2021-ben a mentális betegségek jelentik majd a legnagyobb kihívást a szakértők szerint

A mentális egészséggel foglalkozó szakemberek szerint a koronavírus-járvány pszichés következményei messze túlmutathatnak a betegség közvetlen jelenlétén, és 2021-ben az egyik legnagyobb kihívást jelentik majd globális szinten. 

Bár az oltásnak köszönhetően már látjuk a fényt az alagút végén, a CNN riportja szerint a járványt kísérő és követő mentális problémákkal is fel kell majd vennünk a harcot 2021-ben, akár még bőven a járvány lecsengése után is.

„A járvány fizikai aspektusai jól láthatóak: a készletek hiánya és a pénzügyi stressz, a betegségtől való félelem, a megváltozott életritmusunk, és a mindehhez köthető gyász is. A mentális problémákra azonban sajnos nem reménykedhetünk vakcinában, így ezeket a kihívásokat nehezebb is lesz legyőzni” – mondta Lisa Carlson, az Amerikai Közegészségügyi Szövetség korábbi elnöke.

A szakértők szerint tehát számolnunk kell az alábbi pszichológiai jelenségekkel, de a helyzetnek van pozitív oldala is.

Kiégés

A karantén-kiégés kifejezés tavaly került be a szótárunkba, arra a motiválatlanságra és általános fásultság- vagy fáradtságérzésre utalva, amely a bezártságból, a megváltozott életkörülményekből ered. Sokak számára az elmúlt év fokozott stresszt és terhelést jelentett, akár az otthoni tanulás megoldása, vagy a home office munkakörülményei, a gép előtt töltött idő, a folyamatos online jelenlét miatt. Emellett tudjuk, hogy a tartós elszigetelődés és magány, amibe sokan most akár hónapokra belekényszerültek, szintén kimeríti a lelki erőforrásainkat. Ezt pedig alig, vagy nem tudták ellensúlyozni az otthon töltött esték, vagy – szintén online – programok.

Az egyik legfontosabb lecke, amit meg kell tanulnunk 2021-ben, hogy hogyan tudunk gondoskodni a mentális egészségünkről, tudatosan odafigyelni a pszichés állapotunk karbantartására megváltozott körülmények között is.

Ez nem olyasmi, ami heti 1-2 cselekvéssel letudható, hanem inkább egy másfajta életszemlélet, melyben megtanuljuk rutinszerűen alkalmazni a pozitív megküzdési stratégiákat és előtérbe helyezni a pszichológiai jóllétünket. A kutatások szerint ebben segít a minél több szabadban, zöldterületen töltött idő, a mozgás, az egészséges táplálkozás, a társas kapcsolatok ápolása, ezzel szemben pedig a képernyőidő, valamint a hírek olvasásának visszaszorítása. Emellett visszatérés a korábbi, számunkra fontos, feltöltődést jelentő tevékenységeinkhez, ha kell, még a megváltozott feltételek mellett is (pl. sportolás online órákon).

Alvásproblémák

Ahogy több tanulmány is beszámolt róla, sokaknál jelentkeztek alvási problémák a bezártság, stressz vagy egyéb tényezők miatt. Az alváshiány pedig hosszú távon a mentális egészségünkre is negatív hatással van, ahogy azt sokan már most is érzik.

Azok az egészségügyi dolgozók, akik végig az élvonalban küzdöttek, azok, akik tanúi voltak halálesetnek, vagy a súlyos állapottal küzdő betegek, a kórházi karanténba kerültek is hosszú távú, poszttraumás stressz zavarral küzdhetnek. Ez többek között álmatlansághoz, rémálmokhoz, emlékbetörésekhez vezethet.

Emellett a munka és magánélet összefolyása, a fokozott képernyőnek való kitettség, illetve a sok bent töltött idő is felboríthatja a cirkadián ritmusunkat, alvási nehézségeket okozva.

Ezért is fontos, hogy elkezdjünk több időt tölteni a szabadban, a napfényen, hogy helyreálljon a cirkadián ritmusunk, valamint kialakítsunk egy betartható alvási rutint. A relaxációs technikák elsajátítása szintén kulcsfontosságú készség lesz 2021-ben.

