Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogyan képezheti alapját a stressz eluralkodása egy krónikus testi betegség – jelen esetben autoimmun betegség – kialakulásának. A biológiai és környezeti hatások mellett a pszichológiai okoknak is fontos szerepet kell tulajdonítanunk egy betegség megjelenése majd annak gyógyítása során is. Milyen lelki tényezők játszanak szerepet az autoimmun betegségek állapotában? A testi tünetek hogyan befolyásolják a betegek pszichés egészségét? Cikkünkből kiderül.
A központi idegrendszer és az immunrendszer szoros kapcsolata révén a hosszan tartó, megterhelő, negatív stressz hatására immunrendszerünk feladja stabilitását, gyengül működése. Ezen állapotváltozás számos krónikus betegség, többek között emésztőrendszeri, érrendszeri és immunológiai kórképek kialakulásához járulhat hozzá. Jelen cikkünkben mélyrehatóbban megismerhetitek a pszichés tényezők és az autoimmun betegségek kapcsolatát, két kórkép bemutatása mentén, melyek a rheumatoid arthritis (RA) és a szisztémás lupus erythematosus (SLE).
Az autoimmun betegségekről
A rheumatoid arthritis-t és a szisztémás lupus erythematosus-t a szisztémás autoimmun betegségek, más néven a kötőszöveti megbetegedések csoportjába soroljuk. Ezek a kifejezések arra utalnak, hogy a szervezet több különböző szervét is érintheti, károsíthatja az immunrendszer helytelen működése. Mint azt korábbi cikkünkben is ismertettük, az autoimmun betegségek kialakulásának alapkövét jelenti, hogy az immunrendszer elveszti az autotoleranciáját, vagyis a saját szervezetével, szervekkel szemben mutatott toleranciáját. Ennek következtében a saját szervezetének részeit is nem saját, hanem idegen tényezőknek tekinti, így ellenük is védekező támadást indít.
Az autoimmun betegségek jellemzője, hogy hullámzó lefolyásúak, vagyis nyugalmi időszakok és aktív, tünetek felerősödését magában hordozó periódusok váltakozása nehezíti a betegek életét. E két betegség leggyakrabban ízületi gyulladások formájában jelentkezik, legsúlyosabb esetben veseelégtelenség alakulhat ki. Az SLE-t összetettebb betegségként ismerhetjük, hiszen gyakran bőrtünetek és fényérzékenység is kialakulhat, de gyakran a szív egészséges működését sem kíméli. Vajon hogyan változhat a betegség állapota a lelki működés hatására?
A lelki egészség és az immunrendszer kapcsolata
A test és a lélek egymástól elválaszthatatlan működésének mélyreható megismerése a pszichológia tudományának örök érvényű célkitűzése. Ebbe a témába pedig pontosan beleilleszkedik az autoimmun betegségek és a pszichés működés kapcsolatának megismerése is. Mint a legtöbb krónikus betegség esetében, így az autoimmun betegek életében is kiemelkedő fontosságú kérdés a pszichés egészség. A magyarázat egyértelmű: számos pszichológiai tünet felléphet életükben, hiszen
a betegek életminőségében jelentős változás következik be, testi egészségi állapotuk veszélyeztetettsége és betegségük kiszámíthatatlan lefolyásából eredően.
Az autoimmun betegek érzelmi és hangulati életét számos kutatás vizsgálta az elmúlt évtizedekben. A legtöbb kutatásban a depresszió megjelenésének előzményeit és következményeit vizsgálták mélyrehatóan, azonban a szorongás tüneteinek kutatása is nagymértékben megjelenik a szakirodalomban. Több vizsgálat eredménye is arra világít rá, hogy a betegek életének a mentális egészség szempontjából jelentős területei sérülést szenvednek. Vajon melyek lehetnek ezek a területek? A kutatások a betegség okozta testi károsodásokat átvizsgálva, összegezve legsúlyosabbnak a mozgásszervek – legfőképp a karok – gyengülését, funkciójának részleges vagy teljes elvesztését találták. Emellett amit szintén hangsúlyoznak az eredmények, az a betegség hullámzó lefolyása.
Ennek következménye, hogy a betegség tünetei időszakosan aktívvá válnak, azonban a fájdalmak, gyulladások így a mozgásszervek károsodása előre kiszámíthatatlan.
