A kollektív fejlődéshez, kollektív krízisre van szükség. Ez pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a pandémiát követő gazdasági világválság felszámolásához és a mentális egészség megőrzéséhez kollektív megoldásokra, közös felelősségvállalásra is szükség van. Cikkünkben az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) által összegyűjtött mentális egészség és korábbi válságok kapcsolatát vizsgáló néhány eredményt vesszük sorra, rávilágítva azokra a csoportokra, akik nagyobb odafigyelést igényelhetnek a jövőben.
Erik Erikson pszichoszociális fejlődés elméletében fejtette ki elképzeléseit az ember életében előforduló krízisekről. Életútja során mindenki többször találkozik krízissel, amely pozitív vagy negatív kimenetellel végződhet. A kettő között szerencsére ott vagyunk mi magunk, akik a krízisben rejlő fejlődési lehetőségek által eljuthatunk a következő személyiségszintre. Jelenleg nemcsak egyénileg, hanem sokkal nagyobb kiterjedésben, kollektívan élünk meg válságot a COVID-19 járvány kapcsán. Ennek gazdasági és pénzügyi hatásai lassan érezhetőek lesznek, és bár kimenetelét senki nem tudja pontosan megjósolni, egészen biztosan lesznek hosszú távú pszichológiai hatásai is.
A COVID-19 okozta válság egyik napról a másikra változtatta meg sokak életét: bezárták az iskolákat, vállalkozások mentek csődbe, melyek óriási elbocsájtásokhoz vezetett. A Munkaügyi Minisztérium szerint az amerikaiak április 2-ától rekordszintű, 6,6 millió munkanélküliségi igényt nyújtottak be, és becslések szerint 47 millió ember veszítheti el a munkahelyét 2020 második negyedévében, ami 32,1% -os munkanélküliségi mutatót eredményez. Ez messze túllépné a 2009-es nagy recesszió és még a nagy gazdasági világválság (1933-ban 24,9%) csúcsát is. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy 2010-ben a 15 és 65 éves lakosságkörében a munkanélküliségi ráta 11,5 % volt, míg 2004-ben 6,1% és a tavalyi évben csupán 3,5%.
Nemcsak az egészségügyi, hanem a most következő gazdasági világválság is komoly kihívások elé állíthat egyéni és társadalmi szinten mindannyiunkat.
Új, eddig nem alkalmazott megoldásmódokra, bizonyos területek átgondolásra, a múltból való tanulásra és az egymásra való odafigyelésre fokozottan szükségünk lehet. A kutatások a legutóbbi 2009-es gazdasági világválság előtti és utáni időszakának összehasonlításából táplálkoznak és azt veszik górcső alá, kik a leginkább veszélyeztetett csoportok és mit tehetnek/tehetünk a mentális egészségromlás elkerülése érdekében.
Egy válság esetén a mentális egészségre gyakorolt hatások tartósak lehetnek
Egy az Egyesült Államokban végzett longitudinális kutatásban (ugyanazon emberek ismétlődő megfigyelése hosszú időn keresztül) arra az eredményre jutottak, hogy a recesszió után az emberek mentális egészsége javult a recesszió előtti időszakhoz képest. Ez a javulás nem mutatkozott azonban azoknál, akik a recesszió során személyesen tapasztaltak nehézségeket, veszteségeket, legyen az akár pénzügyi, lakhatási vagy munkahelyi. Náluk növekedett a pánikrohamok, a túlzott aggodalom, a depresszió és a problémás szerhasználat előfordulásának aránya, amelyek a gazdasági fellendülés során is fennmaradtak! Ez kifejezetten bonyolult helyzetet szül, hiszen
különösképp figyelnünk kell azokra, akik most fognak nehéz helyzetbe kerülni, vagy jelenleg negatívan befolyásolja az életkörülményeiket a gazdasági visszaesés.
Miriam Forbes, a Macquarie Egyetem Érzelmi Egészségügyi Központ vezető pszichológuskutatója szerint a COVID-19 világjárvány óriási hatással van a gazdaságra, ami előre jelzi, hogy újabb globális recesszióval kell szembenéznünk. Sokan elveszítik a munkahelyüket, mely pénzügyi nehézségekhez és bizonytalansághoz vezet.
A kutatások azt mutatják, hogy ezek a tényezők növelik a mentális egészség tartós csökkenésének kockázatát, amely a produktivitás elvesztése és az egészségügyi ellátás kihasználása révén összeadhatja és meghosszabbíthatja a recesszió gazdasági költségeit. A kormányoknak, a segítő szakembereknek, szervezeteknek és magának a társadalomnak is törekednie kell – a gazdasági megoldások mellett – ezen csoportok mentális egészségének segítésére, javítására is.
A mentális egészségre gyakorolt hatások egyenetlenek a különböző gazdasági és társadalmi rétegekben
A 1990-es évek közepét és a 2011–2014-es recesszió utáni éveket összehasonlító MIDUS-adatok vizsgálata megerősítette, hogy a mentális egészség, akárcsak a fizikai egészség, a szocioökonómiai státusz csökkenésével romlik. A tanulmány érdeklődésének középpontjában az öngyilkosságok és kábítószer-túladagolások egyre növekvő száma miatt a fehér észak-amerikaiak álltak, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy
minél alacsonyabb az egyén társadalmi-gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy csökken a mentális egészsége gazdasági krízis estén.
