A fogyasztói társadalom fénykorában szinte „népbetegségnek” tűnhet a vásárlásfüggőség, avagy a kényszeres vásárlás jelensége. Talán még sosem volt ilyen nehéz ellenállni a marketing pszichológiai trükköknek és kecsegtető árucikkeknek. A kényszeres vásárlás azonban több mint egyszerű vásárolgatás: a viselkedéses függőségek családjába tartozik. Milyen tünetek jellemzik a kényszeres vásárlókat? Cikkünkből kiderül.

A kényszeres vásárlók jellemzően negatív események hatására kontrollvesztett vásárlásba kezdenek. Mindent elsöprő vágyat éreznek arra, hogy – sokszor felesleges – árucikkekre költsék pénzüket.

Cikkünkből kiderül:

  1. Melyek a vásárlásfüggőség „tünetei”?
  2. Milyen arányban fordul elő a kényszeres vásárlás?
  3. Milyen önsegítő tippeket és trükköket vethetünk be vásárlásfüggőség ellen?

Milyen „tünetek” jellemzik a vásárlásfüggőséget?

Bár nem szerepel A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében, a kényszeres vásárlást tipikusan a viselkedéses függőségek közé sorolják. A viselkedéses függőségek olyan ismétlődő magatartási mintázatok, amelyeket az egyén képtelen irányítani, annak ellenére, hogy a viselkedés kártékony önmaga és környezete számára. Bizonyos viselkedéses függőségeket, mint például a szerencsejáték-függőséget jobban feltárták, míg mások kevésbé kerültek előtérbe. Utóbbi csoportba tartozhat a pornófüggőség, videójáték-függőség, problémás internethasználat és a kényszeres vásárlás is. Kutatók az alábbi kritériumrendszert dolgozták ki a kényszeres vásárlás beazonosítására:

  1. gyakori foglalkozás a vásárlással és gyakori késztetés a vásárlásra;
  2. a vásárlási vágyat a személy leküzdhetetlennek éli meg;
  3. gyakori vásárlás az egyén számára megengedhetetlen mértékű pénzköltéssel, akár felesleges/ szükségtelen árucikkekre való költés;
  4. észlelhető stressz jelentkezése a vásárlással kapcsolatos gondolatok és késztetések nyomán, amelyek a személy kapcsolataira és teljesítményére is kihatnak;
  5. a vásárlási kényszer nem kizárólag mániás vagy hipomániás epizódokban jelentkezik.

Milyen gyakori a vásárlásfüggőség?

Bizonyos kutatások szerint a nők körében magasabb a kényszeres vásárlás előfordulási aránya. Megjegyzendő azonban, hogy ezt a gyakorisági adatot torzíthatja az a tendencia, amely szerint a nők nagyobb mértékben vallanak problémás viselkedésekről. A nők továbbá nagyobb valószínűséggel ismerik fel és fordulnak segítségért a kényszeres vásárlás kapcsán.

A problémás magatartás kezdete jellemzően a fiatal felnőttkorra (18-30 év) tehető. 

Mi a különbség a normál és a kompulzív vásárlás között?

Időnként – főleg különleges alkalmakkor – sokan túlköltekeznek: például karácsonykor, a születésnapok okán vagy nagyobb leárazásokkor (a Black Friday pszichológiájáról ebben a cikkben írtunk – szerk.). Az alkalmi túlköltekezés azonban korántsem utal kompulzív vásárlásra.

Valójában a kényszeres vásárlásnak semmi köze ahhoz, hogy pontosan mennyi pénzt költenek el az érintettek.

Sokkal inkább a belefeledkezés mértéke, azaz hogy mennyire köti le gondolataikat a vásárlás, a szorongás szintje, valamint a fellépő káros következmények határozzák meg ezt az állapotot.

Kezelési lehetőségek

Bár a kényszeres vásárlás kezelési lehetőségei egyelőre viszonylag feltáratlanok, bizonyos tanulmányok eredményei azt sugallják, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT, cognitive behavioral therapy) hatékony kezelési módszer lehet.

A CBT segíthet felismerni az olyan helyzeteket, amikor valaki a vásárlásban keres pillanatnyi megkönnyebbülést a szorongása enyhítésére.

Mindemellett a kognitív viselkedésterápia hatékony segítséget nyújthat fenntarthatóbb, egészségesebb feszültségkezelési módszerek és megküzdési stratégiák elsajátításában is.

Önsegítő tippek és gyakorlati tanácsok

Habár kényszeres viselkedés esetén mindenképpen ajánlott egy szakember bevonása a gyógyulási folyamatba, vannak bizonyos önsegítő technikák, amelyeket akár azonnal beiktathatunk a mindennapjainkba, ha kényszeres vásárlással küzdünk. 

Fedezzünk fel új hobbikat: A legtöbb érintett olyankor folyamodik kompulzív vásárláshoz, amikor üresnek, unottnak vagy feszültnek érzi magát. Ha a vásárlást stressz levezetése vagy szórakozás céljából alkalmazzuk, érdemes lehet szétnézni egészségesebb alternatívák között, amelyek hasonló megnyugvást vagy örömöt adhatnak. 

Kérjük meg egy barátunkat, hogy kísérjen el minket: Sokkal nehezebb ellenállni a kísértésnek, ha egyedül tévedünk be az üzletekbe. Erre szolgálhat jó megoldásként, ha megkérjük egy szerettünket, kísérjen el minket. 

Készítsünk bevásárlólistát: Amikor muszáj boltba látogatnunk, tartsuk magunkat az előre eltervezett tételekhez. A felesleges dolgok megvételének elkerülésében segíthet, ha előre végiggondoljuk, milyen hiánycikkeket szükséges pótolnunk.

Amikor csak tudunk, fizessünk készpénzzel: Bár a digitális fizetőeszközök kényelmesek és kézenfekvőek, a pénz fogyását sokkal jobban érzékeljük, amikor készpénzt költünk. A pénztárcánk tartalmának ürülése kézzelfogható visszajelzésként szolgálhat az esetleges túlköltekezésről.

Iratkozzunk le a hírlevelekről, és töröljük az online vásárlási alkalmazásokat: Az online vásárlásra szolgáló különféle appok sajnos lehetővé teszik, hogy az otthonunk kényelméből engedjünk vásárlási késztetéseinknek. Így bizonyos érintettek számára segíthet, ha törlik az ilyen célú applikációkat, és ezáltal elkerülik a kísértést.

Demetrovics, Zs., & Kun, B. (2007). Viselkedési addikciók. Demetrovics Zs.(szerk.), Az addiktológia alapjai I. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 133-225.


Kelly, O., PhD. (2024, March 25). Understanding Compulsive shopping Disorder. Verywell Mind. https://www.verywellmind.com/what-is-compulsive-shopping-disorder-2510592#toc-coping-with-compulsive-shopping-disorder