Mindennapi életünket, szokásainkat, választásainkat pszichológiai állapotunk nagyban befolyásolja. Így hiába szeretnénk szabadon élni, különféle fóbiáink, szorongásunk, depressziós periódusaink akadályozhatják szabadságunkat. Cikkünkben olyan pszichológiai módszereket mutatunk be, melyek segítenek a szorongás kezelésében.
A világon csaknem az emberek húsz százaléka szenved valamilyen stresszbetegségben a WHO 2019-es felmérése szerint. A témával már Freud is foglalkozott, aki a szorongást és a félelmet megkülönböztette egymástól. Szerinte a félelemnek mindig van valamilyen tárgya, melyet meg tudunk nevezni. Ezzel szemben amikor szorongást élünk át, nem tudjuk megmondani, miért is érzünk diszkomfortot. A szorongásos zavarokat hat nagy csoportba soroljuk, ezek pedig a pánikzavar, szociális fóbia, generalizált szorongásos zavar, obszesszív-kompulzív zavar, poszttraumás stressz zavar, fóbiák.
A szorongás tünetei közé tartozik a túlzott félelem, a valóság hiánya, túlterheltség érzése, álmatlanság vagy alvási zavarok, pótcselekvések (köröm- vagy szájrágás), nyugtalanság, koncentrációs nehézségek, ingerlékenység. Testi szinten az izzadás, pirulás, hasfájás, emésztési problémák, mellkasban érzett nyomás, gyakran visszatérő megfázás vagy egyéb betegségek hívhatják fel a figyelmünket.
A hosszú távon is fennálló szorongás érrendszeri megbetegedések okozhat, valamint a rákos megbetegedések arányát is növeli.
Ebben a pszichológiai diszkomfortban szenvedők csaknem ötven százaléka depresszióval kapcsolódik össze. Életvitelünkben, mindennapi döntéseinkben, cselekedeteinkben, munkahelyi vagy iskolai teljesítményünkben is gátol. Ezzel akadályozva a fejlődést, kedvezőtlen párkapcsolatból való kilépést vagy a továbblépést. Egyszóval lassítja vagy gátolja a szabad élet kialakítását.
Így egy egészségesebb és teljesebb élet kialakításához mindenképp érdemes szakember segítségét kérni!
Hogyan szüntessük meg a szorongást?
A gyakorlatban kezelés előtt általában egy szorongásos és depressziós tünetekkel foglalkozó kérdőívet töltenek ki a páciensek, mint például Beck Szorongás Kérdőívét. Ezután megtörténik az első interjú, majd a kiválasztott terápiás módszerrel elkezdődik a kezelés. De melyik módszert válasszuk?
Az alábbiakban három terápiás módszert mutatunk be, melyekkel kezelni lehet a kellemetlen állapotot.
Szorongás megjelenése szimbólumok szintjén
A katathym imaginatív pszichoterápia (KIP) egy pszichoanalitikus eljárás, melyet egy német pszichiáter, Hansclar Leuner fejlesztett ki. A módszer a tudattalan folyamatokkal foglalkozik. A terapeuta kliensét relaxált állapotba segíti, majd megkezdődik egy adott kép előhívásával az imagináció. Ekkor a páciens és a segítő között párbeszéd keletkezik. A terapeuta kérésére előhívott kép háromdimenziós és környezetbe van ágyazva.
Az elképzelt kép minden részlete jelentést hordoz és érzelmi töltöttséggel rendelkezik.
Mivel a páciens módosult tudatállapotban (relaxációban) van, így elfojtott problémái, félelmei és szorongása képi, szimbolikus megjelenítést kapnak, melyeken a terapeuta segítségével együtt dolgoznak. Az imagináció után a páciens és a terapeuta strukturált kérdésekkel átbeszéli a képi élményeket.
A kognitív viselkedésterápia
A módszer lényege, hogy egy adott, szorongató helyzetről való gondolatokat átformálja, ezzel pedig a hozzáfűződő érzéseket megváltoztassa. A módszer szerint az, amit gondolunk egy adott tárgyról, befolyásolja a hozzá kapcsolódó érzéseinket. Így a terápia első lépéseként a negatív gondolatok felismerése a cél. Ebben a fázisban a kliens a terapeuta segítségével felismeri, hogy szorongása bizonyos helyzetekben eltúlzott vagy szükségtelen. A második fázisban a páciens előre kidolgozott stratégiák mentén tanulja meg kiértékelni szorongató helyzetét. Majd utolsó lépésként az eltúlzott negatív gondolatokat, valós gondolatokkal tanulja meg helyettesíteni a kliens. Mivel, ha a negatív gondolatok már tudatosítva vannak, azokat egyszerűen fel lehet váltani új, reális gondolatokkal.
Élet a jelenben – mindfulness-alapú kognitív terápia
Az eljárást Mark Williams, John D. Teasdale és Zindel Segal fejlesztették ki. A módszer ötvözi a kognitív viselkedésterápiát és a mindfulness meditációs technikát. Az eljárás abban különbözik a kognitív viselkedésterápiától, hogy célja a negatív gondolatoktól való távolságtartás, és nem azok helyettesítése. A kezelés során a mindfulness technikáját alkalmazva a páciens megfigyeli különböző helyzetekben fiziológiai és pszichológiai reakcióit. Ezáltal képessé válik viselkedésének tudatosítására és bejóslására adott szituációkban. Majd különböző stratégiák kidolgozásával a szorongató gondolatokat távol tudja tartani.
A három eljárás közül a katathym imaginatív pszichoterápia az analitikus terápiák csoportjába tartozik, és a tudattalan tartalmakat tárja fel, ezzel a szorongató problémát alapjaiban feldolgozva. A viselkedésterápiák, nevükből adódóan is a viselkedés megváltoztatásával foglalkoznak, mégpedig a gondolatok helyettesítése, átformálása által. Bár az analitikus módszerek akár évekig is elhúzódhatnak, addig a viselkedésterápiás eljárásokkal viszonylag rövid idő alatt érhetünk el szembetűnő eredményeket. Bármelyiket is választjuk, csak profitálhatunk belőlük! Sokan küzdenek a szorongás egy-egy típusával, melyeket komolyan kell venni. Mindennapi életünkön sokat könnyíthetünk, ha segítséget kérünk.
Felhasznált szakirodalom: Kramer, E. S. (2010). Healing factors in guided affective imagery: A qualitative meta-analysis. Union Institute and University. Shin, L. M., & Liberzon, I. (2010). The neurocircuitry of fear, stress, and anxiety disorders. Neuropsychopharmacology, 35(1), 169. Spielberger, C. D. (2010). State‐Trait anxiety inventory. The Corsini encyclopedia of psychology, 1-1. Hofmann, S. G., & Smits, J. A. (2008). Cognitive-behavioral therapy for adult anxiety disorders: a meta-analysis of randomized placebo-controlled trials. The Journal of clinical psychiatry, 69(4), 621. Evans, S., Ferrando, S., Findler, M., Stowell, C., Smart, C., & Haglin, D. (2008). Mindfulness-based cognitive therapy for generalized anxiety disorder. Journal of anxiety disorders, 22(4), 716-721. Kuyken, W., Watkins, E., Holden, E., White, K., Taylor, R. S., Byford, S., ... & Dalgleish, T. (2010). How does mindfulness-based cognitive therapy work?. Behaviour research and therapy, 48(11), 1105-1112.
