Gyakori, hogy fejben már pontosan tudjuk, mit keresünk a nagy Őben, még azelőtt, hogy valóban találkoznánk vele. Van egy listánk – néha leírva, néha csak kimondatlanul – arról, milyen embernek örülnénk az életünkben. Ez a lista gyakran a megszűrt tapasztalataink, fájdalmas csalódásaink és legmélyebb vágyaink szövedéke, amelynek funkciója a tudatosítás mellett, hogy védjen a szorongástól. A pszichológia szerint azonban nem feltétlenül jó ötlet ragaszkodni ezekhez az elképzelésekhez: a hosszú kívánságlisták ugyanis nem szűkítik a döntést, hanem inkább torzítják.

Mai korunk vívmányai, a társkereső applikációk észrevétlen köteleznek kívánságlisták létrehozására. Így már nemcsak képzeletben íródik a listánk, hogy például „Legyen kedves, vicces, nézzen ki jól, legyen diplomája, tetoválása, stabil munkája, lehetőleg szőke legyen, kék szemű, nem baj, ha már volt házas, sportoljon, tudjon főzni, szeresse az utazást, ne lakjon a szüleinél, akarjon gyereket – de ne túl hamar”, hanem mindezt rögzítjük is az applikációban. Néhány kattintással beállíthatjuk az ideális jelölt paramétereit (pl. életkor, magasság, szokások), és finomhangolhatjuk a keresést a lakóhelyünktől mért távolság és egyéb személyes preferenciák alapján. Ennek fényében

a társkeresők rejtett üzenete, hogy a jó döntés kulcsa a minél pontosabban személyre szabott paraméterekben keresendő.

Cikkünkből kiderül:

  1. Miért van szükségünk kívánságlistákra?
  2. Miért ennyire fontos a fizikai megjelenés?
  3. Miben különbözik az alkalmi és a hosszú távú párválasztás?
  4. Miért nem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást?
  5. Mit érdemes keresni a másikban?

A valóságban azonban a döntés legtöbbször egyetlen profilkép alapján születik. Így hiába tudjuk elméletben, hogy például a hűség lenne számunkra a legfontosabb érték, a vizuális benyomás és vonzalom veszi át az irányítást, és dönti el, ki legyen a „jobbra húzott" jelölt. Ezt egy 2022-es holland kutatás igazolta is, amely során egy Tinderhez hasonló, szimulált társkereső alkalmazást fejlesztettek ki. A kísérletben azt találták, hogy a résztvevők leginkább a profilképek alapján választották ki, kivel ismerkednének meg, míg a háttérinformációk, mint például az iskolai végzettség, kevésbé számítottak.

De miért ilyen fontos a külső?

Evolúciós pszichológiai magyarázat

Charles Darwin 19. századi angol természettudós, az evolúcióelmélet megalkotója a szexuális szelekció elméletével magyarázta az emberi vonzerő mögött álló okokat. Úgy vélte, hogy az evolúció során azok a tulajdonságok maradtak fenn, amelyek segítettek a megfelelő partner kiválasztásában, ezáltal növelve az egyed szaporodási sikerét.

Mind a nő, mind a férfi őseink tehát nagy figyelmet fordítottak a fizikai tulajdonságokra, hiszen ezek jelezték előre az egészséget.

Bár a test számos paramétere hatással van a fizikai és szexuális vonzerőre, mégis az arc játssza a legfontosabb szerepet.

A párválasztás során nők és férfiak olyan, hormonális működéshez köthető arcvonásokat keresnek egymásban, amelyek növelik az egészséges utódok születésének esélyét. Nem meglepő, hogy miért tekintjük szép nőnek azt, akinek az arcán megjelennek

a nagy szemek, a pisze orr, a párnázott járomcsont, a telt ajkak és a kicsi áll.

A vonzó férfi megjelenését pedig elsősorban a tesztoszteronmarkerek adják:

a robusztus, széles állkapocs, a kiugró állcsúcs és járomcsont, a nagyobb orr, valamint a vastag szemöldökív.

