Május 6-án ünnepeljük a Magyar Sport Napját. Immár 2000 óta emlékezünk meg ezzel a dátummal a mozgás öröméről. Ezen ünnep alkalmából cikkünkben körbejárjuk a testedzés témakörét, külön figyelmet fordítva arra, hogy miért is nehéz elkezdeni rendszeresen sportolni, hogyan lehetne beépíteni az életünkbe a mozgást, illetve miként lehet az edzéssel kapcsolatos nehézségeket leküzdeni.

Számos kiemelkedő magyar sporttehetségünk van, néha már-már megdöbbentő, hogy egy ilyen kicsiny ország milyen sportsikereket képes elérni. A világversenyeken, olimpiákon, a nemzetközi színtereken mindig akad egy-egy sportoló, aki képviseli hazánkat, aki magyar színekben versenyezve tesz egy egész országot büszkévé. Hiszen nemcsak résztvevőként, hanem gyakran győztesként kerülünk ki a küzdelemből.

Sajnos azonban azt látjuk, hogy az élsportolóink a kivételek. A nagy magyar átlag egészségtelen életmódot folytat, túlsúlyos, és szinte sohasem vagy csak alig mozog.

Az Európai Bizottság által közzétett 2022-es felmérés szerint a magyar válaszadók mindössze 4 százaléka végez csak rendszeresen sporttevékenységet.

A magyar férfiak 71, a magyar nők 76 százaléka pedig sosem sportol. A felmérésben résztvevők nagy része úgy véli, hogy az időhiány, a motiváció hiánya és a sport iránti érdektelenség akadályozza leginkább az aktív életmód kialakítását.

Nincs tehát időnk, motivációnk, vagy csak úgy általánosságban nem érdekel minket a sport, ezek hiányában pedig roppant nehéz kialakítani egy új szokást, és bevezetni az életünkbe a rendszeres testmozgást. Persze a sportolóknak könnyebb – mondhatjuk –, hiszen nekik ez a munkájuk, az életük, gyerekkoruk óta erre készülnek, nem ismernek más életformát, és amúgy is, ők tudják, hogy hatalmas sikereket érhetnek majd el a kemény munkával. De mi a helyzet velünk, „átlagemberekkel”? Mi keltheti fel a mi érdeklődésünket, mi motiválhat minket? A már említett felmérés szerint

a sportos életvitel iránti motivációt általában a jobb egészségi állapot elérése, az edzettség fokozása és a kikapcsolódni vágyás generálja.

Vegyük hát sorra a rendszeres sportolással szembeni leggyakoribb kifogásainkat, a problémás területeket és a lehetséges megoldási formákat, hiszen a mozgás elengedhetetlen az egészségi állapotunk szempontjából.

Időhiány

Talán ez az egyik legnagyobb visszatartó erő, ha sportról beszélünk. Az egész napos munka, a mindennapi teendők és kötelezettségek közepette nehéz időt szakítani a rendszeres testmozgásra. Egy végigdolgozott nap után kimerültek vagyunk és fáradtak, nem a sport az első, ami ilyenkor eszünkbe jut.

Pedig a szabadidő aktívabb eltöltése frissebbé és energikusabbá tesz minket a mindennapokban, a sport beépítése az életünkbe pedig rengeteg pozitív változást hozhat.

A passzív pihenéssel – például a tévénézéssel – szemben a testmozgás kitartóbbá és ellenállóbbá tesz minket, amely segítségével könnyebben vehetjük a mindennapi akadályokat.

De még ennek tudatában is nehéz megtalálni a nap azon részét, amit szívesen „feláldoznánk” a sport oltárán. Fontos azonban, hogy nem kell rögtön nagyban kezdeni! Könnyebb hozzászoktatni a mozgáshoz a testünket, lelkünket, ha fokozatosan növeljük a „dózist”. Már akár napi 10 perc mozgás is jelentős változást hozhat az életünkbe, elég, ha biciklivel megyünk a munkába vagy épp lesétálunk néhány buszmegállót – nem beszélve arról, hogy így időt is spórolunk.

