Ebben a felgyorsult világban folyamatosan változó események és állandó ingerek érnek minket, amelyeket gyakran nehezen tudunk feldolgozni. Idővel előfordulhat, hogy mindezt túl soknak érezzük, és telítődünk. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, szükséges lelassítani, és egy pillanatra csak létezni anélkül, hogy bármit is tennénk. Cikkünkben a holland életérzést, a niksen koncepcióját járjuk körül, és fejtjük meg, hogy miért is hasznos számunkra a semmittevés.

A slow life mozgalom már régóta jelen van a köztudatban, és sokan igyekeznek elsajátítani ezt az életstílust. Alapelvei közé tartozik, hogy mélyebben kapcsolódjunk a körülöttünk lévő világhoz, tudatosan éljünk, és megtaláljuk az egyensúlyt a nyugati társadalom által igen jól ismert stresszes mindennapokban. 

Cikkünkből kiderül: 

  • Milyen, a slow life-hoz hasonló elgondolások születnek a különböző nemzeteknél?
  • Mit jelent a hollandok életérzése?
  • Mit nyerhetünk, ha a niksen koncepcióját a mindennapjaink részévé tesszük?

A slow life mozgalom számos elképzelést foglal magában, amelyek nemzetenként eltérőek lehetnek. Közös lényegük, hogy az adott kultúrához, életviteli sajátosságokhoz igazodva ösztönöznek arra, hogy lassabban éljünk, és élvezzük az adott pillanatot, merüljünk el benne, és ne siessünk sehova. 

A dán hygge a meghitt, otthonos pillanatok megteremtésére fókuszál, kiemelve az élet egyszerű örömeit. Célja, hogy az emberek jól érezzék magukat a mindennapokban, például egy gyertyafényes vacsora, egy könyv olvasása vagy egy baráti beszélgetés közben. A hygge lényege a mindennapi boldogság megtalálása és megélése.

A svéd lagom az egyensúlyra és a mértékletességre törekszik. A cél, hogy megtaláljuk az arany középutat az életben, legyen szó munkáról vagy szórakozásról, a fenntarthatóság és a harmónia megteremtése a lényege.

Az olaszoknál a dolce far niente megmozdulás az édes semmittevést célozza meg – a hollandokéhoz hasonlóan. A hangsúly az élet apró örömeinek kiélvezésén, azokban való elmerülésen van, legyen az egy baráti társaságban elköltött vacsora, vagy csak egy finom eszpresszó nyújtotta élvezet.  Lényege, hogy megtaláljuk az egyszerű örömöket a mindennapokban.

Mi történik akkor, ha nem csinálunk semmit? 

Az egyik legújabb koncepció a hollandoktól származik. A 2019-ben szélesebb körben is elterjedt niksen a semmittevés hasznosságát hirdeti, amit a stressz csökkentésére és a kiégés ellen alkalmaznak. 

Sokan pejoratívan tekintenek a tétlenségre, nem pedig követendő példaként, a kutatások mégis ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A niksen jelentéséhez a semmittevés áll a legközelebb, de közel sem ez történik valójában. Nem a meditáció és nem is a mindfulness egy fajtája. Lényege, hogy

tudatosan ne csináljunk semmit, és ezt élvezzük is ki.

Ilyenkor az egyén kizárja a külvilágot, nem összpontosít, nem figyel a légzésére, nem nézi a tv-t , nem olvas, nem az aznapi teendők listáján gondolkozik. A niksen célja a mentális felfrissülés.

A semmittevés hasznunkra válhat

Folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy mindenki mindig csinál valamit, nincs ideje semmire, és állandóan el van havazva. Ezt az elfoglaltságot sokszor a fontossággal párosítjuk, így próbáljuk minden percünket produktívan tölteni. 

A semmittevés negatív színben van feltüntetve, emiatt gyakran haszontalannak tekintjük azt az időt, amikor nem csinálunk semmit, pedig a niksen nem egyenlő a lustasággal. Míg a lustaságnál nincs kedvünk elvégezni a feladatainkat, és általában a közösségi médiafelületeket pörgetjük vagy tévét nézünk, a niksen folyamata során a tudatos semmittevésen van a hangsúly, ami hasznos számunkra. 

Sok stressznek, külső ingernek vagyunk kitéve, ezért nem ritka, hogy szükségünk van arra, hogy elménk megpihenjen. A niksen megoldásként szolgál erre, segít kikapcsolni, mely során gondolataink és érzéseink tudatosabbá válnak, ami segít a stressz csökkentésében és a kiégés kezelésében. Ez hozzájárul ahhoz, hogy képesek legyünk megfelelően reagálni a különböző stresszhelyzetekre.

Amikor az elménk pihen, lehetősége van kibontakozni, olyan vizekre evezni, ahol még nem járt.

Annak ellenére, hogy nem csinálunk semmit, az agyunk továbbra is aktív marad. Ilyenkor csak jönnek-mennek a gondolataink, ami biztosítja az agyunk számára, hogy kreatív legyen. Elmélkedünk, álmodozunk, új lehetőségek, ötletek születhetnek, és akár régóta fennálló problémákra találhatunk megoldásokat. A semmittevés segít kiszakadni a hétköznapokból, és egy kicsit bolyonghatunk saját elménkben, emellett feltöltődhetünk, pihenhetünk.

A niksen megvalósítása

Nincs helyes vagy helytelen módja a niksen gyakorlásának. Mindenki számára mást jelent a semmittevés, legyen az az ablakon való kibámulás, az ágyon fekvés vagy a csendes elmélkedés.

Bármilyen tevékenység megfelelő, amely nem igényel tervezést, és nem terheli le az elmét erős külső ingerekkel.

A niksen szabadságot ad az elménknek. Ez kezdetben nehéz lehet, mert hozzá vagyunk szokva a minket körülvevő folyamatos ingerekhez és stimulációkhoz. Azonban gyakorlással megtapasztalhatjuk, hogy mennyire hasznos az, ha nem csinálunk semmit egy ideig.

Mecking., O. (2019). The case for doing nothing. New York Times.

Springen, K. (2020, November 1). Niksen: Embracing the Dutch Art of Doing Nothing. Booklist, 117(5-6), 2.

Groskop, V. (2024, February 7). The art of doing nothing: have the Dutch found the answer to burnout culture? The Guardian.

Botta, M. (2016). Evolution of the slow living concept within the models of sustainable communities. Futures, 80, 3–16. 

Carver, C. (2022, September 14). How to Cultivate Dolce far Niente - Be More with Less. Be More With Less. 

Yadava, O. P. (2024). Do we need to step off and slow down? Indian Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery/Indian Journal of Thoracic and Cardiovascular Surgery, 40(2), 121–122.