Vannak, akik gyerekkoruktól fogva kristálytisztán látják mivel szeretnének foglalkozni a nagybetűs életben. Vízválasztó, de nem perdöntő a karrier szempontjából az egyetem kiválasztása, ugyanis a későbbiekben betöltött pozíciók szerteágaznak, ugyanazzal a diplomával egymástól nagyon különböző feladatköröket is elláthatunk. A pszichológia jelenleg reneszánszát éli, tavaly 3036-an jelölték meg első helyen a szakot, amivel az 5. legnépszerűbbé lépett elő a sorban. De mi van igazából a hivatalos képzések végén? Milyen pozíciókat írjunk be az állásportálok keresőjébe, ha pszichológus vagy viselkedéselemző diplomával rendelkezünk? Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül.
Klinikai szakirány
A klinikai pszichológia a mentális rendellenességek diagnosztizálására és kezelésére összpontosít. Az itt végzett szakemberek általában kórházban dolgoznak, szakpszichológusként szakorvosi bértáblába tartoznak és a leghosszabb tanulási utat választók táborát erősítik. A klinikai mesterképzés és szakképzés elvégzése után tovább specializálódhatnak egy adott rendellenességre, társadalmi csoportra, korosztályra vagy terápiára. Foglalkozhatnak például kizárólag gyermekekkel vagy specializálódhatnak szorongási zavarokra. Kutatóként a különböző betegségek és terápiák hatékonyságával foglalkoznak, ami az összes többi szakirányhoz hasonlóan doktori címmel jár. A szakképzésekről ebben a cikkünkben írtunk bővebben, Dr. Szabó Bartha Anett klinikai szakpszichológussal készített interjúnkat pedig itt találjátok.
Munkahelyek: állami szervek (kórházak, klinikák, rendészeti szervek,rendelőintézetek, egyetemek), magánpraxis, állami és magán kutató intézetek
Pozíciók: pszichológus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta (további képzéshez kötött), klinikai kutató
Szervezeti irány
A szervezet- és munkapszichológia a munkahelyi problémák megoldására fókuszál. Egy szervezetfejlesztő pszichológus egy adott vállalatnál végezhet diagnózist a fennálló problémák megtalálására, felmérheti a teljesítményértékelési vagy motivációs rendszer hatékonyságát és ajánlásokat tehet annak átalakítására, továbbá a szervezeti kultúra megváltoztatásához is gyakran kérik a segítségét. Dolgozhat független vállalkozóként, egy tanácsadócég alkalmazottjaként, de akár vállalaton belüli szervezetfejlesztőként is.
A HR területre szinte bármelyik szakirányról be lehet kerülni, de a munka- és szervezetpszichológusok némi előnyt élveznek.
A pályakezdőket a cégek toborzó, HR generalista, HR asszisztens vagy learning and development specialista pozíciókba várják, akik később HR business partner vagy akár HR vezetői pozícióba is eljuthatnak. A szervezetpszichológusok másik gyakori választása a tréneri szakma, amely szintén külsős és belsős tréneri karrierutakat jelenthet. Bár a coach képzés jelenleg nincs pszichológus diplomához kötve, bárki elvégezheti, a munka- és szervezetpszichológiát gyakran párosítják coachinggal. Találkozhatunk munkapszichológusokkal nagyon komoly koncentrációt igénylő szerveknél is, mint például tűzoltók, rendvédelmi szervek vagy ipari parkok (pl. Paksi Atomerőmű). A pszichológusok feladata a jelentkezők pszichés felkészültségének szűrése, és a meglévő állomány lelki jóllétének biztosítása. Csakúgy, mint a klinikai pszichológiánál, doktori fokozat megszerzésével ezen a területen is koncentrálhatunk kizárólag a kutatásokra.
