Az érzelmi támogatás ereje – Hogyan érvényesítsük mások érzéseit?

Érzelmeink folyamatosan változnak, hiszen az események hatással vannak ránk, ugyanakkor mindenki másképp reagál, attól függően, hogyan éli meg az adott helyzetet. Időnként kihívást jelenthet megfelelően reagálni mások érzéseire, vagy problémát okozhat, hogy valóban érvényesítsük azokat anélkül, hogy azonnali megoldást keresnénk, vagy összehasonlítanánk a különböző érzelmi nehézségeket. Cikkünkben arra keressük a választ, hogyan validálhatjuk mások érzelmeit, és miként nyújthatunk érzelmi támogatást a nehezebb időkben. 

Érzelmeink meghatározó szerepet játszanak mindennapjainkban, hiszen óráról órára, percről percre változhatnak. Egyre nagyobb figyelmet kap tudatosításuk és kifejezésük, ezáltal nemcsak másokat értünk meg jobban, hanem önmagunkat is, felismerve a bennünk lejátszódó belső folyamatokat.  

Minden ember másként éli meg a különböző helyzeteket, ezért érzelmeink és reakcióink is eltérőek lehetnek. Társas lények lévén természetes, hogy megosztjuk érzéseinket a hozzánk közel állókkal, és szükség esetén lelki támogatásért fordulunk hozzájuk.

Cikkünkből kiderül:

1. Az érzelmek érvénytelenítésének elkerülése érdekében érdemes mellőzni az érzések és élethelyzetek összehasonlítását.
2. A lightgassing során megerősítjük a másik fél téves gondolatait.
3. Az érzelmi validálás nem jelenti azt, hogy egyet kell értenünk a másik féllel.
4. Az értő figyelem által elismerjük a másik érzéseit.

Az érzelmi támogatás egyik legalapvetőbb formája, amit nyújthatunk, az érzelmek érvényesítése. Az érzelmi validitás során elismerjük és érvényesítjük mások érzéseit anélkül, hogy elítélnénk, elutasítanánk azokat, vagy azonnal megpróbálnánk megoldani a helyzetet. Ez különösen fontos a közeli kapcsolatokban – legyen szó barátságról, párkapcsolatról vagy szülő–gyermek viszonyról –, mert hozzájárul a bizalom mélyítéséhez. Fontos azonban megtalálni az egyensúlyt, mert akár akaratlanul is megerősíthetünk olyan érzéseket vagy reakciókat, amelyek hosszú távon nem segítik a másik fejlődését.

Amikor nem tudjuk megfelelően validálni mások érzéseit, ez átfordulhat egy egészségtelen mintába, ez az egyensúlyvesztés pedig átalakulhat gaslightinggá vagy lightgassinggé. Ennek elkerülése érdekében fontos tudatosítani, hogy min alapul a valódi érzelmi validálás.

Az érzelmi érvényesítés művészete

Az egészséges validálás empátián, tiszteleten és őszinte törődésen alapul. Ez azt jelenti, hogy

aktívan hallgatjuk a másik felet, biztosítjuk arról, hogy megértjük és tiszteletben tartjuk az érzéseit anélkül, hogy ez automatikus egyetértést jelentene.

Nem kell azonosulnunk mások érzéseivel vagy osztoznunk a nézeteikben ahhoz, hogy elismerjük azokat. Ez a támogató viselkedés alapvető fontosságú a bizalom kiépítésében, az érzelmi intimitás megteremtésében és a kölcsönös jóllét fenntartásában. Nem szükséges megoldanunk mások problémáit vagy tanácsokat osztogatnunk. Az egészséges érvényesítésnél olyan mondatok fogalmazódhatnak meg, mint: 

1. „Megértem, hogy így érzed magad.”
2. „Ez biztosan nagyon nehéz lehet.”
3. „Itt vagyok neked.”

Az érzelmi érvénytelenítés formái

Ezzel szemben az érzelmi érvénytelenítés gyakran hétköznapi megjegyzések formájában jelenik meg, amelyek figyelmen kívül hagyják vagy lekicsinylik az egyén érzéseit. Azt sugallják, hogy túlreagálja az adott szituációt, vagy érzései nem jogosak. Egyesek szándékosan alkalmazzák ezt a módszert manipuláció vagy kontroll céljából, míg mások esetében az empátia és az együttérzés alacsony szintje, illetve a kifejezési eszköztár hiánya állhat a háttérben. Vannak, akik akaratlanul folyamodnak ehhez az eszközhöz; cselekedetüket jó szándék vezérli, és céljuk az, hogy a másik jobban érezze magát, vagy egy általuk elfogadhatóbb érzelmi állapotba kerüljön. Ezek a mondatok tudatosan vagy tudattalanul is fájdalmat okozhatnak,

hosszú távon bizalmatlansághoz, önbizalomhiányhoz és érzelmi elszigetelődéshez vezethetnek.

