Eddig is születtek már kutatások, melyek felhívták a figyelmünket arra, hogy a jelenlegi járványhelyzet nemcsak fizikai, de mentális egészségünket is nagymértékben befolyásolja, egy frissen megjelent, átfogó felmérés szerint azonban a helyzet még ennél is komolyabb lehet. Szakembereinket is megkérdeztük arról, mit gondolnak a poszt-covid időszakban kialakuló mentális zavarok kérdéséről!
Ahogy azt már egy korábbi cikkünkben is megírtuk, a kutatók már év elején felhívták rá a figyelmet, hogy a 2021-es év legnagyobb kihívását nagy valószínűséggel a járvány pszichés következményei jelentik majd. Átfogó, széleskörű kutatás azonban eddig még nem látott napvilágot ezzel kapcsolatban – egészen a mai napig. A The Lancet Psychiatry nevű folyóiratban a napokban megjelent friss kutatás eredményei azt mutatják, hogy a koronavírusból felgyógyult betegek 34%-ánál jelentkezett fél éven belül pszichés vagy neurológiai zavar. Ez a felmérés az eddigi legnagyobb és legátfogóbb kutatás, mely 236.379, főként egyesült államokbeli páciens egészségügyi adatainak elemzésével készült. Közülük minden harmadik, koronavírus megbetegedésből felépült személy tapasztalt mentális vagy neurológiai zavarokat a poszt-covid időszakban (a felépülést követő 6 hónapon belül).
A leggyakrabban észlelt tünet a szorongás volt, amely a betegek 17%-ánál jelentkezett, kedélyzavart pedig a vizsgálati személyek 14%-a tapasztalt.
Neurológiai szövődmények ennél ritkábban fordultak elő, de a demencia és a sztrók több olyan személynél is jelentkezett, akik esetében a koronavírus súlyos lefolyású volt. Azon betegek közül, akik intenzív kórházi ápolásra szorultak, 7%-uk szenvedett el sztrókot, és 2%-ukat diagnosztizáltak demenciával.
A kutatók azt találták, hogy ezek a diagnózisok gyakrabban fordultak elő koronavírusos betegek esetében, mint azoknál, akik influenzában vagy légúti fertőzésekben szenvedtek ugyanebben az időszakban. Miután a kutatás során figyelembe vették a betegek életkorát, nemét, etnikumát és alapvető egészségügyi állapotát (tekintettel meglévő alapbetegségeikre), megállapítható volt, hogy
a koronavírusban szenvedőknél 44%-kal nagyobb eséllyel alakultak ki mentális zavarok, mint az influenzások körében.
„Az adatok igazolják, hogy koronavírusból való felépülés után nagyobb kockázattal alakul ki a pácienseknél pszichés zavar vagy idegrendszeri rendellenesség. És habár az utóbbi kevésbé jelentős mértékben fordul elő, mégis összefüggésbe hozható a Covid-19 megbetegedésekkel” – nyilatkozta a kutatás egyik vezetője, Paul Harrison, az Oxfordi Egyetem professzora. Továbbá hozzátette, hogy „habár ezen rendellenességek egyéni kialakulásának kockázata csekély, a világjárvány kiterjedtsége és az esetek súlyossága miatt a népességre gyakorolt hatása mégis jelentős lehet. Ebből adódóan az egészségügyi ellátórendszereket fel kell készíteni a megnövekedett igények ellátására.”
Habár már korábbi kutatások is kimutatták, hogy a koronavírusból felépült betegek a felépülést követő három hónapban gyakrabban számoltak be szorongásról és hangulatzavarról, mint egyéb megbetegedések után, ez az első olyan kutatás, amely ilyen nagyszámú beteg adatait vizsgálta, ilyen kiterjedt időintervallumban. A fent említett két tényező mellett továbbá a gyógyult betegek 7%-ánál volt megfigyelhető szerhasználat kialakulása, 5%-uk pedig kóros álmatlanságról számolt be.
A kutatók kiemelték, hogy sok fertőzöttről azonban nincs hivatalos információ (például akiknél kevésbé súlyos lefolyású a betegség). Így elemzésük során csak azokat a személyeket vizsgálták, akik kórházi kezelésre szorultak a megbetegedésük alatt. A kórházi kezelésből adódóan a járvány őket alapvetően komolyabban érintette, ez pedig hatással lehetett a kutatási eredményekre is.
Hogyan látják a helyzetet a hazai szakemberek?
Néhány hazai szakembert is megkérdeztük annak kapcsán, hogyan látják a koronavírus-fertőzés következtében kialakuló mentális zavarok kérdését. Kónya Ilona, a Mindset klinikai szakpszichológusa poszt-covid osztályon szerzett tapasztalatai alapján kiemelte, hogy „összességében egy kontrollvesztett helyzetről beszélhetünk, ami a kórházi ellátásra szorulók esetében még inkább érzékelhető”. A kórházba kerülő betegek nemcsak családjuktól, szeretteiktől izolálódnak, de még a kórházi személyzettel sem kerülhetnek igazán kapcsolatba a speciális fertőző osztály szabályrendszere miatt, ebből adódóan megszűnik az egymással való (fizikai) érintkezés, életterük egyetlen szobára korlátozódik, ahol akár a halállal is szembe kell nézniük egy-egy szobatársuk elvesztése során.
Mindez nemcsak a halálfélelmet, de a társas izolációt is fokozza, ami az egyik legnagyobb megküzdést nehezítő rizikófaktor minden betegség, így a koronavírus esetében is.
