Felgyorsult világunkban gyakran érezzük magunkat túlterheltnek és stresszesnek, hiszen nem mindig tudunk lépést tartani a körülöttünk történő hirtelen változásokkal. A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét azonban segítségünkre lehet széles eszköztárával. Annak érdekében, hogy ezek az érdekes és hasznos információk minél több emberhez eljussanak, a Mindfulness Lab május 23-án már a negyedik meetupját tartotta meg a Prezi székházában, melynek témája ezúttal a Mindfulness a nehéz időkben volt. Miért olyan fontos az alkalmazkodóképesség változó világunkban mind egyéni, mind pedig céges szinten? Hogyan fejleszthetjük? Tudósításunk.

A Mindfulness Lab meetup sorozata idén januárban vette kezdetét, melynek életre hívói és előadói dr. Márky Ádám (orvos, vezető tanácsadó, tréner és mindfulness kutató), Fekete Kinga (a Prezi képzés-fejlesztési szakértője), Länger Jelena (L’Oréal oktatási és PR igazgatója), Byssz Róbert (Philips Globális Transzformációs vezetője) és Frankó-Csuba Dea (Spark Institute CEO-ja, jóga és meditáció oktató, mindfulness coach). Az előadások során saját tapasztalataikat és tudományos kutatások eredményeit osztják meg a közönséggel a mindfulness különböző vonatkozásaiban. A májusi alkalommal annak a témáját járták körül, miként segíthet a tudatos jelenlét a nehezebb időszakokban, illetve az arra való felkészülésben, akár a cégek, akár az egyének esetében.

A változás életünk velejárója, azonban az általa előidézett bizonytalanság miatt olykor nehezebben éljük meg. Ilyenkor különböző stratégiákkal próbálunk túllendülni rajtuk, a legjobb azonban az, ha tudatosan megéljük a változást, hiszen ez egyben egy lehetőség is lehet arra, hogy fejlődjünk. Az előadók azt is elárulták, hogyan tehetjük ezt meg, illetve hogyan készülhetünk fel a bizonytalan időszakokra a munkahelyen és a magánéletben egyaránt.

Transzformáció okosan – avagy a tervezés és a reziliencia-fejlesztés szerepe a változásmenedzsmentben!

Elsőként Byssz Róbert tartott előadást a változásmenedzsmentről és annak folyamatáról. Napjainkban ugyanis a szervezetekben az egyik legnagyobb stresszforrás a transzformációból ered. Ezek orvoslására a legtöbb cég felkészítő tréningeket vásárol a vezetőik számára, melyek célja, hogy a vezetők megértsék, hogy a beosztottjaik és ők maguk is milyen folyamaton mennek keresztül a változások hatására. A legtöbbet említett modell az ilyen oktatásokon Elisabeth Kübler Ross nevéhez fűződik. Ennek az egymást követő fázisai a tagadás, düh, alkudozás, depresszió és elfogadás. Egy másik pszichológiai megközelítésű modell, három szakaszt ír le: minden átmenet egy lezárással kezdődik, utána pedig a semleges zónán át vezet az út az újnak a kezdetéhez. Az előadó szerint a leghatékonyabb, ha a két modellt együttesen használják fel a cégek a változtatásnál, ugyanis a folyamat megértése önmagában kevés a sikerhez.

Nagyon fontos, hogy a szervezet vezetői megértsék, hogy a dolgozók és ők maguk is elvesztenek valamit.

Teret kell hagyniuk ennek elengedésére és megfelelő keretek között ezt facilitálniuk is szükséges. Az ezután következő semleges zóna nélkülözhetetlen, hiszen egy kutatás szerint a legtöbb cég ilyenkor veszíti el a dolgozóit. Ebben a fázisban érdemes elmondani a terveket és lépéseket és nem korábban, mert ha ezt rögtön az elejére időzítik, a változtatás ellenállásba fog ütközni. Mit tehetünk ilyenkor az embereinkért vezetőként? Byssz Róbert több gyakorlati tanácsot is adott. Az előadás fő üzenete, hogy változtatás esetén nem elég egy modell szerint eljárni, hanem érdemes ezeket kombinálni, és nem csupán a folyamatra figyelni, sokkal inkább az emberekre és arra, amin ők keresztülmennek.

Miben rejlik a hatékony visszajelzés titka?

