Öt bibliai bölcsesség a lelki egészségünkért

A Biblia minden idők legismertebb könyve, amely emberek millióinak az életét változtatta meg. Sokak számára a megnyugvást, vagy az Istennel való találkozást jelenti, mások szépirodalmi olvasmányként tekintenek rá. Vannak azonban olyan emberek, akik útmutatást keresnek benne, talán nem is alaptalanul. Számos olyan bölcsességet találunk a Szentírás lapjain, amelyek beépültek a nép gondolkodásába, majd évezredekkel később a tudomány is igazolta valóságtartalmukat. Ezek a bölcsességek az élet minden területére ellátnak jó tanácsokkal, ezek közül nézzünk meg ötöt, amelyet, ha alkalmazunk az életünkben, hozzájárulhat a jól-létünkhöz!

1. „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.” (Példabeszédek 17:22)

Ez a gondolat kb. 3000 éves, bölcs Salamon király, a zsidó nép leghatalmasabb uralkodója tollából származik. Fontos kiemelni, hogy az emberi testet, mint rendszert értelmezi, amelyben a belső lelki folyamatok hatással vannak a fizikális egészségünkre. Ezen felül egy igen konkrét megállapítást tesz, hogy a vidámság, a pozitív érzelmek elősegítik az egészség helyreállását, ezzel szemben a bánatos lélek, a szomorúság, a negatív érzelmek rombolják az fizikális állapotunkat. Ma már számos kutatás foglalkozik az érzelmek és az egészségi állapotunk kapcsolatával, különösen a 2000-es évek óta, amikor megjelent a pszichológia új ágazata, a pozitív pszichológia. Az eredmények egybecsengenek: a pozitív gondolatok segítik a megküzdést a nehézségekkel, valamint a pozitív érzelmek kedvezően hatnak az immunsejtek termelődésére is, ezáltal ellenállóbbá válik a szervezetünk a betegségekkel szemben. Ezzel ellentétben a negatív gondolatok hatására csökken a belső kontrollunk a saját sorsunk irányítása felett, így nehezebben küzdünk meg a minket érő nehézségekkel.

A tartós negatív érzelmek csökkentik az immunrendszerünk ellenálló képességét, és megnő a kockázata a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának.

Azonban már rövidebb idejű szomorúság esetén is gyakran jelentkezik fejfájás, ízületi és izomfájdalom. 3000 éves mondás, de úgy látszik, a mai napig megállja a helyét.

2. „Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz.” (Példabeszédek 13:20)

Talán mind ismerjük a mondatot, amelyet az üzleti életben gyakran hangoztatnak, mely szerint „a körülötted lévő 5 ember átlaga vagy”. A Biblia nem fogalmaz ilyen sarkosan, ám egyértelműen rávilágít arra, hogy sok hasonlóságot lehet tapasztalni a barátok, baráti társaságok értékrendjében, gondolkodásmódjában. A szerző egész egyszerű szavakkal mutat rá egy nagy igazságra, és próbál ösztönözni minket, hogy válogassuk meg, kiket engedünk magunkhoz közel, ugyanis hatással vagyunk egymásra. Emögött számos szociálpszichológiai megfigyelés áll. Általában egy szorosabb csoportban jelen vannak közös értékek, szokások, amelyek alapján a csoporttagok definiálják magukat, és amelyek összetartják a csoport tagjait. Ha valamely csoporttag nem is ért 100%-ban egyet az összes szabállyal, mégis alkalmazkodik, hiszen vágyik a valahova tartozásra, nem szeretne kilógni – ez a konformitás jelensége. További kutatások születtek azzal kapcsolatban, milyen hatással vannak ránk a barátaink. Egy 2007-es kutatásban kimutatták, hogy 57%-kal nő az elhízás esélye, ha egy hozzánk közelálló barátunk elhízott. Sőt, ha a barátunk barátja elhízott, abban az esetben is 20%-kal nő az elhízás esélye. Emögött az a törvényszerűség áll, amelyet Heider fedezett fel, miszerint,

ha egy személlyel pozitív kapcsolatban állunk, akkor az általa szimpatikusnak vélt dolgokat mi is szimpatikusnak látjuk.

Amennyiben ez megtörik, nem beszélhetünk egyensúlyi helyzetről, és mivel minden ember az egyensúlyra törekszik, ezért vagy az adott embertől távolodunk el, vagy elfogadjuk az általa pozitívnak ítélt dolgot. A szituációra átfordítva, ha egy hozzánk közelálló személy elhízott, elfogadóbbá fogunk válni az elhízással szemben, ezáltal mi is könnyebben szedünk fel plusz kilókat. Ez egy igen egyszerű példa, mégis remekül bemutatja, milyen kölcsönhatásban vagyunk a körülöttünk lévő emberekkel.