Ezen betegek esetében ráadásul a tünetek súlyosabb mértéke (légszomj, fulladás, szapora pulzus) pánikreakciót válthat ki, ami már önmagában traumatikus élmény lehet, aktiválja az egyén halálfélelmét, emellett a fizikális állapot kiszámíthatatlansága önmagában elég a későbbi PTSD (poszt traumás stressz zavar) tüneteinek a kialakulásához. Mindezek fényében az sem meglepő, hogy a szorongás mellett a második leggyakrabban előforduló mentális probléma a hangulatzavar. A poszt-covid osztályon dolgozó klinikai szakpszichológus hozzátette, hogy az is nagy szerepet játszik mindebben, hogy a Covid-19 esetében szisztémás betegségről beszélünk, tehát az egész testet érintő gyulladásos folyamatról van szó, és ma már egyre több pszichoneuroimmunológiai kutatás igazolja, hogy
a testben zajló gyulladásos folyamatok (fizikai szinten) közvetlenül visszahatnak a hangulatunkra is, ezáltal fokozva a depressziós tüneteket.
Nagyon fontos lenne, hogy az egészségügyi ellátórendszer felkészüljön a betegségből felépülők mentális ellátására, támogatására is. Ennek során elengedhetetlen, hogy a pszichológusok is kialakítsanak egy kifejezetten ebben a helyzetben alkalmazható eszközkészletet. Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, a krízisoldás, krízisintervenció, relaxációs és imaginációs technikák éber pácienseknél hatékony módszerek lehet, de természetesen jelenleg is zajlanak az ezekre vonatkozó kutatások.
Ehhez kapcsolódóan Dr. Márky Ádám orvos, az MCC-Mindset Pszichológiai Iskola kutatótanára is kiemelte, hogy a kórházi ellátást igénylőknél a betegség súlyosabb lefolyása és az ezzel járó halálfélelem a poszttraumás stressz szindróma esetében megjelenő mentális problémákhoz is vezethet. Az izoláció, a személytelenség, a bizonytalanságtól, ismeretlentől való félelem és az erős fizikai tünetek (fulladás) mind óriási traumát okozhatnak, melyet mentálisan is fel kell dolgozni a felépülés során. „Ha később feltörnek ezek az emlékek, az első ösztönös reakció, hogy menekülünk előlük, de minél inkább próbáljuk elfojtani magunkban ezeket az emlékeket, minél tovább cipeljük magunkkal kezeletlenül, annál nagyobb hatást gyakorol az életünkre – akár fizikai síkon is” – hangsúlyozta Márky.
Dr. Battonyai Tünde pszichiáter szakorvost, a Mindset szakmai tanácsadóját is megkérdeztük a kérdésben, aki kiemelte, hogy egyelőre nincs még annyi vizsgálati anyag, hogy elkülöníthessük mi a betegség szövődményeinek organikus része, és mik azok a tünetek, melyek a pszichés megterheltség miatt jelentkeznek. Az azonban biztos, hogy bármi is legyen az ok, a fent említett mentális problémák egyre több embernél jelentkeznek, és ezek nem maradhatnak kezeletlenül. A pandémia miatt kialakult élethelyzet már magában is nagyfokú stresszel és megnövekedett szorongásszinttel jár, hiszen olyan kihívással kerültünk szembe, amivel eddigi életünk során még nem találkoztunk. „Kompetenciaérzésünk elvesztése, szabadságunk bekorlátozódása, és a félelem mindennapos jelenléte ahhoz vezetett, hogy az elmúlt egy évben felégettük az összes pszichés tartalékunkat” – nyilatkozta a Mindset szakmai tanácsadója.
Más megbetegedésekkel ellentétben a Covid-19 esetében nem tudjuk a betegség pontos lefolyását, következményeit, és az ezzel járó bizonytalanság, az ismeretlentől való félelem, a teljes mértékben megváltozott élethelyzet rányomja bélyegét mentális egészségünkre is. Ennek következtében még az enyhébb lefolyású betegség esetén is megjelenhet motiválatlanság, apátia, irracionális félelemérzet vagy fokozott mértékű szorongás. Mindezek fényében egyértelművé vált, hogy egyre sürgetőbb kihívással kell szembenéznünk:
fel kell készülnünk a tömegesen megjelenő mentális zavarok kezelésére, hiszen ezek nemcsak a betegségből felépülők körében, de az egészséges emberek esetében is fokozottan jelentkezhetnek az elkövetkezendő időszakban.
Habár még sok bizonytalansági tényező van a koronavírus hosszútávú következményeivel kapcsolatban, és számos további kutatás szükséges, az mindenesetre leszögezhető, hogy a járvány mentális erőforrásainkat is nagyban igénybe veszi, negatívan befolyásolja jóllétünket, így nagy szükség van arra, hogy a Covid-19 hosszútávú hatásaira is odafigyeljünk, felmérjük az esetleges következményeket, és felkészüljünk a szövődményekből adódó egészségügyi problémák megfelelő ellátására.
Szakirodalmi források:
Taquet, M., Geddes, J. R., Husain, M., Luciano, S., Harrison, P. J. (2021). 6-month neurological and psychiatric outcomes in 236379 survivors of COVID-19: a retrospective cohort study using electronic health records. Lancet Psychiarty, doi: https://doi.org/10.1016/ S2215-0366(21)00084-5