A tudatosság életünk ezen területén is nagy segítségünkre lehet. Tervezzünk előre, iktassunk be 2-3 napot egy héten, amikor időt szánunk az edzésre! Figyeljük meg, melyik az az időpont, ami optimális számunkra a mozgás szempontjából! Reggel tudunk a legjobban fókuszálni, ha kicsit előbb kelünk, de megvan a saját kis szeánszunk, az énidőnk? Vagy épp délután egy csoportos edzésen, a közösség erejével tudjuk a legtöbb erőt kifejteni? Érdemes kísérletezni, hogy valóban megtaláljuk a hozzánk leginkább illő gyakorlatot, amellyel rendszert hozhatunk az életünkbe.

A motiváció hiánya

Sokan nagy lelkesedéssel vágnak neki az új dolgoknak – a legújabb diétáknak, a legnépszerűbb sportoknak - de hamar lankad az érdeklődés, amint kiderül, hogy a dolog fárasztó, vagy nem látható gyorsan a fejlődés. A motiváció fenntartása nem egyszerű feladat, de szerencsére rengeteg hasznos tipp segíthet minket a sport területén ahhoz, hogy ne az alulmotiváltság győzzön.

Ilyen lehet például, ha másokkal együtt mozgunk, ha egy szép helyen sportolunk, vagy ha olyan mozgásformát végzünk, ami már alapjáraton lelkesít minket.

Eddzünk a szabadban, ha az kapcsol ki minket igazán, vagy menjünk el az edzőterembe, ha az ottani légkör nyújtja számunkra a kellő motivációt! Találjuk meg azt a mozgásformát, helyszínt, csapatot, körülményeket, amelyek a legnagyobb örömet szerzik, és így a leginkább megtartanak minket a sportban!

Érdektelenség a sport iránt

Ezen a ponton könnyedén túllendülhetünk, csak hívjuk segítségül a világhálót, járjunk nyitott szemmel, és legyünk befogadóak. Megszámlálhatatlan sportforma vesz minket körül, és egyre újabb és újabb mozgásfajták és edzések, aktív szabadidő-eltöltési módok alakulnak ki, nekünk csak ki kell választani a hozzánk leginkább illőt. Biztosan találunk olyat, ami legalább egy kicsit megmozgatja a fantáziánkat, ami felkelti az érdeklődésünket, amit szívesen kipróbálnánk!

A rendszeres mozgás – az alapvető és köztudott egészségügyi hatásai mellett – olyan világlátást, szabadságot és önbizalmat adhat, amelyet sehol máshol nem tapasztal meg az ember. Olyan tulajdonságokat fejleszt, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Kitartás, bajtársiasság, határozottság, bátorság – ez csak néhány kiragadott pozitívum, amelyet elnyerhet az ember a sport segítségével. Ne fosszuk meg tehát magunkat ezektől a jutalmaktól, és váljunk mi is az ország, de leginkább saját magunk büszkeségévé!

Hobbi sportoló vagy, netán versenyzel? Szeretnéd, hogy javuljon teljesítményed, hogy újra magával ragadjon a motiváció? Sportpszichológusaink segítségedre lesznek, fordulj hozzájuk bizalommal!

Eurobarometer, S. (2014). Sport and physical activity. Brussels: TNS Opinion & Social.

Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., Carty, C., Chaput, J. P., Chastin, S., Chou, R., Dempsey, P. C., DiPietro, L., Ekelund, U., Firth, J., Friedenreich, C. M., Garcia, L., Gichu, M., Jago, R., Katzmarzyk, P. T., Lambert, E., … Willumsen, J. F. (2020). World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British journal of sports medicine, 54(24), 1451–1462. https://doi.org/10.1136/bjsports-2020-102955