Az észlelési éberségről: miért van bizonyos dolgokra kihegyezve a figyelmünk?

Az észlelési éberség olyan állapot, amelyben tartós figyelemmel követjük környezetünket, észlelve az apró, de jelentőségteljes változásokat is. Ez a képesség különösen fontos lehet, amikor hosszú ideig kell fenntartani és egy olyan feladatra irányítani a figyelmünket, ahol csak elvétve történik valami kiemelkedő. Az észlelési éberség tehát az agyunk evolúciós válaszaként azt segíti, hogy a veszélyes vagy számunkra releváns történéseket gyorsan felismerjük és reagáljunk rájuk. De hogyan jelenik meg ez a mai ingergazdag világban, a mindennapi életünkben? Melyek azok az események, amelyekre jobban odafigyelünk, és hogyan szolgálja az észlelési éberség a mostani alkalmazkodásunkat?

Egykor az életünk múlt azon, hogy képesek legyünk hosszú ideig figyelemmel kísérni a környezetünket, szemmel tartva a potenciális veszélyforrásokat. Ezzel ellentétben ma átlagosan alig 47 másodpercig köti le valami a figyelmünket. Mik azok az ingerek, amik különösen vonzzák a figyelmünket, és miért terelődik el olyan könnyen?

Cikkünkből kiderül:

1. Milyen evolúciós okai vannak a figyelmi torzításnak?
2. Milyen helyzetekben alkalmazhatjuk tudat alatt?
3. Hogyan optimalizálhatjuk a figyelmi észlelésünket?

A figyelmi torzításról

A figyelmi torzítás egy olyan alapvető kognitív folyamat, amikor bizonyos ingerekre nagyobb figyelmet fordítunk, mint másokra. Ezt a torzítást egy tipikusan működő agy a legtöbb helyzetben automatikusan elvégzi, még akkor is, ha nekünk erről nincs tudomásunk. Mivel környezetünkben rengeteg érzékszervi információ vesz körül minket, kénytelenek vagyunk priorizálni, hogy mire figyelünk, így optimalizálhatjuk korlátozott figyelmi kapacitásunkat. Például amikor egy zajos utcán sétálunk, ösztönösen inkább a közelgő járművek hangjára figyelünk, mint a madárcsicsergésre vagy a háttérben zajló csevegésre.

A figyelmi torzítás lehetővé teszi, hogy azonnal észrevegyük a potenciális veszélyeket vagy számunkra fontos dolgokat.

Ezt a kognitív torzítást a hétköznapi életben számos szituációban tapasztalhatjuk, és különbözőképpen hathat ránk. Ha éppen spórolni szeretnénk, jobban figyelünk az akciókra, ami jelentheti azt is, hogy olcsóbban vásárolunk, de vezethet túlfogyasztáshoz is, ha emiatt túlbecsüljük az árengedmény értékét. A figyelmi torzítás tehát sokféleképpen befolyásolja döntéseinket és érzelmeinket. Ez lehet előnyös, mivel segíthet gyorsabban és automatikusan reagálni bizonyos helyzetekben, ugyanakkor kedvezőtlen kimenetelekhez is vezethet, hozzájárulva például helytelen döntésekhez vagy fokozott szorongáshoz.

Miért vesszük észre ezt és nem mást?

Evolúciós alapok

Mint már említettük, figyelmünk irányításának gyökerei az evolúció korábbi pontjáig nyúlhatnak vissza.

Őseink túlélési esélyei jelentősen nőttek, ha a veszélyes környezeti tényezőkre koncentráltak, és figyelmen kívül hagyták a kevésbé fontos ingereket.

Ezt hívjuk fenyegetésalapú figyelmi torzításnak.

Fenyegető helyzetekben mi is átélhetjük, hogy egyfajta csőlátással vagyunk képesek a fennálló problémára összpontosítani, és egyidejűleg minden mást kizárni a figyelmünkből. Életveszélyes helyzetekben, például egy autóbaleset során, előfordulhat, hogy csak a legnagyobb veszélyre fókuszálunk, mint például egy közeledő járműre vagy egy gyalogos épségére. Ez a csőlátás segíthet abban, hogy hirtelen cselekedjünk, például elrántsuk a kormányt és a fékre tapossunk, mielőtt bekövetkezne a baleset. 

