„A kéz elárul egy titkot, amin az ész hiába fáradozik.” Rajzaink a lelkünk legmélyebb bugyraiba nyújthatnak betekintést. A rajzelemzés módszere segít feltárni azokat a tudattalan folyamatokat, amelyek anélkül szabnak gátat törekvéseinknek, hogy észrevennénk. Mi mindent tudhatunk meg önmagunkról a rajzainkon keresztül? Cikkünkben egy izgalmas önismereti technika, a rajzelemzés nyomába eredünk Hugyik Lídia, a Mindset pszichológusa vezetésével.

A rajzelemzés betekintést nyújt többek között a rajzoló személyiségébe, elakadásaiba, kapcsolataiba és intellektuális érettségébe is. Az alkotás során olyan belső tartalmak is felszínre kerülhetnek, amelyek szavak útján nem vagy csak nagyon nehezen kifejezhetőek. Ezt felismerve a pszichológiában bevett gyakorlat a hétlépéses rajzelemzés módszere, amely egy olyan technika, ami hét szemponton keresztül segíti az elemzést. Az elkészült elemzés tartalmazza mindazon fontos információkat, amelyek a személy rajzaiból kiolvashatók.

Elsőként a rajzot kontextusában (1) értelmezik, de felmérik a készítés folyamatát is (2), majd objektív értelmezés készül a rajzból (3). Ezt követően az intuitív benyomások alapján (4) is megvizsgálják a rajzokat, majd globális (5) és a részleteket érintő (6) elemzés következik. Végül az összes szempontot összevetve megragadhatóvá válik az alkotó személyiségének lényege, vagyis esszenciája (7). Habár a módszert gyakran alkalmazzák gyermekeknél, mivel számukra nehéz verbalizálni érzéseiket, ez a technika felnőtteknél is hatékonyan alkalmazható. „De én nem tudok szépen rajzolni!” – gondolhatja az olvasó. Ez azonban nem akadály, hiszen a cél nem egy esztétikus műalkotás, hanem önmagunk megértése.

Cikkünkből kiderül:

  1. Mi az a rajzelemzés?
  2. Mi mindent tudhatunk meg magunkról a rajzelemzés által?
  3. Hogyan vágjunk bele az önismereti folyamatba a rajzainkon keresztül?

„Rajzolj egy családot!” – hangzik az instrukció. Ezt követően papírt és ceruzát ragadunk, és hagyjuk, hogy a kezünk dolgozzon helyettünk. Az, hogy kik elevenednek meg a papíron, milyen sorrendben és hogyan ábrázoljuk őket, mind értékes információt hordoz saját családunkról és a benne uralkodó kapcsolati dinamikákról. Annak ellenére, hogy az utasítás szándékosan „tématávolító”, indirekt megfogalmazást használt, a tudattalan folyamatok mégis érvénybe lépnek. A lapon nem más, mint az alkotó saját családja elevenedik meg. 

Hogyan segít a rajzelemzés önmagunk megértésében?

Ahogyan az öltözködésünk, a zenei ízlésünk és kedvenc ételeink mesélnek a személyiségünkről, úgy a rajzaink is fontos információt hordoznak rólunk. „A rajzaink ugyanis el tudják mondani, hogy éppen mi foglalkoztat minket, milyen hangulatban vagyunk, és hol érzékelünk konfliktust az életünkben, tehát alapvetően a személyiségünkről árulkodnak” – mutatott rá Hugyik Lídia, a Mindset pszichológusa, képzésben lévő rajzvizsgálati szaktanácsadó. Mindemellett a rajzok felfedhetik a bennünk rejlő erőforrásokat csakúgy, mint az elhárító mechanizmusainkat. Ahogyan az üres fehér lappal és a ceruzával bánunk, megmutatja, milyen érzelmi hajtóerők munkálkodnak bennünk. 

„A rajzok segítenek rengeteg terápiás órát megspórolni.” – Hugyik Lídia

A módszer előnye, hogy néhány rajzból olyan sok értékes információ derül ki a személyiségünkről, amelyeket különben sok-sok terápiás órába kerülne feltárni. Az önmegértés azonban csak az első lépés. A felszínre törő mintázatok – pl. vágyaink, alkalmazkodásunk módja, identitásunk, szülőkkel és más személyekkel való kapcsolataink stb. – a pszichológus segítségével feldolgozhatóak. A szakértő segít ránézni az életünk különböző aspektusaira, azokra a megküzdési módokra, amik a rajzainkból következően jellemeznek minket, és esetlegesen nem szolgálnak bennünket. A képekből továbbá az is kiolvasható, milyen belső erőforrásaink vannak, amelyek tudatosítása szintén fontos lépés az önismereti munka során.

Mit tudhatunk meg önmagunkról a rajzelemzés által?

„De hiszen én ismerem magam, tisztában vagyok a tulajdonságaimmal/vágyaimmal/kapcsolataimmal stb.!” – gondolhatják sokan. Hugyik Lídia szerint azonban a tudattalan vágyak és érzelmek gyakran anélkül tükröződnek a képeken, hogy azt az alkotó egyáltalán észrevenné vagy tudatosítaná magában.

 „Nem a rajzot elemezzük, hanem a rajzolót” – mutatott rá a szakértő. 

