Hétfő reggel van. Harmadszor kapcsolom ki az ébresztőt a telefonomon. Már a gondolatától is feláll a szőr a hátamon, hogy bemenjek dolgozni. Az asztalomat beterítik a feladatok, a kollégáim szorgosan tettetik, hogy dolgoznak. A főnököm pedig előad egy magánszámot arról, miért ő az egyetlen jó munkaerő a cégben. Meghallgatom a megalázó megjegyzéseit, alázatosan teljesítem az irreális elvárásait, és próbálom minél messzebbről elkerülni, amikor vesztett a kedvenc focicsapata. Ismerős a helyzet? Olvasd el cikkünket, hogy többet tudj meg a toxikus főnökökről, és arról, hogyan kerülheted el őket!
Nem elég az, ha megtaláljuk életünk munkáját, hiszen egy nem megfelelő vezető képes megmérgezni a mindennapjainkat. Az úgynevezett toxikus főnökök tudatosan bántanak másokat. A megszégyenítés és a megfélemlítés eszközét használják arra, hogy elérjék a céljaikat. Gyakran vannak nárcisztikus, pszichopátiás vonásaik. Nem empatikusak a munkavállalókkal szemben, miközben visszaélnek a hatalmukkal.
Egy 2010–es amerikai felmérés szerint
a munkavállalók 35 %–a naponta él át szóbeli bántalmazást, megfélemlítést a munkahelyén,
15 %–uk pedig szemtanúja mások megalázásának.
A probléma azzal, ha nem a megfelelő személy kerül vezető pozícióba, az, hogy számos beosztott életét képes megkeseríteni. A mindennapos zaklatás, piszkálás pedig könnyen megtöri az alkalmazottat, mely által romlik a teljesítmény, csökken a motiváltság.
A munkahelyi elégedetlenségen túl
Nem meglepő az a kutatási eredmény, mely szerint akinek a főnöke a fent leírtakhoz hasonlít, alacsonyabb munkahelyi elégedettségről számolnak be. A tanulmány azonban arra is rávilágított, hogy
a magánéletében is
több problémája adódott ezeknek a személyeknek.
Ha nem szeretjük a munkánkat, a sok negatív élmény következtében könnyen alakulhat ki depresszió, motiválatlanság. Nem is beszélve arról, hogy az egészségünkre is könnyen kihathat a munkahelyi stressz. A gyakori távollét és a hanyatló színvonalú munkavégzés pedig a karrierünknek állhat útjába.
A toxikus viselkedésmódokat könnyen átveszi a környezetünk is. Ha a vezetés megalázó, hatalmával visszaélő eszközöket használ, az az egész cégre rányomja a bélyegét. A kollégák kritikusabbak lesznek egymással szemben, piszkálódnak, agresszívabban viselkednek.
Hogyan vegyük észre, ha baj van?
Ha a csoport élén nem a megfelelő ember áll, annak a jelei mind egyéni, mind céges szinten megmutatkoznak. Rosszabb a teljesítményünk, kevésbé koncentrálunk, nagyobb a kiégés veszélye. Nem találjuk élvezetesnek a munkavégzést,
kötelességként tekintünk rá.
Észrevehető, hogy a vezetés nem a munkahelyet szeretné megreformálni, hanem az emberekben keresi a hibát, őket próbálja meg jobb teljesítményre bírni. A kollégák leterheltek, gyakran rosszkedvűek. Sokan vannak táppénzen, és egyre többen mondanak fel.
Hogyan hat a mérgező viselkedés a csoportra?
A munkahelyi zaklatás, megfélemlítés amellett, hogy az áldozatnak kellemetlen, az ő környezetére is negatív hatással van. Azokon a munkahelyeken, ahol a vezető nárcisztikus vagy pszichopátiás vonásokkal rendelkezik, a munkavállalók boldogtalanabbak, elégedetlenebbek, mivel folyamatosan tűrniük kell a piszkálódást. Ezáltal frusztráltak lesznek, s ezt
a feszültséget a
munkatársaikon vezetik le.
Crystal Farh kutatásában (2014) olyan beosztottakat vizsgált, akiknek a főnökei gyakran sértegették őket. A gorombáskodást a csoport is átvette, a tagok egymás ellen fordultak. Az emberek kevesebbet beszélgettek egymással, nem voltak segítőkészek, azt fontolgatták, hogy kilépnek a munkahelyről.
Mi az, amit tehetünk?
Feltehetjük magunknak a kérdést, hogyan lehetnek vezetők azok, akik ilyen negatív hatással vannak a csoportlégkörre? Sajnos a legtöbb cégnél a főnökségtől rövid távon megmutatkozó eredményességet várnak el, s ebben a formában sikeresnek tudnak mutatkozni. A megfélemlítés és a piszkálódás eredményeképp a munkavállalók gyakran túlóráznak, ezért látszólag produktívabbá válnak. Ez a taktika azonban hosszú időn keresztül nem maradhat sikeres, a dolgozók motiválatlansága miatt a teljesítmény is romlani fog. A stresszes, kiégés küszöbén álló személy nem fog új ötletekkel előrukkolni. A negatív csoportlégkör miatt pedig még a társaiból sem fog tudni erőt meríteni.
A legfontosabb, amit tehetünk, hogy ne hagyjuk eluralkodni a negatív légkört.
Noha a vezető kilétére nehezen tudunk hatni, a csoport viselkedését azonban tudjuk befolyásolni. Ne vegyük fel a gorombáskodó stílust, és figyeljünk oda, hogy ne vezessük le a kollégáinkon a feszültséget. Próbáljuk meg a lehető legjobb minőségű munkát kiadni a kezünk közül, így a sértegetések értelmüket veszítik. Töltsünk minél több időt azokkal a munkatársakkal, akik nem veszik át a negatív hangulatot. A munkahelyünkön töltjük életünk jelentős részét, így ne hagyjuk, hogy a toxikus vezetők megmérgezzék a mindennapjainkat.