Ezek a negatív változások jelentősen megnehezítik a betegek mindennapjait. Az egyszerű hétköznapi feladatok ellátása, a mozgás, így a rekreációs tevékenységek és a sportolás szinte elképzelhetetlenné válik. Ez a hosszan tartó korlátozottság, tehetetlenség és fokozott negatív stressz megalapozhatja a depresszió és a szorongás kialakulását – mutatnak rá a kutatási eredmények.
Ezeknek a folyamatoknak azonban a fordítottja is bekövetkezhet. A pozitív lelki állapot védelmezheti az autoimmun betegek testi egészségét is. Több kutatás is rámutatott arra az összefüggésre, hogy a hosszan tartó stresszt átélők, a depresszív és szorongásos tünetekkel élő betegek könnyebben „beleeshetnek” egy következő aktív, tünetek fellángolását magában hordozó időszakba. Viszont fontos leszögezni, hogy e téma szakirodalmában a végső konszenzus még nem született meg a fenti összefüggésekre vonatkozóan, hiszen találhatunk olyan vizsgálatokat is, amelyek nem találtak bizonyítékot ezekre az összefüggésekre.
Testünk és lelkünk védelmezői: a protektív pszichológiai tényezők
A protektív pszichológiai tényezők védelmezik pszichés integritásunkat és erősítik mentális egészségünket. Ezen képességükből és hatásukból pedig az következik, hogy segítségünkre vannak a bajban és hozzájárulnak a betegségekkel szembeni sikeres megküzdéshez is. Többek között ezen tényezők közé soroljuk a társas támogatást és a rezilienciát.
A társas támasz szerepe az egészségi állapot alakulásának előrejelzésében széles körben elismert. Az RA-s és SLE-s betegeket vizsgáló kutatások arra engednek következtetni, hogy a társas kapcsolataink mennyisége és minősége is kiemelkedő szerepet játszik a testi és mentális tünetek kialakulásában, változásában. Bizonyos tanulmányok arra a következtetésre jutottak, hogy a betegek életében minél kiterjedtebb a társas kapcsolatok hálója, annál kisebb mértékben jelentek meg a depresszív vagy a szorongásos tünetek. Valamint a betegség megjelenésekor a betegek rendelkezésre álló családi és baráti, más szóval érzelmi kapcsolatok minősége és mennyisége előrejelezheti, hogy a betegség lefolyása hogyan fog alakulni. Minél pozitívabb a kapcsolatok megítélése, annál pozitívabban alakulhat a betegség állapota is.
A reziliencia olyan személyes és környezeti tényezőket foglal magában, amelyek segítik a nehéz és megpróbáltató életkörülmények ellenére a sikeres alkalmazkodást, a változásokkal való megküzdést, ezzel együtt enyhítik a stressz negatív hatását is. Ezek a tényezők közé sorolhatjuk többek között az optimizmust, a pozitív érzelmeket, a problémák kihívásokként való megközelítését. Testi betegeket vizsgálva, több kutatás is rávilágított arra az elmúlt években, hogy a reziliencia magas szintje csökkenti a depresszió és a szorongás megjelenésének az esélyét. Ez a pozitív hatás a testi tünetek esetében is igaznak bizonyult.
***
Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, fordulj Terápiás & Tanácsadó Központunk szakembereihez. Most ki sem kell mozdulnod a négy fal közül! Vedd igénybe online pszichológiai tanácsadásunkat.
Felhasznált szakirodalom: Cal, Sílvia Fernanda, & Santiago, M. B. (2013). Resilience in systemic lupus erythematosus. Psychology, Health & Medicine, 18(5), 558–563. Czirják, L. (2003). A kötőszöveti betegségek (szisztémás autoimmun kórképek) diagnosztikájának és kezelésének gyakorlati vonatkozásai. Fact Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete, Pécs. Csabai, M., Molnár, P. (2009). Orvosi pszichológia és klinikai egészségpszichológia. Medicina Könyvkiadó, Budapest. Dickens, C., Jackson, J., Tomenson, B., & Creed, F. (2003). Association of Depression and Rheumatoid Arthritis. Psychosomatics, 44(3), 209–215. Kozora, E., Ellison, M. C., Waxmonsky, J. A., Wamboldt, F. S., & Patterson, T. L. (2005). Major life stress, coping styles, and social support in relation to psychological distress in patients with systemic lupus erythematosus. Lupus, 14(5), 363–372. Nery, F. G., Borba, E. F., Hatch, J. P., Soares, J. C., Bonfá, E., & Neto, F. L. (2007). Major depressive disorder and disease activity in systemic lupus erythematosus. Comprehensive Psychiatry, 48(1), 14–19.
