Az öngondoskodás művészete

A modern világban hozzászoktunk, hogy rengeteg információt kell befogadnunk egyszerre  – vagy mégsem? Vajon mikor hagytuk magunkat „unatkozni” utoljára akár 5 percre, a telefonunk, vagy más elektromos kütyü nélkül? Bele se gondolunk, milyen kimerítő lehet ez a szervezetünknek, ráadásul a valóság mellett a digitális világ is rengeteg stresszforrást hordoz magában. Annak érdekében, hogy tartalékaink ne merüljenek ki, meg kell tanulnunk, mely tevékenységekkel tudunk feltöltődni! Cikkünkben bemutatjuk az öngondoskodás néhány módját.

Nap mint nap találkozunk olyan szituációkkal, melyek növelhetik a stressz-szintünket. Egy átlagos napon is előfordulnak idegesítő közlekedési szituációk, munkahelyi konfliktusok, párkapcsolati viták, gyermek-szülő konfliktusok. Mindemellett a médiából ránk zúduló negatív híráradat sincs nyugtató hatással az idegrendszerünkre. Gondoljuk végig, mikor volt utoljára, hogy kizárólag a természetes környezetünkből érkező ingereket figyeltük, például a szobában lévő tárgyakat, az udvaron éneklő madarakat, a nyíló virágokat, az esőt, a szobába beszűrődő hangokat!

Amint megnyitjuk a telefonon érkező értesítéseket, híreket, üzeneteket, máris megtriplázzuk a beérkező információmennyiséget.

Amikor a szervezetünk hosszabb ideje magas stresszhatásnak van kitéve, kénytelen jelezni valamilyen módon, hogy lassítsunk, mert pihenésre van szüksége. Ekkor jönnek elő a betegségek, a kimerültség, szomatikus tünetek. Felmerül a kérdés, hogy hogyan előzhetnénk meg ezt az állapotot úgy, hogy a stresszt okozó események továbbra is jelen vannak az életünkben? Ennek egyszerű módja az öngondoskodás.

         Az öngondoskodás művészete

Öngondoskodásnak nevezzük azokat a tevékenységeket, amelyek a fizikai és lelki jóllétünket szolgálják. Ide sorolhatjuk például a megfelelő alvásmennyiséget, a testmozgást, a szociális tevékenységeket, illetve a mindfulness gyakorlását. Nagyon fontos, hogy időt szakítsunk ezekre a tevékenységekre, ugyanis számos negatív következménye lehet, ha elhanyagoljuk saját igényeinket! A rossz minőségű alvás például csökkentheti a válaszreakcióinkat, hatással lehet az egészségi állapotunkra is, ezért fordulhat elő, hogy egy-egy zaklatottabb éjszaka után lassabbnak érezzük magunkat, rossz a közérzetünk.

A rendszertelen alvásciklusok befolyásolhatják a napi teljesítményünket, fáradtan például a testmozgást és az egészséges étkezést is hajlamosak vagyunk elhanyagolni.

A rendszeres mozgás pedig pozitív hatással van a testi és lelki állapotunkra is, csökkenti a szívbetegség és a kettes típusú diabétesz kockázatát, erősíti a csontokat és izmokat, illetve stresszcsökkentő technikának is kiváló.

A mindfulness előnyeit már számos cikkünkben kifejtettük. A technika egyik fő ismérve a jelenben való tudatos létezés, és az elfogadás gyakorlása, amely egy jól működő öngondoskodó módszer. Célja az érzelmi distressz csökkentése, a lelki jóllétünk növelése. A mindfulness egy életfelfogás, amely az életünk minden aspektusára kiterjedhet, ezáltal egy sokkal egészségesebb életmódot alakíthatunk ki.

         Színezésre fel!

