Egyre népszerűbb kifejezés az „overthinking”, amit magyarul talán a túlgondolás szóval tudnánk leginkább leírni. Sok negatív következményét ismerjük ennek a jelenségnek, amely gyakran megnehezíti a hétköznapjainkat. De vajon lehet pozitív hozadéka is a túlgondolásnak? Származhat bármi jó belőle? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.
Ha a túlgondolásról elmélkedünk, olyan szavak juthatnak az eszünkbe, mint az aggodalom, a rágódás vagy épp a szorongás. Egyik sem túl vidám vagy pozitív kifejezés. Mindannyian tudjuk, hogy ezek az érzelmek stresszhez vagy akár depresszióhoz is vezethetnek. Azonban úgy tűnik, hogy a nehézségeken és az árnyékos területeken túl mégiscsak felfedezhetünk előnyös dolgokat is a túlgondolással kapcsolatban, lépjünk ki tehát a fénybe!
Empátia
A túlgondolás egyik pozitívuma, hogy magasabb szintű empátiához vezethet, hiszen ilyenkor hajlamosak vagyunk nagyobb mértékben figyelembe venni mások szempontjait és érzéseit. Ez azt eredményezheti, hogy jobban megértjük mások érzéseit, éppen ezért könnyebben is lépünk kapcsolatba velük.
A túlgondolók gyakran empatikusabbak és megértőbbek a körülöttük lévőkkel szemben. Éppen ezért gyakran jó barátságokra tesznek szert, hiszen a fenti képességek mind-mind pozitív hatással lehetnek a kapcsolataikra.
Az empatikus ember jellemzője, hogy képes megérteni és megosztani érzelmi élményeit egy másik személlyel. Az empátia jelentős mértékben kapcsolódik a mások iránti együttérzéshez és törődéshez. Azonban éppen emiatt a megnövekedett érzelmi tudatosság és érzékenység miatt szorosan összefügg az aggodalommal is. Más szemszögből nézve a magasabb általános szorongás mások iránti fokozott aggodalommá válhat – vagy azzal kapcsolatos szorongássá, hogy az egyén cselekedetei milyen hatással lehetnek másokra –, és ezért a fokozott empátiával hozható összefüggésbe.
Virágzó kreativitás
Milyen előnyünk származhat még a túlgondolásból? Ez a fajta működésmód gyakran a kreativitás forrása is lehet. A túlgondolók fejében gyakran rengeteg forgatókönyv pörög le, lehetőségek tárházát tudják felvonultatni a különböző helyzetekkel kapcsolatosan.
Új és innovatív ötletek, egyedi megoldások, sajátos válaszok születhetnek ebből.
Jobb döntéshozatal, mélyebb megértés
A túlgondolók, ha döntéshozatal előtt állnak, hajlamosak minden oldalról elemezni a helyzetet, és az összes lehetséges eredményt mérlegelni. Összevetik az előnyöket és a hátrányokat, tájékozódnak az egyes kimenetelek felől, kérdéseket tesznek fel, információkat keresnek, kutatást végeznek. Habár gyakran szenvednek ettől a működéstől, mert előfordulhat, hogy döntésképtelenséghez vezet, azonban a kritikai gondolkodás miatt kevesebb a később megbánt vagy épp impulzív döntés.
A döntéshelyzeteken túl és azokon kívül pedig a körülöttük lévő világot is összetettebben szemlélik, átfogóbb képet kapnak az egyes témákról, helyzetekről, területekről.
Jó problémamegoldó készség
Az előzőekben említettek miatt a túlgondolók általában nagyszerű problémamegoldók. Hamarabb látják a problémás helyzeteket, és hajlamosak előre gondolkozni, készenléti terveket gyártani. Képesek minden oldalról szemügyre venni az adott nehézséget, és minden lehetséges megoldási stratégián átrágják magukat, ez pedig hatékonyabb megoldásokhoz vezethet.
Habár a túlgondolás gyakran negatív tapasztalatokhoz vezethet, mégis fontos lehet a vele való megküzdésben, hogy lássuk napfényes oldalát is. Hogy észrevegyük: a baráti kapcsolatainkban pozitívumként is megjelenhet, vagy épp a kritikai gondolkodásunkat fejlesztheti. Az előnyökre való összpontosítás segíthet kordában tartani ezt a fajta működésmódot, és talán azt is megakadályozhatja, hogy a túlgondolás a szorongás forrásává váljon.
Knight, L. K., Stoica, T., Fogleman, N. D., & Depue, B. E. (2019). Convergent Neural Correlates of Empathy and Anxiety During Socioemotional Processing. Frontiers in human neuroscience, 13, 94. https://doi.org/10.3389/fnhum.2019.00094