Az alacsony társadalmi-gazdasági státusszal rendelkezők között a válság idején a mentális egészségben visszaesés mutatkozott, a negatív hatások növekedtek, míg a pozitív hatások, az élettel való elégedettség, valamint a pszichológiai jólét csökkentek.
A megnövekedett munkanélküliséggel emelkedhet az öngyilkosságok száma, különösen a férfiak körében
Egy 54 országban végzett, a nagy recesszió előtti és utáni öngyilkosságokat vizsgáló tanulmány feltárta, hogy 2009-ben 4884 öngyilkossággal történt több, mint amennyire a gazdasági válság előtti 2000 és 2007 közötti tendenciák alapján számítottak. (A WHO szerint évente kb. 800 000 ember hal meg öngyilkosság következtében.) A megnövekedett számú befejezett öngyilkosság nagyobb mértékben volt tapasztalható a férfiak körében az európai, észak- és dél-amerikai országokban! A vizsgált 27 európai országban a nők esetében egyáltalán nem, a férfiaknál 4,2% -kal nőtt az öngyilkosságok aránya.
A férfiak körében, különösen azokban az országokban, ahol a recesszió előtt korábban viszonylag alacsony volt a munkanélküliség, fokozódhat az öngyilkosság kockázata.
Az öngyilkosságok számának növekedése csak egy kis része a gazdasági visszaesés okozta érzelmi szorongásnak. A nem halálos kimenetellel végződő öngyilkossági kísérletek akár 40 % körül is lehetnek.
A magunk elé kitűzött értelmes célokkal felülkerekedhetünk a pénzügyi nehézségek okozta problémákon
A pandémia által kiváltott pénzügyi válság mentálhigiénés hatásainak leküzdése nem kis kihívás. A pszichológia szakirodalmában számos olyan korábbi kutatást találunk, amely iránymutatást adhat a nehézségek leküzdéséhez. A reziliencia, más név ellenállóképesség építésére, fejlesztésére fontos komolyabb figyelmet fordítanunk – különösen akkor, ha a válság hatásainak jobban kitett csoportok valamelyikébe tartozunk. A rezilienciáról bővebben ebben és ebben a cikkükben írtunk. 2010-ben egy kutatócsoport arra az eredményre jutott, hogy az alacsony iskolai végezettséggel rendelkezők körében azok ellenállóbbak és egészségesebbek,
akik elkötelezettek az értelmes célokkal teli élet iránt, és a személyes növekedés jelen van a mindennapjaikban.
Az eudaimóniából fakadó jóllét két elemének jelenléte, vagyis az értelmes célok és a személyes növekedés, védőpufferként hathat az egészségünkre. Az elméletben értelmes célok alatt azokat értjük, amelyek nemcsak magunk, hanem mások érdekeit is szolgálják, ezáltal értelmet adnak életünknek. Személyes növekedést pedig akkor élhetünk meg, ha nyitottak vagyunk a tanulásra és tapasztalásra, valamint hajlandóak vagyunk új attitűdöket magunkévá tenni annak érdekében, hogy minél jobb emberré válhassunk. A kutatócsoportot vezető Ryff szerint a koronavírus-válság paradox módon alkalmat kínálhat új jelentési források keresésére. Ezen a tapasztalaton keresztül hihetetlenül fontossá válik a társadalmi felelősségvállalás.
A mentális jóllét karbantartása kulcsfontosságú egy pénzügyi válság esetén. Az abból való kilábalás egyik feltétele ennek a megőrzése, amely mindannyiunk felelőssége egyaránt. Ha úgy érezzük, hogy a saját életünkben nincs is feltétlenül szükség az erre való oda figyelésre, másoknak mindenképpen megpróbálhatunk odafordulással segíteni.
Ne felejtsük
Krízis esetén érdemi segítséget jelenthet a támogató környezet, a család, a barátok, vagy egy olyan személy, aki meghallgat, támogatást nyújt (ez lehet akár a szomszéd vagy egy régi ismerős is). A telefonos lelkisegély-szolgálatok kríziskezelésre specializálódtak, az ingyenesen hívható telefonszolgálatot a nehéz élethelyzetbe kerülők rendelkezésére hozták létre. Ezek közé tartozik a pszi.hu, ahol prob bono alapon vállalnak segítségnyújtást a szakemberek. Elérhetőségük itt található. Amennyiben úgy érzed, segítségre lenne szükséged, a Mindset Pszichológiánál is van lehetőség díjmentes eseti pszichológiai tanácsadás igénybevételére, melyről itt olvashatsz részletesebben. Továbbá egyéni pszichológiai tanácsadás keretén belül is fordulhatsz szakembereinkhez online és személyes találkozó formájában is.
Felhasznált szakirodalom:
Bagdy-Korsós-Baktay (2001). Életút. Baktay és Bernáth, Budapest Chang et al. (2013). Impact of 2008 global economic crisis on suicide: time trend study in 54 countries. The British Medical Journal, 347. Forbes and Krueger (2019). The Great Recession and Mental Health in the United States. Clinical Psychological Science, 7., 5
Goldman et al. (2018). Declining mental health among disadvantaged Americans. PNAS, 155., 28. Kirsch et al. (2019). Scientific imperatives vis-á-vis growing inequality in America. American Psychologist, 74., 7
Morozink et al. (2010). Socioeconomic and psychosocial predictors of interleukin-6 in the MIDUS national sample. Health Psychology, 29., 6.