A színezés gyermekkorunk egyik gyakori elfoglaltsága volt. Az alkotásra fogékonyabb gyermekeket hosszabb időre is lekötötte a színezők csodálatos világa, a szülők nagy örömére. Az utóbbi időben a felnőttek körében is népszerűvé váltak a színezők, bár már nem a kedvenc gyerekkori mesék témájában. A felnőtt színezők tárháza hatalmas. A képek témája változó, gyakran megnyugtató, természetközeli, érdekes fantáziavilágú rajzok, esetleg mesebeli karakterek, állatok a főszereplők. A színezők közös tulajdonsága az aprólékosság, amely lehetővé teszi, hogy teljes mértékben a színezésre koncentráljunk. A folyamat közben felszabadulhatunk a zavaró gondolatok béklyói alól.

A színezést sokan stresszcsökkentésre használják, vannak azonban, akik a színezők segítségével digitális detoxot tartanak.

Növeli az élvezeti faktort a kézzelfoghatóság, az interaktivitás érzése, mely egyúttal csökkenti a képernyő előtt töltött időt.

A színezést az említett előnyei miatt használják a művészetterápiában is. A színezés egy bevált módszer a szorongás csökkentésére, elvontabb megfogalmazásban a színek használata segít újra egyensúlyt teremteni a testünkben kavargó energiák rendszerében. A meditáció és a művészetterápia kombinációja a mandala készítés, színezés. A mandalák kör alakú geometriai formák, amelyek a spirituális növekedés szimbólumai. Miközben megtöltjük színekkel a kissé komplex, szimmetrikus és ismétlődő mintákat, meditatív állapotba kerülhetünk, amely során felfedezhetjük önmagunkat, elengedhetjük a negatív gondolatokat és érzelmeket.

         Meditáció mozgással egybekötve

A meditációt is érdemes megemlíteni az öngondoskodó tevékenységek sorában, mert bizonyítottan stresszcsökkentő hatása van. A folyamat során az agyunk azon területei aktiválódnak, amelyek a végrehajtó funkciókért, a kognitív funkciókért, a döntéshozás képességéért, a szociális viselkedésért, illetve a problémamegoldó képességért is felelnek. A meditáció közben csökken a vérnyomásunk, a szívverésünk egészséges mértékben lelassul, és pozitív változások mennek végbe az anyagcsere-folyamatainkban. A meditáció stresszcsökkentő hatása növelhető, ha közben jóga-gyakorlatokat is végzünk.

A pranayama meditáció a mozgásközpontú jóga egyik formája.

A prana a jóga elmélete szerint a létfontosságú életerő, azt jelenti, lélegezz!  A prana alacsony szintjénél letargikusnak érezzük magunkat, unatkozunk és nem lelkesedünk semmiért. A jóga gyakorlása során a prana elkezd áramlani a testünkben, lehetővé téve a méreganyagok távozását. A yama a szabályozást jelenti, tehát a légzés tudatos szabályozását és a kontroll gyakorlását a saját testünk felett. A jóga közben a figyelmünket a légzésünkre irányítjuk, a mellkasunk mozgására fókuszálunk, a belégzés és a kilégzés mélységére.

A légzőgyakorlatok a belégzés irányát határozzák meg, három területre irányulva, kisebb szünetekkel a három szakasz között. A belégzés első szakaszában a levegő mélyen a hasba irányul, amíg el nem éri a bordaívet, ezután a levegő átáramlik a mellkasba, amely kitágul, a kulcscsontok is megemelkednek. A kilégzés fordított irányban történik, tehát a kulcscsontok ereszkednek először, aztán a mellkasi rész, végül pedig a hasi rész. Fontos, hogy minden szakasz között tartsunk egy kis szünetet. Tulajdonképpen ez egy mély levegővétel, amely mozgósítja a tűdő alveolusait, megtölti az egész tüdőt friss levegővel. A gyakorlat többszöri elvégzése után érezhetjük a testünkre gyakorolt jótékony hatását.

Összefoglalva az öngondoskodás sokrétű tevékenységi formát hordoz magában. A cikkben felsoroltakon kívül még számos módja van annak, hogy foglalkozzunk saját jóllétünkkel, testi és lelki egészségünkkel. A jógának, meditációnak több formája elérhető az interneten, amelyek segítségével enyhíthetünk a ránk nehezedő terheken. A világunkban történő negatív események romboló hatását valamilyen módon ellensúlyoznunk kell, erre nagyon jó módszer az öngondoskodás művészete.