A rajz pedig egy eszköz, amin keresztül megelevenednek a tudattalan folyamatok. Az elemzés során több rajz is készül, többek között például fáról, házról és családról. A szakember pedig segít feltárni az alábbi tulajdonságokat:

  1. énerő, 
  2. elhárító mechanizmusok típusai, 
  3. alkalmazkodás általános módja, 
  4. valóság érzékelése,
  5. érzelmi működések,
  6. fantáziaműködés, 
  7. környezeti hatásoktól való elvonatkoztatás képessége, 
  8. konfliktustípusok, 
  9. nemi identitás, 
  10. regresszió,
  11. motiváció, 
  12. szükségletek, 
  13. kapcsolatok, 
  14. agresszió,
  15. függőség, 
  16. kreativitás, 
  17. énkép, 
  18. testséma, 
  19. intellektuális érettség,
  20. gondolkodási fejlettség, 
  21. családi viszonyrendszer, 
  22. a gyermekekkel és felnőttekkel történő fizikai vagy szexuális abúzus felismerése, 
  23. a szülőkhöz való kötődés,
  24. pszichoszomatikus tünetek lokalizálása, 
  25. csoportfolyamatok, 
  26. csoportstruktúra,
  27. csoportértékek, 
  28. társas attitűdök vizsgálata.

Szavakon túl: jobb-e a rajzteszt a kérdőíves személyiségteszteknél?

A technika célja a személy megértése, a tudattalan folyamatok feltárása. A rajzvizsgálat ugyan nem alkalmas diagnózis felállítására, de a mentális problémák bizonyos jellegzetességei megjelenhetnek a papíron. „Például a skizofréniában szenvedőknek látványos képi ábrázolásuk van, megjelenhetnek témaként csonkolt alakok és egyéb hallucinációk.” A szakértő hozzáfűzte, hogy a skizofréniában érintettek alkotásai jellegzetesen túlságosan is részletgazdagok, emellett a lap egész felületét kitöltik. 

„A tudattalan vágyak és érzelmek gyakran anélkül tükröződnek vissza a rajzokban, hogy azt a rajzoló egyáltalán észrevenné vagy tudatosítaná magában.” – Hugyik Lídia

A pszichológiai dimenziókat többféle módon lehetséges felmérni. Az egyik mód a kérdőíves eljárás. Ilyenkor a kitöltő állításokat olvashat magáról, és el kell döntenie, mennyire érzi igaznak az adott állítást önmagára. Habár kevesen tudják, de a pszichológiai tesztek komplex statisztikai elemzéseknek vannak kitéve; érvényességi és megbízhatósági mutatóval rendelkeznek. Azonban gyakori torzító tényező a kérdőívek esetében, hogy az emberek hajlamosak válaszaikban jobb színben feltüntetni magukat a valóságnál. Hugyik Lídia rámutatott, hogy azért is előnyös a rajzteszt, mert itt a tesztalany saját szimbólumrendszerével dolgozik. Itt csak az van, amit a személy a papírra vet.

Egy rajz nem rajz 

Kiemelendő továbbá, hogy a rajzelemzés kizárólag akkor érheti el célját – vagyis az önmegértést –, ha a megfelelő körülmények között, azaz egy ingerszegény térben, egy hozzáértő szakemberrel együtt történik. Nem mindegy ugyanis, hogy mit rajzolunk, és a szóra pontosan meghatározott instrukciók is fontosak. „Nem a rajzot elemezzük, hanem a rajzolót. A rajz csak egy eszköz, ezt az agyi mozgásterv alkotja meg. Ennél még fontosabb az, hogy egyetlenegy rajzból nem lehet és nem is szabad következtetéseket levonnunk, vagyis egy rajz nem rajz” – nyomatékosította Hugyik Lídia.

Mindenki egyedi szimbólumrendszerrel rendelkezik, így nem jó ötlet egy otthon készült firkát kielemezni az internet vagy a ChatGPT segítségével, ugyanis ezek félrevezetőek lehetnek. Jóllehet számos megfejtést találhatunk, mit jelent, ha például a házrajzon a kéményből füstgomolyag tör elő, megtévesztő értelmezésekkel találhatjuk szembe magunkat. Nem léteznek ugyanis univerzális következtetések. A szakértő kifejtette, az sem célravezető, amikor például egy nagymama elhozza unokája rajzát, vagy ami még ennél is jobb, elmondja, hogy unokája rajzolt egy családot, ahol saját magát a lap szélére rajzolta. „A rajzelemzés egy tudomány, aminek megvannak a kontrollált és szigorú feltételei. Ezenkívül szóra pontosan meghatározott instrukciók vannak lefektetve, amik be is vannak mérve, hogy milyen felszólító jellegük van.” – tette hozzá a rajzelemző pszichológus. 

Tehát ha kedvet kapunk ahhoz, hogy rajzainkon keresztül utat találjunk önmagunkhoz, kizárólag megfelelő szakember segítségével tegyük.


Ha úgy érzed, szívesen belevágnál a rajzelemzéssel tarkított önismereti munkába, csekkold szakemberünk szabad időpontjait!

Kamal, M. (2024, October 3). The psychology of drawing: What is the HTP test? TheCollector. https://www.thecollector.com/what-is-htp-test-drawing-psychology/

https://rajzelemzesi-intezet.hu/

Vass, Z. (2011) A hétlépéses képelemzési módszer. Flaccus Kiadó.