Halász Rita művészettörténész és író korábban az Élet és Irodalomban, a Jelenkorban és az Alföldben publikálta írásait. 2020-ban, a Jelenkor kiadó gondozásában jelent meg első regénye Mély levegő címmel. A regény egy középkorú családanya, Vera történetét meséli el. Mit tudunk meg Veráról? Vera budapesti, Vera vallásos, Vera egyedülálló anya. Vera régen pánikbeteg volt, most pedig drogfüggő. Verát bántalmazták. Vera nem kap levegőt: „Hosszú, mély levegővétel kellene, egyenletesen, könnyedén feltölteni a mellkasomat. Nem sikerül. Mintha sűrű szövésű szűrő tapadna a tüdőmhöz.” Könyvajánlónk következik, érdemes velünk tartani!
A történet elején megtudhatjuk, hogy Vera épp válni készül, mert évek óta egy bántalmazó kapcsolatban él. Az olvasó érdeklődéssel szemléli a korántsem tökéletes házasságot, amelyről egyre több részlet derül ki. Péter, a férje az a férfi, akit laikus, ám szakmai szemmel is rögtön nárcisztikusnak bélyegeznénk, mert lealacsonyítja feleségét. Megalázza, verbálisan bántalmazza, lehúzza az önbecsülését. Vera szerint azonban Péter nem volt mindig ilyen, egymást tették ilyenné.
Iván, a főszereplő másik szerelme már gyerekkorától megtestesíti azt az embert, akit nem kaphat meg, és akire vágyik. Amikor rosszabbra fordul a kapcsolata Péterrel, Vera menedéket talál Iván személyében. Időközben Péter többször is bántalmazza feleségét, aki arra kényszerül, hogy elhagyja őt. A két gyerekkel együtt elköltözik az elvált, egyedül élő apjához, ahol nincs fűtés, és ahol az elvált nagyszülők hideg légkört teremtenek. Vera szembeszáll a szüleivel, bűnbakot keres: „Ha megtanítottatok volna, hogyan álljak ki magamért, hogyan vitatkozzak, hogyan mondjak nemet, talán Péter sem megakadok, nem tudom, hogyan mondjam tovább, Péter sem bántott volna.”
Az elbeszélő elvárásokkal érkezik az egyedüllétbe, a szabadságba, amit kapott:
„Egyedül szeretnék gondolkozni, hol rontottam el, magamat sajnálni, sajnáltatni, sírni, orrot fújni, nézni, ahogy mások aggódnak értem, megnyugtatni őket, hogy ne aggódjanak,
kávézóba járni, moziba menni, olvasni, idegen embereket figyelni naphosszat.”
Ehelyett teljesen más tevékenységekbe feledkezik, kiabál a gyerekeivel, veszekszik a szüleivel és szerfüggővé válik. A könyvben felhangosodnak azok a gondolatok, amik a legnagyobb szégyent keltik benne: bántani szeretné gyerekeit. Egy küszködő anya gondolatai ezek. Nehéz olvasni őket, ugyanakkor mélyebb empátiát tanulunk, ha megértjük őket.
A költözés után nemsokkal kiderül továbbá, hogy Vera párkapcsolatfüggő, vagyis kodependens. Amikor Pétertől elköltözik, óriási hiánnyal gondol Ivánra, aki nem válaszol, vagy nem mindig ér rá. Ekkor egy régi ismerős karjaiba veti magát. A könyv ezáltal egy új lélekrajzot tár elénk, a szex- és szerfüggő férfiét, aki nem elég erős: „...aggasztó, a szexhez való viszonya, hogy soha nem szeretné tisztán csinálni, és az egész végtelenül szomorú,
mert hiába menekül, ez maga a börtön, és én szabad akarok lenni.”
A főszereplőnek látszólagos kapcsolódásai vannak, ám nincs egy igazi, közeli kapcsolata sem. A legjobb barátnője Portugáliában él. Szigorú felettes énként szolgál neki távolléte ellenére, amikor nem is tud élete nagy döntéseiről, a grafikusnő elképzeli, hogy miket mondana neki. Nagyon élesen rajzolódik ki, milyen az, amikor egy kapcsolat belső hanggá, iránymutatássá válik, hogyan válnak mások a személyiségünk részévé.
A Mély levegő a bántalmazó kapcsolatokról szól, a nem szeretésről, az önismeretről és annak hiányáról. Az író olyan társadalmi iránymutatásokat is megfogalmaz benne, mint az „Olvassatok sokat és tegyetek fel kérdéseket. Kérdések nélkül nem lehet élni”. A történetből ugyanakkor megtanuljuk, hogy tudni kell nemet mondani az óceánnak, amikor csalogat. Nem veszhetünk bele, nem fulladhatunk meg, levegőt kell vennünk.