Függőségek, evészavar

A különböző, eleve fennálló mentális problémákat sok esetben súlyosbította a bezártság és a tartós stressz, így a szerhasználathoz kapcsolódó függőségeket (alkohol, kábítószer, gyógyszerek), de az evészavarokat is. Ez annak is köszönhető, hogy sokaktól el lettek vágva azok a lehetőségek, amelyek eddig segítettek menedzselni a problémáikat (pl. AA gyűlések, terápiás csoportok, rendszeres támogatás). Emellett az is kihívást jelent, hogy az otthoni környezetben sokkal nagyobb a kitettség a függőséghez kapcsolódó ingereknek, és kevesebb a felügyelet, fellazulnak a keretek, így könnyebb belecsúszni például a túlevésbe, ha csökkenteni szeretnénk a szorongásunkat.

„Nem elég, hogy az evészavaroknak különösen kedvez a magányos környezet, erre még rájön a plusz szorongás és bűntudat is, hogy elfogy otthon az étel, vagy pont, hogy túl sok étel van, ami folyamatos kísértést jelent.” – mondta el Chelsea Kronengold, az Evészavarok Országos Szövetségének kommunikációs vezetője.

Hosszú-covid, hosszan múló mentális hatások

Mostanra már tudjuk, hogy a koronavírus hosszú távú szövődményeket is okozhat, és sokak számára hónapokba telik a gyógyulás – az elhúzódó betegségnek már neve is van: hosszú-covid vagy long-haulerek. Egy friss kínai tanulmány szerint a kórházban kezelt betegek háromnegyede (akiknek a tüdején kimutatható elváltozást okozott a vírus) még 6 hónappal a betegség után is szenved a tünetektől, és ez az állapot Magyarországon is több ezer embert érinthet (vannak már önszerveződő, Facebook-csoportok is az érintetteknek, melyek több, mint ezer tagot számlálnak).

Az elhúzódó tünetek között a leggyakoribb a fáradtság és az izomgyengeség, a mentális oldalról pedig sokaknál kialakult szorongás vagy depresszió a betegséget kísérően.

A jelenlegi tudásunk mellett nehéz elválasztani egymástól a biológiai és mentális okokat, az eredmény viszont mindkét esetben az, hogy sokan hosszú távon is érintettek a koronavírus nyomán megjelenő pszichés zavarokban. Önmagában a hosszan elnyúló betegség is olyan mentális megterhelést jelent, amit nehéz kezelni mind az érintettek, mind a környezetük számára, hiszen nem arra számítottak, hogy még hónapokkal a betegség elkapása után sem tudnak visszatérni megszokott életvitelükhöz.

A hosszú-covidban szenvedőknek ezért nagy segítséget jelenthet különböző relaxációs technikák elsajátítása, illetve a támogatói csoportok, ahol hozzájuk hasonló helyzetben levőkkel oszthatják meg a tapasztalataikat, de bizonyos esetekben (pl. súlyos depresszió, ismétlődő pánikrohamok, erős szorongás) pszichiáteri vagy pszichológusi segítségre is szükség lehet.

A helyzet pozitív oldala: a mentális problémák destigmatizálása

Az, hogy a járvány mentén előtérbe kerültek a mentális betegségek, nagymértékben segíti ezek destigmatizálását, így valószínűleg többen mernek majd segítséget kérni a jövőben. Megindulhat egy őszintébb társadalmi párbeszéd a mentális egészségről, melynek köszönhetően többen léphetnek majd a gyógyulás útjára. Egy kedvező trend az online egészségügyi, pszichológiai szolgáltatások elterjedése is, mely sokak számára teszi könnyebben hozzáférhetővé a segítséget.

További pozitívum kollektív szinten, hogy többen nyitottak afelé a járvány alatt, hogy segítsenek másoknak, vagy segítséget kérjenek – legyen szó adományozásról, vagy bevásárlásról az időseknek. Az empátia és együttérzés, kedvesség gyakorlása elősegíti a kapcsolatok megerősödését és az értelem megtalálását az életünkben, ezáltal pedig jót tesz a mentális egészségünknek. Emellett sokan új hobbikra találtak, például elkezdtek sütni, kertészkedni, meditálni vagy alkotni, mely mind fokozza a lelki jóllétet.

„Én mindenekfelett azt remélem, hogy ez segít ledönteni a falakat a mentális egészséggel kapcsolatban, mert szerintem a legfontosabb dolog, amit tehetünk – mind segítő szakemberekként, mind a családunkban és a közösségeinkben – ha beszélünk róla. Minden alkalommal, amikor egészségről, vagy a Covid-19-ről beszélünk, a mentális egészségről is beszélnünk kell.” – tette hozzá Carlson.