Dr. Simon Viktória pszichiáter és pszichoterapeuta, valamint Fazekas Gábor, a Center of Mindfulness alapítója kerekasztal-beszélgetés keretén belül tartottak előadást a kognitív viselkedésterápia új hullámainak módszereiről, a sématerápiáról és az MBCT-ről (Mindfulness Alapú Kognitív Terápia). A beszélgetés során – amelyet Szabó Fanni, Pszichológia Iskolánk kutatója moderált – a közönség megismerkedhetett a módszerek eredetével, szemléleti kereteivel, illetve gyakorlati alkalmazásukkal. Tudósításunk.
Közös eredet, eltérő módszertan
Bár mind a sématerápia, mind az MBCT gyökerei a kognitív viselkedésterápiáig nyúlnak vissza, a két módszer fókusza és módszertana egészen eltér egymástól. Dr. Simon Viktória kiképző sématerapeuta az előadás első részében módszerét a kognitív viselkedésterápia módosított változataként mutatta be, amely más pszichoterápiás irányzatok módszereit is magába foglalja.
A terápia a gyermekkori élmények kapcsán létrejött sémákkal foglalkozik, amelyek egész életen át fejlődő, emlékekből, érzelmekből, valamint kogníciókból álló kiterjedt mintázatok a személyiségben. A terápia során a terapeuta célja a pácienst segíteni abban, hogy felismerje a saját sémáit, valamint megküzdési stratégiáit, ezáltal nagyobb kontrollt szerezve a saját működése, viselkedése felett.
Ezzel szemben az MBCT-nek, Fazekas Gábor szerint, a standard kognitív terápiákkal ellentétben nem célja megváltoztatni a negatív érzéseket kiváltó gondolatokat, hanem az ezekkel szembeni attitűd megváltoztatásával hivatott segítséget nyújtani a páciensek számára. Az MBCT során a terapeuta a tudatos jelenlét állapotának elérésére biztatja a pácienst, és különböző gyakorlatok mentén növeli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot.
MBCT a mindennapokban és sématerápia mint „nehézfegyverzet”
A beszélgetés több pontján is felmerült a kérdés, hogy a tárgyalt módszerek vajon milyen populációban lehetnek a leginkább hatékonyak. Előadóink szerint az MBCT a krónikus fájdalom, a krónikus stressz, valamint a depressziós és szorongásos kórképek kezelésében bizonyítottan hatékony, a sématerápia pedig a súlyos személyiségzavarban, illetve krónikus szorongásban vagy depresszióban szenvedő betegek gyógyításában nyújthat segítséget.
Az előadást egy közönség soraiból feltett kérdés zárta, amely úgy szólt, hogy elképzelhető-e, hogy egy idő után az MBCT nem elég, olyankor kell-e, lehet-e a sématerápia felé fordulni. Előadóink szerint minden módszernek megvannak a maga korlátai. Az MBCT hasznos lehet a mindennapokban és a fentebb említett állapotok gyógyításában, Dr. Simon Viktória szerint a sématerápia pedig valóban a „nehézfegyverzet”, amely mélyebb problémák feloldását támogathatja. Mindazonáltal a módszerek hatékonysága egyéni preferenciáktól, adottságoktól, körülményektől is függ.
