Napjaink egyik legaktuálisabb kérdése a munka világában, hogy az Y-generáció tagjai (1980 és 1994 között születettek) hogyan motiválhatók hatékonyan, és melyek azok a mozgatórugók, amiknek köszönhetően hosszú távon meg tudják őket tartani a munkáltatók. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában az Y-generáció munkahelyi motiválásáról és boldogságáról beszélgetett a Mindset Pszichológia képviseletében dr. Kovács Petra pszichológus, szervezetpszichológia rovatunk szakújságírója, aki cikkünkben összefoglalja a beszélgetés tartalmát.
A beszélgetés bevezetőjében szó esett arról, hogy az egyes generációknak más tényezők okozhatnak boldogságot a munkahelyen. Véleményem szerint az Y-generáció tagjai számára leginkább az a fontos, hogy a munkahelyükön egy közösség részének érezhessék magukat. Az ő esetükben kiemelt jelentősége van annak, hogy a munkájuk során egy szakmai közösséghez tartozzanak. Nagyon fontos nekik a személyes kommunikáció, annak ellenére, hogy ők már az internet korában nőttek fel. Fokozott igényük van a folyamatos interakcióra a feletteseikkel, a vezetőikkel és a kollégáikkal, valamint arra is, hogy visszajelzést kapjanak a teljesítményükről és elismerjék az eredményeiket.
Szintén motiváló számukra, ha csapatban dolgozhatnak, ahol szabadon kifejthetik a véleményüket, megélhetik a kreativitásukat, és a kezdeményezéseiknek tere van.
Ha mindezt megkapják a munkahelyükön, akkor bizonyára meg lehet őket tartani hosszú távon is munkaerőnek.
A munkahelyi boldogság megéléséhez – az idősebb generációkhoz hasonlóan – az Y-generáció esetében sincsenek konyhakész gyakorlati megoldások, de az egyik titka talán éppen az lehet, hogy rövid távú és kézzelfogható célokat tűzzünk ki magunk elé, ahelyett hogy hosszú távú célokban gondolkozzunk, példa lehet erre, hogy csak az éppen aktuális projektünk sikeres lezárására, és nem távlati eredményekre koncentrálunk.
A vezetőknek is jelentős szerepe van a munkatársak jóllétében, a rendszeres visszajelzés és az elismerés kulcsfontosságú a motiválásban. Bármennyire meglepő lehet,
nagyon sokszor a pénzbeli jutalom sokkal kevésbé értékes számunkra, mint az, ha önmagában azért kapunk egy pozitív visszajelzést, mert sikeresen elvégeztünk egy feladatot.
A vezetőknek mindenképpen célszerű odafigyelniük arra, hogy mindig adjanak pozitív visszajelzést, ha arra okuk van, mert sokszor sajnos abba a hibába esnek, hogy a köszönetet magától értetődőnek veszik, pedig fontos, hogy a jó teljesítményért, akár naponta többször is kifejezzék a megelégedettségüket a kollégáiknak.
A szakmai életben való boldogságunk összetevője lehet az is, hogy a munkánk során másoknak segíthessünk. Kutatások szerint a nem kifejezetten segítő szakmákban is fontos, hogy tetteinkkel másokat támogatni tudjunk, példa lehet erre egy vállat vezetője, akinek a munkahelyi boldogságához hozzájárulhat a munkatársak sikeres motiválása és a szakmai fejlődésük elősegítése. A vezetők azonban csak akkor tudják megfelelően ösztönözni a munkatársaikat, ha rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, konfliktuskezelési és visszajelzési technikákkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megfelelhessenek annak a kihívásnak, amit a szervezet tagjainak motiválása és teljesítményük elismerése jelent.
Végezetül pedig hangsúlyozni kell, hogy a szabadidőben való feltöltődés nélkül aligha képzelhető el munkahelyi boldogság. Fontos, hogy munkaidő után valóban kikapcsolódjunk, ezt egyes cégek azzal is próbálják elősegíteni, hogy a munkanap végén blokkolják a hivatali e-maileket, és azokat majd csak a következő nap elején kapják meg a munkatársak. Célravezetők lehetnek az ilyen típusú intézkedések, de ezen a téren is leginkább saját magunkért tehetjük a legtöbbet azzal, hogy tudatosan „letesszük” a munkát a munkanap végén, és a szabadidőnkben a kikapcsolódásnak adjuk a főszerepet.
A teljes beszélgetés a Kossuth Rádió Napközben műsorának 2019. június 18-i adásában hallgatható meg.