Egy alapvetően nem életveszélyes, de szubjektíven hasonlóan ijesztő helyzet lehet, amikor egy vizsga előtti este kiderül, hogy mennyi tanulnivaló maradt még egy éjszakára. Ekkor szintén kiélesedhet a figyelmünk, és képesek lehetünk a maradék időben koncentráltabban tanulni. Bár itt egyéb tényezőket is figyelembe kell vennünk, például, hogy mennyire érezzük kontrollálhatónak a helyzetet, vagy hogy mennyire tudunk legalább annyira megnyugodni, hogy összeszedjük magunkat az utolsó hajrára. A fenyegetésalapú figyelmi torzítás tehát közvetve vagy közvetlenül, de növelheti a túlélési esélyeinket, mivel gyors problémaelhárításra késztet.

Érzelmi állapot

Kutatások kimutatták, hogy érzelmeink is torzíthatják a figyelmünket.

Akik hajlamosabbak a negatív érzelmi állapotok (például szorongás, félelem vagy levertség) átélésére, torzított figyelmi preferenciákkal rendelkeznek az érzelmileg negatív információk iránt.

A szorongással élők gyorsabban észlelik a számukra negatív töltetű információkat, és jobban odafigyelnek azokra, mint a semlegesekre. Ez segíthet elkerülni a szorongást kiváltó ingereket, viszont fokozhatja is a helyzet észlelt jelentőségét.

Ennek az az oka, hogy a félelmetes aspektusok gyorsabban kerülnek feldolgozásra, mint az egész szituáció. Így a figyelem a félelmet keltő részletekre fókuszál, ami még több szorongást okozhat.

Ehhez hasonlóan az alapvető hangulatunk is befolyásolhatja az észlelésünket. Például jobb hangulatban hajlamosabbak vagyunk figyelmen kívül hagyni a negatív ingereket és inkább a pozitív információkra fókuszálni. Ezzel ellentétben egy depresszívebb állapotban kevésbé vagyunk fogékonyak a jó dolgokra, és inkább láthatjuk a negatív részleteket.

Stressz és kognitív terhelés

A figyelem és a stressz között U alakú összefüggést figyeltek meg. A stressz olyan idegi és fiziológiai reakciókkal jár, ami egy ideig növeli a koncentrációnkat. Így figyelmünk általában a közepesen nehéz, kihívást jelentő helyzetekben a legjobb. Ha a szituáció túl bonyolult, vagy túl nagy nyomás alatt állunk, a figyelmünk romlik. A figyelmi torzítás tehát akkor is felerősödhet, ha túl nagy stresszt élünk át, és mentálisan igénybe vevő feladatokkal kell megküzdenünk. Ilyenkor a figyelem automatikusan a legszembetűnőbb vagy legkönnyebben elérhető ingerekre irányulhat, ami hátráltatja a feladatok pontos és átgondolt elvégzését.

Például egy vizsgahelyzetben hajlamosak lehetünk a zajokra vagy a környezeti zavaró tényezőkre figyelni ahelyett, hogy a vizsgakérdésekre koncentrálnánk. Ezt a jelenséget a kognitív terhelés csak fokozza, mivel a mentális erőfeszítések megoszlása miatt több részletre kell figyelni, ami tovább csökkentheti a teljesítményt.

Elvárások és tapasztalatok

A figyelmünk fókusza nagymértékben függ korábbi tapasztalatainktól és elvárásainktól, amelyek befolyásolják, hogy mit tartunk érdekesnek vagy relevánsnak egy adott helyzetben. Például, ha valaki rendszeresen focimeccsekre jár, ő valószínűleg jobban figyel a focival kapcsolatos hírekre, mivel az izgalmasabb számára, mint mondjuk az egyéb sportokkal kapcsolatos információk.

Észlelésünkben a kognitív torzításaink is meghatározó szerepet játszanak: hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni azokat az információkat, amelyek nem illeszkednek a már meglévő elképzeléseinkhez vagy elvárásainkhoz.

Például, ha már van egy meggyőződésünk arról, hogy egy bizonyos színész tehetséges, akkor nem szívesen valljuk be magunknak, ha nem tetszik az új darabban való alakítása.

