek rengeteg terápiás órát megspórolni.” – Hugyik Lídia
A módszer előnye, hogy néhány rajzból olyan sok értékes információ derül ki a személyiségünkről, amelyeket különben sok-sok terápiás órába kerülne feltárni. Az önmegértés azonban csak az első lépés. A felszínre törő mintázatok – pl. vágyaink, alkalmazkodásunk módja, identitásunk, szülőkkel és más személyekkel való kapcsolataink stb. – a pszichológus segítségével feldolgozhatóak. A szakértő segít ránézni az életünk különböző aspektusaira, azokra a megküzdési módokra, amik a rajzainkból következően jellemeznek minket, és esetlegesen nem szolgálnak bennünket. A képekből továbbá az is kiolvasható, milyen belső erőforrásaink vannak, amelyek tudatosítása szintén fontos lépés az önismereti munka során.
Mit tudhatunk meg önmagunkról a rajzelemzés által?
„De hiszen én ismerem magam, tisztában vagyok a tulajdonságaimmal/vágyaimmal/kapcsolataimmal stb.!” – gondolhatják sokan. Hugyik Lídia szerint azonban a tudattalan vágyak és érzelmek gyakran anélkül tükröződnek a képeken, hogy azt az alkotó egyáltalán észrevenné vagy tudatosítaná magában.
„Nem a rajzot elemezzük, hanem a rajzolót” – mutatott rá a szakértő.
A rajz pedig egy eszköz, amin keresztül megelevenednek a tudattalan folyamatok. Az elemzés során több rajz is készül, többek között például fáról, házról és családról. A szakember pedig segít feltárni az alábbi tulajdonságokat:
- énerő,
- elhárító mechanizmusok típusai,
- alkalmazkodás általános módja,
- valóság érzékelése,
- érzelmi működések,
- fantáziaműködés,
- környezeti hatásoktól való elvonatkoztatás képessége,
- konfliktustípusok,
- nemi identitás,
- regresszió,
- motiváció,
- szükségletek,
- kapcsolatok,
- agresszió,
- függőség,
- kreativitás,
- énkép,
- testséma,
- intellektuális érettség,
- gondolkodási fejlettség,
- családi viszonyrendszer,
- a gyermekekkel és felnőttekkel történő fizikai vagy szexuális abúzus felismerése,
- a szülőkhöz való kötődés,
- pszichoszomatikus tünetek lokalizálása,
- csoportfolyamatok,
- csoportstruktúra,
- csoportértékek,
- társas attitűdök vizsgálata.
Szavakon túl: jobb-e a rajzteszt a kérdőíves személyiségteszteknél?
A technika célja a személy megértése, a tudattalan folyamatok feltárása. A rajzvizsgálat ugyan nem alkalmas diagnózis felállítására, de a mentális problémák bizonyos jellegzetességei megjelenhetnek a papíron. „Például a skizofréniában szenvedőknek látványos képi ábrázolásuk van, megjelenhetnek témaként csonkolt alakok és egyéb hallucinációk.” A szakértő hozzáfűzte, hogy a skizofréniában érintettek alkotásai jellegzetesen túlságosan is részletgazdagok, emellett a lap egész felületét kitöltik.
„A tudattalan vágyak és érzelmek gyakran anélkül tükröződnek vissza a rajzokban, hogy azt a rajzoló egyáltalán észrevenné vagy tudatosítaná magában.” – Hugyik Lídia
A pszichológiai dimenziókat többféle módon lehetséges felmérni. Az egyik mód a kérdőíves eljárás. Ilyenkor a kitöltő állításokat olvashat magáról, és el kell döntenie, mennyire érzi igaznak az adott állítást önmagára. Habár kevesen tudják, de a pszichológiai tesztek komplex statisztikai elemzéseknek vannak kitéve; érvényességi és megbízhatósági mutatóval rendelkeznek. Azonban gyakori torzító tényező a kérdőívek esetében, hogy az emberek hajlamosak válaszaikban jobb színben feltüntetni magukat a valóságnál. Hugyik Lídia rámutatott, hogy azért is előnyös a rajzteszt, mert itt a tesztalany saját szimbólumrendszerével dolgozik. Itt csak az van, amit a személy a papírra vet.
Egy rajz nem rajz
Kiemelendő továbbá, hogy a rajzelemzés kizárólag akkor érheti el célját – vagyis az önmegértést –, ha a megfelelő körülmények között, azaz egy ingerszegény térben, egy hozzáértő szakemberrel együtt történik. Nem mindegy ugyanis, hogy mit rajzolunk, és a szóra pontosan meghatározott instrukciók is fontosak. „Nem a rajzot elemezzük, hanem a rajzolót. A rajz csak egy eszköz, ezt az agyi mozgásterv alkotja meg. Ennél még fontosabb az, hogy egyetlenegy rajzból nem lehet és nem is szabad következtetéseket levonnunk, vagyis egy rajz nem rajz” – nyomatékosította Hugyik Lídia.
Mindenki egyedi szimbólumrendszerrel rendelkezik, így nem jó ötlet egy otthon készült firkát kielemezni az internet vagy a ChatGPT segítségével, ugyanis ezek félrevezetőek lehetnek. Jóllehet számos megfejtést találhatunk, mit jelent, ha például a házrajzon a kéményből füstgomolyag tör elő, megtévesztő értelmezésekkel találhatjuk szembe magunkat. Nem léteznek ugyanis univerzális következtetések. A szakértő kifejtette, az sem célravezető, amikor például egy nagymama elhozza unokája rajzát, vagy ami még ennél is jobb, elmondja, hogy unokája rajzolt egy családot, ahol saját magát a lap szélére rajzolta. „A rajzelemzés egy tudomány, aminek megvannak a kontrollált és szigorú feltételei. Ezenkívül szóra pontosan meghatározott instrukciók vannak lefektetve, amik be is vannak mérve, hogy milyen felszólító jellegük van.” – tette hozzá a rajzelemző pszichológus.
Tehát ha kedvet kapunk ahhoz, hogy rajzainkon keresztül utat találjunk önmagunkhoz, kizárólag megfelelő szakember segítségével tegyük.
Ha úgy érzed, szívesen belevágnál a rajzelemzéssel tarkított önismereti munkába, csekkold szakemberünk szabad időpontjait!
Kamal, M. (2024, October 3). The psychology of drawing: What is the HTP test? TheCollector. https://www.thecollector.com/what-is-htp-test-drawing-psychology/
https://rajzelemzesi-intezet.hu/
Vass, Z. (2011) A hétlépéses képelemzési módszer. Flaccus Kiadó.