Munkahelyek: versenyszféra (kis- és középvállalatok, multinacionális cégek, tanácsadó cégek), állami szervek (rendvédelmi szervek, ipari létesítmények, katasztrófavédelem), egyéni vállalkozói forma, karrierközpontok
Pozíciók: szervezetfejlesztő, munkapszichológus, HR generalista, toborozó, HR asszisztens, fejvadász, employer branding specialist, learning and development specialist, coach, tréner, karriertanácsadó, scrum master
Kognitív irányzat
A pszichológusok kisebb százaléka választja a kognitív szakirányt, azon kevesek azonban, akik ide tartoznak komoly kutatói karrierre tehetnek szert. A kognitív pszichológia olyan mentális folyamatok megértésére irányul, mint például a memória és az észlelés. Az összes szak közül ez a leginkább multidiszciplináris terület, talán itt a legfontosabb a szakosodás.
Ezen a területen szinte elengedhetetlen a PhD megszerzése, rengeteg a kiaknázatlan, felfedezésre váró terület.
Kognitív tudományokra irányuló munkahelyeket leginkább akadémiai, kutatói, oktatói vonalon találunk, de már vannak elvétve olyan biotechnológiával vagy gamifikációval foglalkozó cégek, akik alkalmaznak kognitív pszichológusokat. Ha valaki komoly elemzői képességekkel rendelkezik vagy erősíti ezt az oldalát, akkor az adatbányászat és a mesterséges intelligencia fejlesztése területén is találhat lehetőségeket. Az emberi gondolkodást modellező kognitív pszichológusok a legalkalmasabbak a felhasználói élmény kutatásra (UX researcher), az interfészek fejlesztésére.
Munkahelyek: egyetemek, start up-ok, IT-hoz kapcsolódó multinacionális cégek
Pozíciók: kutató, UX researcher, data scientist, adatbányász elemző
Tanácsadás- és iskolapszichológia
A tanácsadás- és iskolapszichológia szakirány a tanácsadás különféle elméleti irányzatainak, az életvezetési, pálya- és munkatanácsadás elméleteinek és a kríziselméletek bemutatásával foglalkozik. A mesterképzésen különböző diagnosztikai eljárásokkal, tanácsadási módszerekkel ismerkednek meg a hallgatók. Iskolapszichológusként nagyon vegyes feladatkört látnak el a szakemberek: négyszemközti foglalkoznak a gyerekekkel, konzultálnak a tanárokkal, segítséget nyújtanak a szülőknek. A számos feladat között az iskola igényei szerint kell súlyozni, az iskolapszichológus elsődleges feladata az intézmény működésének segítése. A tanácsadó szakpszichológus nem végez gyógyító lélektani munkát, ugyanakkor a célkitűzése az, hogy a kliense egész élettartamára jellemző jóllétét segítse. Hátszegi Eszter, tanácsadó szakpszichológussal készített interjúnkat ebben a cikkben olvashatjátok.
Munkahelyek: állami szervek (oktatási- és nevelési intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, gyermekvédelmi szervek, nevelési tanácsadók, rendvédelmi szervek, egyetemi diáktanácsadó központok), magánrendelés, tanácsadó központok
Pozíciók: iskolapszichológus, pszichológus, tanácsadó szakpszichológus
Összefoglaló
A fent leírtak nem kőbevésett szabályok, inkább tendenciák a leggyakoribb karrierutakat illetően.
Mint szinte minden területen, itt is nagy jelentősége van a személyes kreativitásnak, ambíciónak, és annak hogy ki milyen egyéb képzéssel kombinálja a tanulmányait.
Munka- és szervezetpszichológia szakiránnyal is válhatunk UX kutatóvá és klinikai szakirányról is előfordul, hogy valaki HR területen kezd el dolgozni. Ha bizonytalanok vagyunk a választást illetően, több pozícióba is érdemes már az egyetem alatt gyakornokként kipróbálnunk magunkat, mert ott derül ki igazán, mennyire passzol hozzánk a munkakör, az azzal járó munkabeosztás, életstílus, terhelés. A módszerspecifikus képzések és különböző szakképzések kombinálásával akár több lábon is állhatunk.
Kevésbé ismert, határterületeken lévő pszichológus karrierutakról a következő részben olvashattok.
