3+1 tévhit a mindfulnessről

A mindfulness során figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanatra összpontosítjuk. Egyszerű, mégis hatékony technika, amely számos előnyt kínál a rendszeresen gyakorlók számára. Az elmúlt húsz évben robbanásszerűen növekedett a népszerűsége: podcastok, könyvek, cikkek és videók tömkelege foglalkozik a témával. A sokszor egymásnak ellentmondó információk azonban tévhitekhez vezethetnek. Ez pedig alááshatja a módszerbe vetett bizalmat, holott valamennyünk számára hasznos lehet fókuszáló képességünk megedzése. Cikkünkben leleplezzük ezeket a félrevezető tévhiteket.

 1. A mindfulness az elme kiürítéséről szól

Az egyik talán leggyakoribb tévhit a mindfulnesszel kapcsolatban, hogy gyakorlása során teljesen kiürül az elme. Sok esetben a kezdő gyakorlók kudarcként élik meg, amikor ez nem teljesül. Holott inkább arról van szó, hogy megfigyeljük azt, ami éppen van. A gondolkodó-problémamegoldó üzemmódból hagyjuk magunkat átzsilipelődni a megfigyelő üzemmódba.

Amikor azt gyakoroljuk, hogy tudatosan legyünk jelen, megfigyeljük, hogy milyen érzeteink, érzelmeink és gondolataink vannak. Amennyiben szándékosan akarjuk megszüntetni a gondolatainkat vagy elnyomni őket, paradox módon felerősítjük azokat azáltal, hogy rájuk koncentrálunk. Ehelyett célravezetőbb lehet, hogy amennyiben észrevesszük, hogy elkalandozott a figyelmünk, nyugtázzuk, hogy így alakult, majd fókuszunkat visszahozzuk a jelenbe.

Cikkünkből kiderül:

• Mit tegyünk, ha elkalandozik a figyelmünk a tudatos jelenlét gyakorlatai közben?
• Mikor a legalkalmasabb az idő a gyakorláshoz?
• Csak buddhisták végezhetik a mindfulness ősi gyakorlatát?

A gondolatainkkal ellentétben a figyelmünket képesek vagyunk pusztán akarattal irányítani.

2. Csak akkor érdemes mindfulness gyakorlatot végezni, ha rosszul vagyunk lelkileg

Megfigyelések alapján sokan hajlamosak csak akkor foglalkozni a mentális egészségükkel, amikor épp nincsenek jól. Holott nagyon fontos lenne, hogy az öngondoskodási szokások, ideértve a mentális egészséggel való foglalkozást is, rutinszerűen beépüljenek a mindennapokba. Akik stresszes élethelyzetben naponta leülnek önmagukkal, és figyelmüket az itt és mostra összpontosítják, sokkal reziliensebben képesek viszonyulni az őket érő nehézségekhez. Amikor a körülmények lecsitulnak, könnyű abba belesodródni, hogy „Mivel most nem olyan stresszes az életem, így nem is szükséges gyakorolnom.” Holott a mindfulness a körülményektől függetlenül segít a mentális egészség megőrzésében. Mikor van a legalkalmasabb idő a gyakorlásra? Akkor, amikor éppen eszedbe jut!

Figyelmünk szándékos és ítélkezésmentes irányítása a jelen pillanatra szinte bárhol kivitelezhető, például evés közben is.

3. A mindfulness egy vallási gyakorlat, és csak buddhistáknak való

Bár eredete a buddhista meditációs gyakorlatokhoz vezethető vissza, a modern mindfulness technikák mentesek a vallási vagy spirituális elemektől. A mindfulness alapjain nyugvó terápiás technikák hatásosságát széles körben kutatják. A mindfulnessalapú stresszkezelés vagy a mindfulnessalapú kognitív viselkedésterápia elismert és evidenciaalapú módszerek a mentális egészség fejlesztésére. A mindfulness célja a jelen pillanat tudatos megélése és az érzelmek, gondolatok megfigyelése ítélkezés nélkül, ami bárki számára hasznos lehet vallási meggyőződésétől függetlenül. A módszer alkalmazása során nincsenek rituálék vagy vallási elkötelezettségek, így bárki számára hozzáférhető és gyakorolható.

 +1: A mindfulnesst csak meditáció során lehetséges gyakorolni

Elterjedt tévhit, hogy csak meditáció közben gyakorolható a mindfulness. Valójában a jelen pillanat tudatos megélését jelenti, amit bárhol és bármikor gyakorolhatunk, akár egy séta közben, evéskor, a zuhany alatt állva vagy mindennapi beszélgetéseink során is. Fontos megérteni, hogy nem kell egy jógamatracon törökülésben elhelyezkedni ahhoz, hogy tudatosan éljük meg a jelent.