A Széchenyi István Szakkollégium nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy a szexipar egyéni és társadalmi hatásaira reflektáljon. Az érdeklődő közönség zömében fiatalokból állt, akiknek – úgy tűnik – fontos a jövő és a valódi kapcsolatok fenntartása. A kerekasztal-beszélgetés a szexipar definíciójának meghatározásával indult. Tudósításunk.

„Minden pénzbeli tranzakcióval járó szexuális szolgáltatás a szexipar része. Ilyen például a pornó és a prostitúció” – kezdte a  Széchenyi István Szakkollégium kerekasztal-beszélgetését Kacsur Adrienn szexuálpszichológiai szakpszichológus. Dés Fanni szociológus, a NANE Egyesület munkatársa hozzátette: „A szexipar a kapitalista, patriarchális társadalmi berendezkedés konstruktuma, ami a nők kiszolgáltatott és elnyomott pozíciójából fakad a társadalomban. A szexiparnak a nők áruvá válása az alapja.” Dés Fanni PhD-disszertációját a Magyarországon és külföldön tevékenykedő prostituáltak helyzetéről írta, és arról, hogyan válnak a magyar nők transznacionálisan áruvá a szexiparban. A nyers valóságról is szó esett a beszélgetés során.

„Gyakran a nők kényszerítés hatására kerülnek bele a szexiparba, ahonnan nagyon kevés esélyük van a kitörésre. Ezek a lányok féltik az életüket, amely valós veszélyben van. Legtöbbször már kisgyermekkortól kényszerítik őket a testük árulására, gyermekotthonokból vagy akár a saját családjukból is kikerülhetnek ezek a kényszerítő személyek. A bevételeik nagy része azonnal a futtatókhoz kerül, csak a létminimumot biztosítják nekik. Általában a mélyszegénységből jönnek, ahova gyakran küldenek haza abból a kis pénzből, amit megkeresnek” – mondta el Dés Fanni.

Kacsur Adrienn, Dés Fanni és Féderer Éva

„A legtöbb esetben a családi háttér valamilyen szinten sérült azoknál, akik szexmunkát vállalnak. Gyakori az alkoholizmussal küzdő szülő, a családon belüli erőszak. Ezek az emberek azt tanulják meg, hogy velük bármit meg lehet tenni, hogy ők kiszolgáló személyek, amelyet kezdetben a szülő, majd a külvilág irányít. Vagy épp a gyermekotthon rideg valósága az, amely arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy figyelem és törődés reményében szexmunkások legyenek” – tette hozzá Kacsur Adrienn.

Mindig káros a pornó?

„Manapság több podcast és videó foglalkozik a pornóiparban tevékenykedőkkel, ezekben általában a pornó pozitív oldala, a könnyű pénzkeresés lehetősége jelenik meg. Ti mit gondoltok erről, lehet valakinek jó a szexiparban való munka?” – tette fel a kérdést Féderer Éva pszichológus, moderátor.

„Természetesen lehetnek olyan helyzetek is, amikor valaki önszántából és tudatosan dönt úgy, hogy áruba bocsátja a testét. És egy nagyon kis szegmens jól is tud belőle megélni. Viszont ez az arány elenyészően kevés, és még ilyen helyzetben is érhetik olyan traumák a személyt, amelynek hosszú távú negatív következményei lehetnek. A pénz csak egy dolog, amely ösztönözheti az egyéneket arra, hogy pornózzanak, de

a lelki sérüléseknek sokkal nagyobb ára lehet.

Dés Fanni hozzátette: a pornóipart ugyanúgy a tőkefelhalmozás működteti, mint bármelyik másik ipart. A szexiparból alapvetően nem azok az emberek lesznek gazdagok, akik szerepelnek a pornófilmekben, hanem, akik gyártják azokat, nem törődve az egyének egészségével, határaival, jogaival. Nem beszélve arról, hogy a felhasználókban is hatalmas károkat tud okozni, ha a szexipar szolgáltatásait veszik igénybe. Dés Fanni és Kacsur Adrienn szerint a túlzott pornófogyasztás többek között az alábbi következményekkel jár:

  • A nők tárgyiasításának növekedése

  • A szexuális helyzetekben való túlzott és irreális elvárások, például erőszak

  • A teljesítményszorongás növekedése a férfiak és a nők körében egyaránt

  • Szexuális zavarok kialakulása: erekciós problémák, korai magömlés, orgazmuszavar

  • A személy elidegenedése a társas kapcsolatoktól, izoláció

Összességében azért elmondható, hogy jó lenne, ha jobban és biztonságosabban működhetnének a szexszolgáltatások, mivel bizonyos esetekben hasznos is lehet, hogyha valaki például erotikus filmeket néz. Erre a legjobb példa, ha valakinek alacsony szinten mozog a vágyszintje, vagy nehezen éri el az orgazmust. Ezek beindításában segíthetnek az erotikus filmek. Ám ez abban az esetben lehet jó, ha a személy már több egyéni vagy páros próbálkozás ellenére sem tudta magában felébreszteni a vágyat és elérni az orgazmust. „Semmi sem fekete vagy fehér, fontos a kontextus ismerete ahhoz, hogy bármit is kijelentsünk, így a pornóra sem lehet egyértelműen azt mondani, hogy jó vagy rossz” – jelentette ki Kacsur Adrienn.

A kerekasztal-beszélgetés végén több kérdés is érkezett a közönség soraiból. Az egyik ezek közül a szexfüggőség aspektusaira irányult. „Lehet-e jó, ha egy szexfüggő szexmunkás lesz, mivel erős vágyai kiélésével még pénzt is kereshet?” – hangzott el a kérdés. Kacsur Adrienn szexuálpszichológus elmondta, hogy ha valaki függő, legyen szó bármilyen addikcióról: szerencsejáték, pornófogyasztás, drog vagy alkohol, az általában szenvedést okoz az adott személynek. Sokan tudatában vannak szenvedélyeik káros hatásainak – például elhanyagolt munka vagy társas kapcsolatok –, mégsem tudnak ellene tenni külső segítség nélkül. Sokszor annyira beszűkül a tudat és a mindennapi működés, hogy a függőség átveheti a kontrollt a személy felett. „Ez nem egy ideális állapot, ezáltal a szexfüggő attól, hogy még pénzt is kap, és mellette sokat szexel, sajnos még nem lesz boldogabb, vagy nem lesz jobban” – osztotta meg véleményét Kacsur Adrienn.

Összességében arra jutottak a szakemberek, hogy annyira el van tolódva a hangsúly a szexfilmekben, szexiparban a kizsákmányolás felé, valamint akkora összegek vannak ebben a szegmensben, hogy kevés esélyt látnak arra, hogy komoly változások történjenek a szexipar szabályozásaiban. A szakértők egyetértettek abban, hogy társadalmi és egyéni figyelemre és edukációra is szükség van ahhoz, hogy tudatosabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb szexualitású társadalomban élhessünk.