További vonzó paraméterek a szimmetrikus arc, az egyenletes, sima bőr, a fényes haj és a fehér fogak, amelyek mindkét nem esetében érvényesek.

Egy 1996-ban, a paraguayi Ache indiánok körében végzett vizsgálat szerint statisztikai eredmények kimutatták, hogy a vonzó arcú nők körülbelül 20%-kal termékenyebbek is voltak, mint az átlagos megjelenésű nők. Egy 2001-es kanadai vizsgálat pedig azt találta, hogy az arcvonásaik alapján vonzónak ítélt férfiak és nők kevesebb egészségügyi problémával küszködnek, mint mások. Mindez azt bizonyítja, hogy az arc tesztoszteron- és ösztrogénmarkerei valóban megbízhatóan jelzik előre a szervezet jobb immunképességét és magasabb homeosztatikus stabilitását.

Evolúciósan tehát magunkban hordozzuk azt a késztetést, hogy olyan társat válasszunk, aki növeli annak esélyét, hogy utódunk egészséges, életképes és erős legyen. Ennek érdekében

a férfiak jellemzően nagyobb hangsúlyt helyeznek a nő fizikai vonzerejére,

ami az egészség és termékenység jele lehet, míg

a nők evolúciós értelemben inkább olyan férfit keresnek, aki stabil anyagi és erőforrásbeli kilátásokkal rendelkezik,

ezáltal hozzájárulhat az utódok sikeres felneveléséhez.

Hosszú és rövid távú kapcsolatok

Kutatások alapján kimutatható, hogy eltérő kvalitásokat keresünk a társunkban akkor, ha csak rövid távú kapcsolatot szeretnénk, és másokat, ha hosszú távra tervezünk.

Egy 2000-es tanulmány alapján a nők például rövid távú vagy házasságon kívüli kapcsolatokban inkább a maszkulin vonásokkal rendelkező férfiakat tartják vonzónak, mert ezek a tulajdonságok erősebb, „értékes” génekre utalhatnak. Hosszú távú kapcsolatokban viszont inkább a férfi feminitására figyelnek, mert ez az együttműködésre és az elkötelezettségre utalhat. Egy 1998-as tanulmány pedig azt mondja ki, hogy a férfiak ugyan minden helyzetben fontosnak tartják partnerük fizikai vonzerejét, de ez még hangsúlyosabbá válik a rövid távú kapcsolatok esetén. Hosszú távú kapcsolatoknál igényt fordítanak a nő intelligenciájára és személyiségjegyeire, mivel ezek azt jelzik, hogy a nő képes kezelni a problémákat, valamint gondoskodni a családról. Ezzel szemben rövid távon inkább a szexuális elérhetőség válik elsődlegessé.

Miért van szükségünk kívánságlistákra?

A pszichológia szerint a túl sok elvárás nem eredményez pontosabb választ.

A hosszú kívánságlisták nem szűkítik, hanem inkább torzítják a döntést.

Nemcsak vágyakat tükröznek, hanem bizonytalanság és szorongás csökkentésére szolgáló stratégiák is lehetnek. Az figyelhető meg, hogy főleg a szorongó kötődéssel rendelkező személyek azok, akik részletezik az ideális partner tulajdonságait, mert ez érzelmi biztonságot és kontrollt ad nekik a kapcsolati bizonytalanságok útvesztőjében.

Az „ideális lista” ereje

A szakemberek óva intenek attól, hogy listáinkba beleszeressünk!

L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta szerint előfordul, hogy az „ideális lista” hátterében nem reális önismeret, hanem társadalmi elvárások, médiaideálok és korábbi tapasztalatok állnak – így sokszor nem a valódi boldogsághoz vezető tulajdonságokat keressük, hanem egy idealizált, absztrakt képet. A szakember szerint az efféle ideális képek könnyen vezethetnek arra a megállapításra, hogy a párkeresés lehetetlen, hiszen olyan magasra tesszük a lécet, hogy nem lehet megugrani. Hozzáteszi még, hogy nem várhatjuk, hogy az ölünkbe hulljon egy jól működő párkapcsolat, amiért nem dolgoztunk meg.

