Tudatos álmodásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor nemcsak hogy felismerjük, hogy épp álmodunk, de képesek vagyunk befolyásolni is az álom tartalmát. A cselekménynek csak a képzeletünk szabhat határt. Néhány egyszerű tekhnika elsajátításával bárki maga is tudatos álmodóvá válhat. Tartsatok velünk!

Egy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a tudatos álmodással, annak biológiai és személyes hátterével. Maguk a tudatos álmok már az ókori görög gondolkodók figyelmét is felkeltették. A vágy, hogy megértsük ezt a különös jelenséget, a mai napig nem csillapodott. Számos szakember tűzte ki céljául a tudatos álmok kiváltását, gyakoriságuk növelését vagy neurológiai hátterük feltárását. Most olyan empirikus kutatásokban is alkalmazott technikákat ismertetünk, amelyeket könnyedén alkalmazhatunk a mindennapi élet során, ha mi magunk is meg szeretnénk tapasztalni a tudatos álmodás jelenségét.

MILD technika

A kutatásokban egyik legnépszerűbb tudatos-álom indukciós technika a MILD (Mnenmonic Induction of Lucid Dreams). A módszer lépései a következők:

1. Egy spontán felébredést követően ismételjük el magunkban az aktuális álom tartalmát.

2. Ezt követően 10-15 percig végezzünk olyan tevékenységet, amely teljes ébrenlétet igényel, például olvassunk.

3. Az alváshoz visszatérve, az ágyunkban fekve ismételgessük magunkban: "Legközelebb, amikor álmodom, emlékezni akarok arra, hogy álmodom".

4. Eközben képzeljük el magunkat az ágyban fekve, ahogyan a korábban megszakított álmot álmodjuk.

A harmadik és negyedik lépést ismételgessük, amíg újra el nem alszunk.

A Szándék technika

Ennél a módszernél alvás előtt kell a tudatos álmodásra koncentrálnunk, elképzelve magunkat, ahogyan tudatosan álmodunk. Ez ugyan nagyban hasonlít a MILD-re, azonban itt nem az emlékezésen van a hangsúly, hanem azon, hogy majd álmodás közben felismerjük, hogy éppen álmodunk.

Autoszuggesztió

Az autoszuggesztiós technikában elalvás előtt azt sugalljuk magunknak, hogy az éjszaka folyamán egy tudatos álmot szeretnénk látni (Például "Ha legközelebb álmodom, tudni fogom, hogy álmodom"). Ekkor ezt nem csak elképzeljük, de hangosan ki is mondjuk, hogy minél világosabban rögzüljön a tudatos álmodásra vonatkozó szándékunk.

Valóságtesztelés

A valóságtesztelés egy kognitív módszer, amelyet az ébrenlét alatt alkalmazhatunk. Ennek során naponta többször feltesszük a kérdést magunknak: "Most álmodom, vagy ébren vagyok?", és ellenőrizzük, hogy a környezetünk megfelel-e a valóság szabta fizika törvényeinek, vagy sem. Például, megszámolhatjuk az ujjainkat, megnézhetjük az órát, vagy megpróbálhatunk megérinteni szilárd tárgyakat. Álmunkban ugyanis a fizika törvényei nem megfelelően teljesülnek, előfordulhat, hogy több, mint öt ujjunk van egy kézen, megáll az idő, és átnyúlhatunk szilárd tárgyakon keresztül. Ha rendszeresen alkalmazzuk a módszert, egy idő után álmodás közben is automatikusan végrehajtjuk a valóságellenőrzést, és rádöbbenhetünk, hogy éppen egy álom közepén vagyunk.

Álmunkban az idő múlását is másképpen érzékeljük. A kép forrása: https://www.lacamaradelarte.com/2016/04/persistencia-memoria.html

Álom-visszatérés

Az álom-visszatérés módszer célja, hogy az álom utáni rövid ébredésből közvetlenül az álomállapotba lépjünk. Ha ezt a módszert alkalmazzuk elalvás közben, maradjunk mozdulatlanul, és elménket egy bizonyos tevékenységre, például számolásra összpontosítsuk. Ezzel a módszerrel anélkül léphetünk be az álomállapotba, hogy elveszítenénk a tudatosságunkat. Egy kutatás során ez a technika meglehetősen sikeresnek tűnt, százkilencvenegy próbálkozásból negyvenhárom eredményezett tudatos álmot.

Álomnapló

Sok kutatásban kiegészítő módszerként álomnaplót vezetnek a kísérleti személyek. Ez segíthet, hogy összességében nagyobb figyelmet szenteljünk az álmainknak a hétköznapok során. Ezenkívül egy-egy technika alkalmazása során régebbi álmokat is előhívhatunk. Ha éppen aktuálisan nem jut eszünkbe semmi, egy álomnapló ebben is hasznunkra válhat.

A fenti módszerek közül többet is alkalmazhatunk párhuzamosan, hogy növeljük a tudatos álmok megjelenésének valószínűségét. Az indukciós módszerek kritikája, hogy az ezeket alkalmazó kutatások általános módszertani minősége alacsony volt. Például kis elemszámú mintával végezték őket, emiatt az eredmények nem általánosíthatóak az átlag populációra.

A tudatos álmodással kapcsolatban még mindig sok megválaszolatlan kérdés maradt. Egyes szakemberek kifejezetten jótékonynak gondolják az ilyen álmokat, például a rémálmok kezelésében, míg mások kevésbé szorgalmazzák alkalmazásukat, hiszen egyes technikák – mint például a MILD –, negatívan hathatnak az alvásciklusra. Tehát mi magunk is csakis a fentiek tükrében vállalkozzunk a tudatos álmodásra!

Felhasznált irodalom:

La Berge, S. P. (1980). Lucid dreaming as a learnable skill: A case study. Perceptual and Motor Skills, 51(3_suppl2), 1039-1042.

Levitan, L. (1991b). Between wakefulness and sleep. NightLight, 3(4). 4, 9–11

LaBerge, S., & Rheingold, H. (1991). Exploring the world of lucid dreaming. New York: Ballantine Books.

Schredl, M., & Noveski, A. (2018). Lucid dreaming: A diary study. Imagination, Cognition and Personality, 38(1), 5-17.

Stumbrys, T., Erlacher, D., Schädlich, M., & Schredl, M. (2012). Induction of lucid dreams: A systematic review of evidence. Consciousness and cognition, 21(3), 1456-1475.