A következő előadó, Fekete Kinga arról beszélt, miért fontos visszajelzést adnunk, és hogyan tehetjük ezt a lehető legjobb módon. Elsőként egy nagyon érdekes kutatási eredményről számolt be, melyet a Gallup menedzsment tanácsadó cég végzett: tízből négy ember demotiválttá válik és elhatárolódik a munkájától, amennyiben nem kap visszajelzést. Ezzel hívta fel a figyelmet arra, hogy a visszajelzés fontos, és nem csupán az egyének, de a csapatok, projektek, vállalatok szintjén is. Szinte általános jelenség azonban, hogy inkább negatív visszajelzést adunk, mintsem pozitívakat. Az agyunk a negatív eseményeket jobban megőrzi evolúciós okokból kifolyólag, emiatt fontos ezt kiegyensúlyozni. Ahhoz, hogy bizalmi társas kapcsolatot alakítsunk ki a munkahelyünkön és magánéletünkben

fontos ügyelnünk arra, hogy minden egyes negatív visszajelzést, öt pozitív egészítsen ki.

Utóbbi azáltal segít a kapcsolatépítésben, hogy lehetőséget ad arra, hogy kimutassuk, odafigyelünk a másikra. Hogyan lehet ezt helyesen csinálni? Kinga egy hatlépéses stratégiát mutatott be számunkra, melyet ismertetése utána egy rövid gyakorlat keretében ki is próbálhattunk párokban. Ennek az első lépése a felkészülés, mely során átgondoljuk már előre, mit szeretnénk mondani, mi vele a célunk és vajon mit gondol erről a másik fél. A második pont felhívja a figyelmet arra, hogy legyünk konkrétak és céltudatosak a visszajelzéskor! Kinga javasolja, hogy ilyen esetekben kezdjük a beszélgetést azzal, hogy

„szeretnék neked visszajelzést adni”.

Ezzel ugyanis két legyet üthetünk egy csapásra: csökkentjük a saját feszültségünket, valamint a másik félnek is a tudtára adjuk, hogy mire számíthat. Fontos, hogy a visszajelzésnél a viselkedésről és ne a személyről beszéljünk. A harmadik dolog, amire érdemes odafigyelni, hogy minél több részletet vigyünk bele a mondandókba, így segítve a másik félnek a könnyebb megértést. A negyedik lépés: hívjuk fel a figyelmet az adott viselkedés hatására, így súlyt adunk az azzal kapcsolatos visszajelzésünknek. Az ötödik javaslat, hogy nyissuk meg a beszélgetést, kérdezzük meg a hallgató félt, hogy mit gondol arról, amit mondtunk! Lezárásképpen pedig az tanácsolja a modell, hogy a fogadóval együtt határozzuk meg a következő lépéseket.

Hogyan segíthet a mindfulness az alkalmazkodásban?

Márky Ádám előadása arról szólt, hogy a tudatos jelenlét gyakorlása miként fejleszti az alkalmazkodási képességünket. Az ember hajlamos úgy elképzelni az életét, mint ami folyamatosan felfelé ível: úgy hisszük, a dolgok természetes rendje, hogy miután megszületünk, egyre sikeresebbek leszünk ha elkezdünk dolgozni, majd egyre több pénzt fogunk keresni, és életünk minden területén haladunk előre. A világ azonban nem így működik, ehelyett inkább egy hullámzó tendencia figyelhető meg. A probléma az, hogy amikor épp a hullám egyik csúcsán vagyunk, vagyis minden a legnagyobb rendben az életünkben, akkor nem adjuk át magunkat a pillanatnak. Helyette a jövőbe helyezzük figyelmünket, ahol nem rendelkezünk kontrollal és azon szorongunk, mi történik, ha egyszer másképp lesz? A boldogságunk és jóllétünk attól függ, hogy mennyire vannak a negatív és a pozitív dolgok egyensúlyban az életünkben. Ha mindig kicsit több dolgot teszünk magunkért, akkor jól leszünk, azonban

ha túl sok mindent megvonunk magunktól, hamar kifogyunk az energiából és az életkedvből.

Van azonban megoldás! Ha odafigyelünk arra, hogy tegyünk a mindennapokban magunkért, utóbbi elkerülhetővé válik. A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlása erre a legjobb eszköz. Azáltal, hogy megengedő, elfogadó attitűddel a figyelmünket a jelenre összpontosítjuk, átvesszük a kontrollt a gondolataink felett. Ahogyan visszavesszük az irányítást a figyelmünk fölött, erősítjük magunkban a pszichológiai biztonságot. A meditálás lehetővé teszi a valósidejű reziliencia gyakorlását, mely segít megfelelően reagálni a változásokra és a hirtelen helyzetekre a magánéletünkben és a munkahelyünkön egyaránt. Dr. Márky Ádám az előadása végén a neuroplaszticitás jelentőségére is felhívta a figyelmünket: az agyunk folyamatosan változik, mindennap termelődnek új idegsejtek,

így mindennap egy lehetőség, hogy valami újat tanítsunk az agyunknak.

