A lakosság fele, az utazók egyharmada, a turisták nagy része: ilyen és ehhez hasonló mértékeket olvashatunk, ha arra vagyunk kíváncsiak, hányan éreznek szorongást, amikor repülőre szállnak. A számok persze időről időre – és sajnos balesetről balesetre – változnak, de egy biztos: többen félünk a repüléstől, mint azt elsőre hinnénk. A téma ismét aktuális: a Boeing 737 MAX két, összesen 346 áldozatot követelő katasztrófája ugyanis még jobban rányomta a bélyegét a már egyébként is létező szorongásainkra a levegőben. 

A történetet szinte mindenki ismeri: először 2018. október 29-én szenvedett balesetet a Lion Air Boeing B737 MAX8 típusú gépe, 189 fővel a fedélzetén. Ez a hír még nem rázta meg annyira a világsajtót, mint a második, 2019. március 10-én lezuhant, ugyanilyen típusú, Ethiopian Airlines-gép esete. Azóta a Boeing visszahívta az összes 737 MAX-modellt, akaratlanul is azt sugallva, hogy tényleg nagy a probléma, de dolgoznak rajta – valljuk be, ettől sokan még nem nyugodtunk meg teljesen.

A félelem mértéke természetesen egyénenként eltérő, de rengetegen vannak, akik már egy szerencsétlenség hallatán jobban szoronganak az egyébként statisztikailag legbiztonságosabb utazási módtól, mint az indokolt lenne – két ilyen súlyos esemény után pedig érthető, hogy tetőzik a félelem. Hiába tesz meg mindent a gyártó, a bizalom megrendül, és ez teljesen normális reakció. Hiszen kinek nem futott még át az agyán felszállás előtt a gondolat, hogy „mi van akkor, ha az én gépem lesz a következő?”

Az elmúlt két hónapban rengeteg teória és magyarázat látott napvilágot, a probléma napról napra tisztább, a Boeing pedig kárpótlásokat fizet és gőzerővel dolgozik a szoftverhiba kijavításán – de a stresszes utazók fejében azért ennél nehezebb rendet tenni. Aktuális a kérdés: hogyan repülhetünk mostantól szorongások, félelem és pánik nélkül?

A legegyszerűbb válasz az, hogy ugyanúgy, mint eddig.

Hiszen ha belegondolunk, statisztikailag nem sok minden változott: 2018-ban összesen 38.1 millió repülő szállt fel, 2019-ben pedig (a jóslatok szerint) ez a szám 39.8 millióra nő majd. Ehhez képest tényleg elenyésző a balesetek száma.

De nem mindenkinek nyújtanak megnyugvást ezek az adatok: nem kevés utas fog mostantól (vagy továbbra is) nyugtatókat szedni, alkoholt inni vagy bármilyen más, szedatív hatású szert alkalmazni az utazásai minél gördülékenyebb menedzseléséhez.

Sokan nem is tudják, mennyi módszer van a kezünkben a repüléssel kapcsolatos fóbiák, stressz és szorongás oldására, illetve végleges leküzdésére.

Pedig érdemes kipróbálni néhányat a legsikeresebb technikák közül, hiszen nemcsak az utazásaink lehetnek örömtelibbek tőlük, de rengeteg más eredetű szorongásra is megoldást nyújthatnak. Nézzük, mik ezek!

Meditáció, a jelen ereje

Sajnos még mindig nem hisznek elegen a meditáció, a tudatos jelenlét szorongásoldó erejében, pedig nagyon is hatásos módszer (egyébként nem csak a repülés okozta félelmek ellen). Ennek valószínűleg az egyik oka, hogy sokan nem értik, hogyan is működik: azt gondolják, hogy a meditálás feltétele valamiféle képesség, hit vagy komoly elköteleződés – emiatt pedig ki sem próbálják.

Pedig a meditációnak „csak” mellékhatása a szorongások oldódása: alapvetően a technika a tudatosabb jelenlétet, a múlt és a jövő figyelmen kívül hagyását, a jelenben történő elvárásmentes létezést hivatott megcélozni.

Ennek számos jótékony hatása mellett pedig ott szerepel az a valami, ami a repülés okozta félelmek és stressz leküzdésében nagy segítség lehet: a képlékeny, félelmetes jövő teljes kizárása a jelenből. Ma már rengeteg applikáció, könyv, hangoskönyv, légzéstechnika, vizualizációs gyakorlat és vezetett meditáció segíthet minket abban, hogy könnyebb legyen a felszállás, és élvezetes lehessen az út. Érdemes kipróbálni ezek közül néhányat, és már az utazás előtt pár héttel elkezdeni a gyakorlást.

Információ és biztonságérzet

Nem is sejtenénk, de sokszor az ismeretlen táplálja a félelmeinket: ha nem tudjuk, pontosan hogyan is működik a repülés fizikája, vagy fogalmunk sincs, hány lépcsőfokos biztonsági teszteken, hány szakember keze alatt megy át a repülőgép, mielőtt felszállhatunk rá, nagy segítség lehet, ha utánajárunk ezeknek az információknak. Sokaknak már az is elegendő lehet a megnyugváshoz, ha fejben, gondolatban uralják a helyzetet.

Felkészültség = megnyugvás

Rengeteg forrásból tájékozódhatunk, ha készen szeretnénk állni az utazásra: ellenőrizhetjük a várható időjárási viszonyokat, turbulencia-előrejelzéseket olvashatunk, megnézhetjük, hány fős személyzettel, milyen típusú repülőgéppel utazunk (sőt, annak baleseti statisztikái is mind rendelkezésünkre állnak), ráadásul még a helyünket is megválaszthatjuk. Ezek mind tökéletesen felhasználhatóak önmagunk előzetes megnyugtatására, és a várható nehézségekre való felkészülésre. A kontroll érzése pedig segíthet abban, hogy biztonságban érezhessük magunkat és magabiztosabban utazhassunk.

A nagy számok hatalma

Komoly fóbiák, irányíthatatlan pánikrohamok és a repülőtérről való rendszeres elmenekülés esetén persze nem érvényes ez a technika, de enyhébb szorongásokon sokat segíthet az, ha rendszeressé tesszük az életünkben a repülést (már amennyire ez megoldható). Válasszunk olcsóbb, fapados járatokkal elérhető nyaralási úti célt, és használjuk ki, ha munkaügyben kell elutaznunk valahova! A gyakoriság és a nagy számok törvénye már önmagában szorongáscsökkenést okozhat, sőt rengeteg esetben teljesen megszeretteti a régen még gyomorgörcsöket okozó repülést.

Csoportban könnyebb

Ha félünk valamitől, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy biztosan csak nekünk okoz nehézséget az adott dolog – pedig az esetek nagy részében mások is ugyanúgy éreznek, csak ezt nem vesszük észre. Segíthet, ha csatlakozunk egy terápiás csoporthoz, ahol hasonló szorongásokkal küzdő emberekkel vehetjük körül magunkat, így is növelve a biztonságérzetünket, és persze a motivációnkat, hogy szembenézzünk a félelmeinkkel.

Terápia 

Már néhány szakemberrel történő konzultáció nagy segítség lehet abban, hogy legyőzzük a repülési fóbiánkat. Ha összetettebbnek érezzük a problémát, és semmilyen gyakorlat nem segít, érdemes egyéni terápiás tanácsadáson utánajárni a félelmeink eredetének – és ezzel lehetőséget teremtenünk magunknak nemcsak a szorongásmentes utazásokhoz, de a felszabadultabb, önismerettel bővített mindennapi létezéshez is.