Egy 2011-es laboratóriumi vizsgálat pedig azt mutatja, hogy amikor emberek egy profil alapján választanak partnert, akkor jobban vonzódnak az „ideális” listával egyező profilokhoz, de az élő interakció után ez a preferencia gyengülhet – vagyis

beleszerethetünk olyan személybe is, aki nem tükrözi a listánkat.

Mit érdemes inkább keresni a másikban?

  1. Hasonlóság: Gyakran lehet hallani, hogy az „ellentétek vonzzák egymást”, a pszichológiai kutatások azonban ezt nem támasztják alá. A tapasztalat inkább azt mutatja, hogy a Nagy Őt olyan valakiben tudjuk megtalálni, aki hozzánk hasonlóan gondolkodik, hiszen a hasonlóság megkönnyíti a megértést.
  2. Kedvesség: A kutatások szerint a kedvesség az egyik legerősebb prediktora a tartós párkapcsolati elégedettségnek. A kedves partner segít a konfliktusok kezelésében, támogató a nehéz időkben, és erősíti a bizalomérzetet.
  3. Megértés: Az empatikus és megértő partnerek mellett az egyének nagyobb elégedettséget, kevesebb stresszt és stabilabb kapcsolatot tapasztalnak.
  4. Hűség: A stabil és elkötelezett partner biztosítja, hogy a kapcsolatban ne legyenek gyakori bizonytalanságok. Az elköteleződés és a megbízhatóság a biztonság és a nyugalom alapja.
  5. Hatékony kommunikáció: A hatékony kommunikáció nemcsak a konfliktusok kezelését jelenti, hanem a gondolatok, érzések és szükségletek őszinte és világos kifejezését is – amikor meghallgatjuk egymást, és valóban nyitottak vagyunk egymás gondolatainak befogadására.

Összességében tehát elmondható, hogy bár evolúciós örökségünk és a modern társkeresési kultúra is arra ösztönöz bennünket, hogy hosszú kívánságlisták mentén válasszunk párt, a tartós és kiegyensúlyozott kapcsolatok ennél jóval összetettebb folyamatokon alapulnak. A „Nagy Ő” megtalálása így nem elsősorban a tökéletes lista kipipálásáról szól, hanem arról, hogy képesek vagyunk-e nyitottan, reális önismerettel és rugalmassággal kapcsolódni egy másik emberhez – olyasvalakihez, aki mellett nemcsak választunk, hanem minket is kiválasztanak.

Ranzini, G., Rosenbaum, J. E., & Tybur, J. M. (2022). Assortative (online) dating: Insights into partner choice from an experimental dating app. Computers in Human Behavior, 127, 107039.

Bereczkei, T. (2008). Evolúciós pszichológia. Osiris.

Hill, K. & Hurtado, A. M. (1996). Ache life history: the ecology and demography of a foraging people. New York, NY: Aldine

Hume, D. K., & Montgomerie, R. (2001). Facial attractiveness signals different aspects of “quality” in women and men. Evolution and human behavior, 22(2), 93-112.

Gangestad, S. W., & Simpson, J. A. (2000). The evolution of human mating: Trade-offs and strategic pluralism. Behavioral and brain sciences, 23(4), 573-587.

Wiederman, M. W., & Dubois, S. L. (1998). Evolution and sex differences in preferences for short-term mates: Results from a policy capturing study. Evolution and Human Behavior, 19(3), 153-170.

Pszichológia magazin: Önismeret nélkül nehezen megy a boldog párkapcsolat

Figueredo, A. J., Sefcek, J. A., & Jones, D. N. (2006). The ideal romantic partner personality. Personality and individual differences, 41(3), 431-441.

Buss, D. M. (1989). Sex differences in human mate preferences: Evolutionary hypotheses tested in 37 cultures. Behavioral and Brain Sciences, 12, 1-49.