3. „Amilyen az anya, olyan a leánya.”  (Ezékiel 16:44)

Ez a bibliai bölcsesség egy újabb törvényszerűséget fogalmaz meg. Ehhez hasonló kérdésekkel és megállapításokkal foglalkozik a transzgenerációs pszichológia, amely azt vizsgálja, hogy a szűkebb és tágabb családunk, felmenőink történeteit, érzelmi és viselkedéses reakcióit mennyiben visszük tovább, és ültetjük át tudattalanul a saját életünkbe. Számos családban fordulnak elő olyan sorskönyvek, amelyek generációról generációra újraíródnak, ismétlődnek, és az elszenvedő egyén mintha ki lenne szolgáltatva ennek a forgatókönyvnek. Azonban családi történeteink megismerésével és feldolgozásával a jelenünk eseményei könnyebben feldolgozhatóak, illetve irányíthatóbbá, kezelhetőbbé válnak. Emellett beszélhetünk egy sokkal közvetlenebb hatásról, a modellkövetésről.

A családunk szokásai, gondolkodása nagy hatással van ránk, azonban az azonos nemű szülő viselkedése, érzelmi válaszai, szerepei mintázatként beépülhetnek a saját életünkbe.

Ezek a minták megjelennek később a kötődésben, az intimitásban, a konfliktuskezelésben, a nehéz helyzetekben való megküzdési stratégiánkban, szinte az élet minden területére tanulunk egy mintát, hogyan kell viselkedni, gondolkodni, érezni. Ez sok esetben kedvező lehet, ám nem csak a jó tulajdonságokat követjük, hanem beépülnek a viselkedésünkbe a kevésbé kedvező mintázatok is. Mindemellett felelősek vagyunk a saját viselkedésünkért és döntéseinkért, hiszen ezek a minták felülírhatóak, lehet ellenük tenni, nem lehetetlen a változás. Azonban általánosságban igaz a megállapítás, hogy könnyen válhat egy lány hasonlóvá az anyjához.

4. „Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától.” (Példabeszédek 17:9)

Ez a mondás a megbocsátás és elengedés fontosságát hangsúlyozza. A Biblia szerint, aki szereti a barátját, képes elengedni a barátjával szembeni sértettségét, képes megbocsátani. Ellenkező esetben, ha folyton a hibáról beszélünk, elveszítjük a barátságot. A megbocsátás jelenségével a pozitív pszichológia foglalkozik. Számos kutatással igazolták, hogy a megbocsátás nem csak a kapcsolat szempontjából fontos, hanem egyénileg, a saját egészségünk megőrzésében is szerepet játszik. A tartós sértettség fenntartása fokozza a szív- és érrendszeri problémák előfordulását, a depresszió kialakulását és gyengíti az immunrendszer működését. A saját egészségünk érdekében is fontos megtanulni a megbocsátás gyakorlatát. Valamint fontos, hogy

a megbocsátás nem az érzelmek elnyomását, szőnyeg alá söprését jelenti,

hanem egy proszociális változás az elkövetővel szemben az áldozat gondolataiban, érzelmeiben, viselkedésében. Ezek alapján nem megoldás, ha gyűjtögetjük a sérelmeket, hanem fontos, hogy tudatosítsuk az érzelmeinket, majd helyezkedjünk a másik nézőpontjába, hogy könnyebben megértsük az ő helyzetét. Segíthet, ha felidézünk egy olyan esetet, amikor mi hibáztunk és megbocsátást kaptunk. Ezek után pedig köteleződjünk el a megbocsátás mellett. Hívőként ebben a folyamatban segítségünkre lehet az ima, és a gondolat, hogy ezt a megbocsátást mi is átéltük Istennel, aki kész megbocsátani a hibáinkat.

5. „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” (Apostolok cselekedetei 20:35)

Első hallásra talán meglepő lehet ez a bibliai igazság, azonban a tudomány is igazolta a mondat valóságtartalmát. Egy 2008-as kísérlet kifejezetten azt kutatta, hogy az emberek akkor boldogabbak, ha magukra költenek, vagy ha másokra. Ezt úgy vizsgálták meg, hogy a résztvevőkkel kitöltettek egy kérdőívet, hogy felmérjék, mennyire boldogok, majd pénzt adtak nekik, az egyik csoport magára költhette a pénzt, míg a résztvevők másik felének másra kellett költeni az összeget. Az eredmény egyértelmű volt,

azok az emberek, akik a kapott összeget másokra szánták, boldogabbak voltak nap végén.

Emellett számos kísérlet bizonyítja azt is, hogy az egészségünkre is hatással van a proszociális viselkedés. Csökkentheti a stresszhormon szintet, a szorongást, és a depressziót. Amikor boldogságra vágyunk, hajlamosak vagyunk a saját kedvünkben járni. Próbáljuk ki, hogy ilyenkor kedveskedünk másnak, és figyeljük meg magunkon is a változást, hogyan válunk boldogabbá!

A Biblia tele van értékes bölcsességekkel, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy boldog, minőségi életet éljünk. Ezek közül most ötöt néztünk meg, azonban ott van még több száz oldal, amely értékes gondolatokat rejt. Bátran vessük össze a tanácsait a tudomány álláspontjával!