Az érzelmi érvénytelenítés során hasonló mondatok hangozhatnak el: 

1. „Lehetne ennél rosszabb is.”
2. „Túlságosan érzékeny vagy.”
3. „Ha másképp cselekszel, ez nem történik meg.”

Az érzelmi érvénytelenítés két formáját érdemes kiemelni. Az egyik ilyen a gaslighting, amely ma már sokak számára ismert – ez a pszichológiai manipuláció egy formája, amely során valaki kétségeket ébreszt egy másik személyben, hogy saját emlékezetét és érzéseit megkérdőjelezze.

Ennek ellentéte a lightgassing, amely szintén az érzelmi érvénytelenítés egy fajtája, de egyelőre nincs hivatalosan elfogadott neve. Spencer Greenberg úgy fogalmazta meg a jelenséget, hogy

a lightgassing során valaki jó szándékból, de tévesen megerősíti egy másik személy hiedelmét vagy gondolatát, ami nem igaz.

Ez többnyire támogató szándékból történik, de hosszú távon mégis káros lehet.

Greenberg példákat is említ, amelyek jól bemutatják a jelenséget: 

1. „Mivel ezt tették, nem érdemlik meg, hogy veled legyenek.”
2. „Teljesen érthető, hogy így reagáltál, hiszen rosszul érezted magad miattuk.”
3. „Te semmi rosszat nem tettél, ez 100%-ban az ő hibájuk volt.”

A lightgassing elkerülése érdekében fontos, hogy csak az igaz állításokat érvényesítsük, elkerülve a valótlan, félrevezető vagy torzított gondolatok megerősítését.

Az ideális megközelítés, hogy meghallgatjuk és elismerjük a másik érzéseit, így segítjük, hogy megértésre találjon anélkül, hogy elítélnénk vagy minimalizálnánk a megélését. Ilyen módon elkerüljük az érzelmi érvénytelenítést, és egy biztonságos, támogató közeget teremtünk számára.

Hogyan támogassunk másokat érzelmi érvényesítéssel?

Az első lépés annak felismerése, hogy érvénytelenítjük mások érzéseit, legyen szó akár gaslightingról vagy lightgassingről – változást csak ezt követően érhetünk el. Ennek következtében képesek leszünk kialakítani egy bizalmi kapcsolatot, és később nagyobb eséllyel kapunk mi is hasonló támogatást szükség esetén. Annak érdekében, hogy sikeresen validáljuk mások érzéseit, érdemes az alábbi szempontokra figyelmet fordítani:

1. Értő hallgatás: Nem az a cél, hogy megoldást találjunk vagy ítélkezzünk, hanem hogy megértsük, amit a másik érez, és visszajelzést adjunk támogatásunkról. 
2. Érzelmek felismerése és megnevezése: Ha a másik fél nem fogalmazza meg saját érzéseit, érdemes empatikusan rákérdezni, hogy milyen belső folyamatok játszódnak le benne. Ez segít abban, hogy az illető megértve és támogatva érezze magát.
3. Érzelem forrásának azonosítása: Érdemes kideríteni, mi váltotta ki az érzést. Ha nem tudja vagy nem tudja jól megfogalmazni, adjunk időt, és jelezzük, hogy szeretnénk megérteni.
4. Empátia: Segít, hogy a másik fontosnak érezze magát és érzéseit akkor is, ha nem értünk egyet vele, vagy túlzónak találjuk a reakcióját.
5. Nem kell megoldást kínálni: Nem a tanácsadás a lényeg, fontosabb, hogy meghallgatásra találjon a másik.
6. Visszatükrözés: A testbeszéddel és a mimikával, valamint a szavak segítségével kimutathatjuk, hogy megértjük, mit él át a másik, és biztonságban érezheti magát velünk.

Akár negatív, akár pozitív érzelmekről van szó, fontos, hogy elismerjük és érvényesítsük azokat anélkül, hogy ítélkeznénk vagy megpróbálnánk változást elérni. Ez erősíti az egyén önbizalmát, és hozzájárul ahhoz, hogy a későbbiekben is bátran megossza érzéseit.

Az érzelmi érvényesítés fejleszthető készség, ami nemcsak mások támogatásában segít, hanem saját magunk mélyebb megértésében is. Amikor elfogadást nyújtunk másoknak, mi magunk is nagyobb empátiára és támogatásra számíthatunk, ezáltal javítva az interperszonális kommunikációt és kapcsolatokat. Bár már gyermekkorban érdemes törekedni a fejlesztésére, soha nem késő elkezdeni. Akár egy egyszerű gesztus, egy érzés elismerése is nagy segítséget jelenthet a másik személynek.