Így válhatsz jó főnökké – 3 vezetői lecke Paul Atreidestől, a Dűne főszereplőjétől

A vezető kulcsfontosságú pozíció bármely szervezet felépítésében. Jó vezetővé válni nem könnyű – a nyilvánvaló szaktudás és tapasztalati háttér mellett olyan képességekre és erényekre is szükség van, amelyek a személyiséget legbelül mozgatják. Ennek apropóján beszélünk a Dűnéről, amelynek második része most hódítja meg a mozitermeket. A sci-fi köntösbe csomagolt legendás történet minden generáció számára aktuális üzeneteket hordoz.   

Frank Herbert tudományos–fantasztikus mesterműve Paul Atreides jellemfejlődésén keresztül mutatja meg, hogyan rétegződik egymásra bölcsesség, moralitás és belső erő. A vezetővé érés újabb és újabb fázisaiban különböző megpróbáltatások gördülnek a főhős útjába, amelyek során a teljes társadalom jövőjét meghatározó döntéseket hoz, és egy egész közösség sorsáért felel. 

Paul karaktere kiválóan példázza, hogy a tehetség csak egy komponens a sok közül a siker felé vezető úton. A különleges genetikai állomány – aminek köszönheti például a jövőbe látás képességét – megágyaz ugyan a vezetői szerepnek, de ez szorgalom, lelkierő és stabil értékrend nélkül nem tudna kibontakozni. Frank Herbert műve nagyszerűen kidomborítja, ahogy Paul jellemében a rátermettség jellemvonásai (éles érzékek, olvassa a környezet jelzéseit, ügyesen alkalmazkodik a folyamatosan változó körülményekhez) kiegészülnek a közösség érdekeit előtérbe helyező, akár az önfeláldozás lehetőségét is vállaló hősi magatartással. 

A Dűnében bemutatott vezetési stratégiák iránymutatóak lehetnek mindazok számára, akik jobb vezetőkké szeretnének válni. A könyv négy olyan tartópillért határoz meg, amelyek a világ társadalmainak fennmaradását és fejlődését támogatják: 

• a bölcsek műveltségét, 
• a hatalmasok igazságosságát, 
• az igazak imáit, 
• a bátrak hősiességét. 

Cikkünkben olyan, a felsorolt alapelvekhez köthető vezetői jellemvonásokat mutatunk be, amelyek a Dűne univerzumának hőseit jellemzik. (Figyelem! Csak akkor olvasd tovább, ha már ismered a történetet, mert a vezetői leckék kapcsán felidézzük a cselekmény egy-egy konkrét mozzanatát.)

1. A jó vezető folyamatosan tanul 

Paul bölcsességének titka az egész regénycikluson végigvonuló tanulási folyamat. Már Caladan elhagyása előtt mélyen beleássa magát Arrakis, az elsivatagosodott bolygó és annak népének, a fremenek tanulmányozásába. A tudományos ismereteken túl olyan túlélési stratégiákat sajátít el, amelyek később életmentőek számára. Így, amikor édesanyjával, Jessicával túlélik a sardaukarok támadását és a fremenek táborában találnak menedékre, felkészülten, nemesi életvitelét és szokásait hátrahagyva néz szembe a szélsőséges körülményekkel.  

Paul karaktere bizonyítja, hogy a folyamatos önképzés elengedhetetlen a jó vezető számára, ugyanakkor megmutatja azt is, hogy fontos ezt megfelelő tapasztalatokkal alátámasztani. Paul elfogadja a kihívást, amit a kultúrájától távoli, nomád életkörülmények jelentenek, és a fejlődés lehetőségét látja benne. Az üres információhalmozás helyett ezért hatékonyabb, ha olyan helyzeteket keresünk, amelyekben kamatoztathatjuk megszerzett ismereteinket. 

2. A jó vezető harcol az igazságért 

Anélkül, hogy elkezdenénk boncolgatni az igazság fogalmát, könnyen belátható, hogy társadalmi és egyéni szinten is történnek igazságtalanságok, és sok esetben a mi döntésünk, hogy szemet hunyunk-e felettük.  

Az erős vezető felismeri, hogy mikor kell közbeavatkozni, és az igazság mellett dönteni. Ez nemcsak a személyes integritásának megőrzéséért fontos, hanem azokért is, akik az irányítása alatt vannak, akikért bizonyos értelemben felelősséget vállal. Akárcsak Paul, aki a zsarnok IV. Shaddam Padishah császár hatalmának megdöntésével akar igazságot szolgáltatni.  

A Harkonnenek és Dr. Yueh ennek a morális ellenpólusai: a hataloméhséget, a mohóságot és az árulást testesítik meg. A gátlástalanok és az árulók előbb-utóbb kelepcébe kerülnek, és utoléri őket a végzetük. 

A Dűne és a való élet is azt mutatja, hogy a becsület útja sokszor viszontagságosabb, de hosszú távon az egyetlen út, amin járni érdemes. 

3. A jó vezető iránytűként használja a félelmet 

Olykor a legkompetensebb vezetőket is megkörnyékezi a félelemérzet. Mit tesznek ilyenkor? A Dűne szerint semmiképp sem engedik, hogy megbénítsa őket, hiszen jól tudják: ha nem kerekednek felül a félelmeiken, nem érdemlik meg a győzelmet. 

Paul életének egyik legmeghatározóbb bátorságpróbája, amikor Gaius Helen Mohiam Tisztelendő Anya, a Bene Gesserit nevű titkos szekta vezetője arra kényszeríti, hogy a kezét egy dobozba helyezze, amely a fájdalomidegeket stimuláló szerkezeteket tartalmaz. A fájdalom a próba során fokozatosan erősödik, végül már szinte elviselhetetlenné válik, miközben a nyakához gom-dzsabbart szegeznek. A gom-dzsabbar egy mérgezett hegyű tű, ami azonnali halált okoz, így, ha Paul életben akar maradni, kénytelen a kezét a dobozban tartani. A feladatot az Emberiesség próbájának nevezik, amivel tesztelik a növendékek alkalmasságát, öntudatuk fejlettségét. Paul túléli a kísérletet, ami valójában nem is a rendnek való bizonyítás szempontjából, hanem önmagáért fontos, hiszen rendkívüli belső erőről és önuralomról tesz tanúbizonyságot. 

Paul sok más helyzetben is bizonyítja rátermettségét, például amikor Jessicával viharba kerülnek, vagy amikor kiáll azokkal szemben, akik kételkednek benne. De hezitálás nélkül húzza az ujjára apja gyűrűjét annak halála után, és használja a Hangot a Harkonnen katonákkal szemben annak ellenére, hogy még nem áll rá teljesen készen. 

A Dűne emlékeztet az egyetemes emberi értékek örökérvényűségére, és hitelesen rajzolja fel a hős értékhorizontjára ezeket úgy, hogy az igazságkeresés, a tanulás és az elszántság belső mozgatóivá válnak. A jó vezető elvont és túlmisztifikált fogalma helyett azt üzeni, hogy a vezetővé válás bonyolult folyamatának ugyanolyan lényeges részei a kudarc és a győzelem, a kétségek és a bizonyosság, a félelem és a bátorság, valamint szerepeink újraértelmezése is.