A kérdés csak az, hogy mit? Azt szeretnénk megtanítani neki, hogy hogyan kell minél gyorsabban elkalandozni és kilépni a valós világból a gondolataik által, vagy azt, hogyan kell az állandóan változó világban megtalálni a biztonságot? Az, hogy melyiket választjuk, csak rajtunk áll.

„A figyelmünk egy multimilliárd dolláros üzlet alanya”

Utolsó előadóként Frankó-Csuba Dea az elménk és a digitális világ viszonyáról beszélt, valamint szintén felhívta a figyelmet az alkalmazkodás fontosságára. Alapvetően a világ nem stresszes, ahogyan mi reagálunk a bennünket érő impulzusokra, az okoz stresszt. Utóbbinak több forrása is lehet, azonban az előadás szempontjából az érzelmi stressz került előtérbe.

A digitális eszközök folyamatosan elárasztanak bennünket különféle impulzusokkal,

ami egy remek üzleti fogás is bizonyos vállalatoknak, tulajdonképpen a „figyelmünk egy multimilliárd dolláros üzlet alanya”. A mobiltelefonunk szinte egész nap a kezünk ügyében van, nem tudunk tőle elszakadni. Azáltal, hogy időt töltünk egy weboldalon vagy egy applikáció használatával, az adott cégnek reklámidőt generálunk, így az összes ilyen vállalat a figyelmünkért versenyzik. Mivel lehet lekötni bennünket? Az egyik dolog az, ha feszültséget keltenek bennünk, hiszen evolúciós okokból kifolyólag arra jobban odafigyelünk. A másik ennek az ellenkezője: a pozitív jutalmazó mechanizmusok beindítása. Amikor használunk egy alkalmazást, ami örömérzetet generál bennünk, újra vissza akarunk oda térni és minél több időt tölteni vele. Ezt nagyon jól ki is használják a cégek, mi pedig sokszor észre sem vesszük.

Miért fontos, hogy ennél tudatosabban használjuk digitális eszközeinket?

Minden egyes ingerülettel, ami átfut rajtunk, és minden válaszreakcióval, amit a külvilágból érkező ingerekre adunk, újrahuzalozzuk az agyunkat. Minél inkább erősödik egy bizonyos inger és a válaszreakció közötti kapcsolat az agyunkban, annál automatikusabb lesz. Ennek azonban komoly fizikai, érzelmi és mentális hatásai vannak. A bennünket érő impulzusok több szinten is hatnak: a testünk azonnal bekapcsolódik valamilyen módon abba, ami minket ért, majd hat a gondolatainkra, érzéseinkre és légzésünkre. Valahányszor ér bennünket valamilyen impulzus, megszületik egy gondolat, mely érzelmet vált ki, ami pedig befolyásolja a légzésünket és ezzel kihat az egész testi működésünkre. Negatív érzelem hatására elkezd szakadozni a légzésünk, kevesebb oxigén jut a szervezetbe, kevesebb energiát tud előállítani a szervezetünk és az egész testünk feszültté válik. Már csupán egy negatív témájú cikk elolvasása a neten is komoly mentális, érzelmi és fizika válaszokkal járhat. A reakciónk nagyon meghatározó ilyen helyzetekben: levezetjük vagy magunkban tartjuk ezt a feszültséget? A digitális eszközöket tudatosan is használhatjuk és a saját egészségünk szolgálatba is állíthatjuk. Negatív hatás ért a munkahelyen? Vonulj el egy pár percre, indíts el egy meditációs alkalmazást, figyeld a légzésedet és lazulj el! A légzésfigyelés nagyon fontos eszköze a reziliencia fejlesztésének, és az ilyen és hasonló szokások, valamint az attitűdbeli pozitív változások segítenek nekünk alkalmazkodóképessé válni.

Összességében tehát a meetup fő üzenete, hogy a mindfulness gyakorlása által fejleszthetjük a rezilienciát, vagyis a rugalmas alkalmazkodóképességünket, ami segít átvészelni vagy akár könnyedén átlendülni a kisebb-nagyobb változásokon egyéni vagy akár szervezeti szinten is.