Továbbá a figyelmi torzítások hatással vannak a döntéshozatalunkra is. Ha mondjuk korábban negatív tapasztalataink voltak egy bizonyos helyzettel kapcsolatban, hajlamosak lehetünk jobban figyelni a hasonló helyzetek negatív aspektusaira, ami torzíthatja a megítélésünket. Amellett tehát, hogy figyelmünk az érdekes vagy releváns dolgokra irányul, korábbi élményeink formálják azt, hogy mit tekintünk figyelemre méltónak.

Motiváció és jutalom

Figyelmünk erősebben és tartósabban aktiválódik, ha a feladat elvégzése valamilyen jutalommal jár. Az lehet külső jutalom, mint a pénz, vagy intrinzik jutalom, akár egy kellemes érzés. Sőt, az új ingerek is lehetnek jutalmazóak, ezért preferáljuk inkább a változatosságot az egyhangúság helyett, és tudunk inkább figyelni, ha nem túl repetitív tevékenységről van szó.

A figyelmi torzítás hatásai

A figyelmi torzítás jelentős hatással lehet a döntéshozatali folyamatainkra. és könnyen vezethet rossz vagy pontatlan választásokhoz. Ezenkívül befolyásolhatja a mentális egészségi állapotunkat is. Kutatások kimutatták, hogy az étkezési zavarokkal küzdő emberek hajlamosak nagyobb figyelmet fordítani az étellel kapcsolatos ingerekre, míg a drogfüggőséggel küzdők fokozott érzékenységet mutatnak a drogokkal kapcsolatos jelekre, így fenntartva az ördögi kört, amit a figyelmi torzításaink okozhatnak. Az étkezési zavarból vagy függőségből való felépülés során ez a figyelmi tendencia – bizonyos jelzések kiemelt észlelése, mások figyelmen kívül hagyása – megnehezítheti a betegségből való felépülést.

A figyelmi torzítás az emlékekre is hatással lehet. Mivel gyakran túlságosan összpontosítunk egy adott ingerre, előfordulhat, hogy figyelmen kívül hagyjuk a helyzet egyéb aspektusait. Az esemény felidézése során így az emlékek torzulhatnak, pontatlanok vagy hiányosak lehetnek. A figyelmi torzítások hozzájárulhatnak a szorongás és a depresszió fenntartásához is. A kutatások azt mutatják, hogy a szorongással és depresszióval küzdők inkább a negatív ingerek felé mutatnak figyelmi elfogultságot.

Hogyan tehetsz a figyelmi torzítás kiküszöböléséért?

Gyakorold a tudatosságot: a tudatos és megfontolt gondolkodás javítja az itt és mostra való fókuszálást, a realitás észlelését. Csökkenti a figyelmi torzítást, mivel lehetővé teszi, hogy több környezeti tényezőre figyeljünk, nem csak azokra, amelyek azonnal megragadják a figyelmünket. Rövid mindfulness gyakorlatok is hatékonyak lehetnek az érzelmi feldolgozás javításában és a figyelmi torzítások csökkentésében.

Pozitív átkeretezés és gondolkodás: közhelyesen hangzik, de igenis segíthet, ha igyekszel a dolgok pozitív oldalát is látni. Mivel negatív hangulatban hajlamosak lehetünk a rosszat meglátni, energiát igényel észrevenni a pozitív információkat. De ha tudatosan figyelsz erre, annál könnyebb lesz újra és újra megtenni. Törekedj arra is, hogy befogadd a pozitív megerősítést, ami jöhet másoktól, de akár magadtól önmagad felé is.

Olvass többet: az olvasás trenírozza a figyelmet, és javítja memóriát. Ha ez még nem győzött meg, olvasd el ezt a cikkünket!

Mozogj sokat: a testmozgás közvetlen hatással van a mentális egészségre, tehát a a figyelemre is. Rendszeres mozgás során endorfinok szabadulnak fel, amelyek segítenek a hangulat javításában és a koncentráció fokozásában.

Aludd ki magad: a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás elengedhetetlen a figyelem és a kognitív teljesítmény fenntartásához. A krónikus alvás- és pihenéshiány az egyik legveszélyeztetőbb tényező a figyelem fenntartása szempontjából.

A figyelmi torzítások automatikusan működnek, és bár nehezen kerülhetők el, a tudatosság és a különböző stratégiák alkalmazása segíthet csökkenteni a hatásukat. Jobb kezelésük érdekében fontos a környezeti tényezőkre való figyelem, a pozitív információk tudatos befogadása és a megfelelő életmódbeli szokások kialakítása.