Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a boldogságunk közvetlen kapcsolatban áll az egészségünkkel: nemcsak ép testben ép lélek, hanem fordítva is igaz – ha a lelkünkkel törődünk, az a testünkön is meglátszik.
A Psychological Science-ben közzétett, friss kutatás szerint mind az online, mind a személyesen tanított boldogságfokozó technikák pozitív hatással vannak a fizikai egészségünkre.
„Bár korábbi tanulmányok bebizonyították már, hogy a boldogabb embereknek jobb a szív- és érrendszeri állapota, és gyorsabban reagál az immunrendszerük, kutatásunk az első randomizált és kontrollált vizsgálatok egyike, amely azt is kimutatta, hogy még az általában egészséges embereknél is jelentős javulást eredményez a pszichés jóllétük növelése a fizikai egészségük szempontjából." – mondta el a kutatás vezetője, Kostadin Kushlev.
A hat hónapon át tartó kísérlet során alatt Kushlev és munkatársai a Virginia Egyetemen és a Brit-Kolumbiai Egyetemen megvizsgálták, hogy az egészséges (kórházba nem került, vagy egyéb orvosi kezelés alatt nem álló) emberek szubjektív jóllétének javítása hogyan befolyásolta testi egészségüket.
A résztvevőket (155, 25 és 75 év közötti felnőttet) véletlenszerűen beosztották egy kontrollcsoportba, akik úgy tudták, hogy várólistán vannak, és egy 12 hetes tréninget végző csoportba, akik pozitív pszichológia gyakorlatokat tanultak. Ezek boldogság három különböző területére fókuszáltak: a belső-énre, a tapasztalati-énre, és a társas-énre.
Belső énünkhöz tartoznak a legalapvetőbb személyiségvonásaink és az értékeink, úgy is mondhatnánk, hogy ez a legvalódibb, legmélyebb önmagunk, amilyenek belül vagyunk. Meditációs gyakorlatok gyakran fókuszálnak ennek a belső-énnek a megfigyelésére, elválasztására a gondolatoktól és érzésektől, amik rárakódnak. Ahogy megítéljük a belső énünket, az közvetlen kapcsolatban áll az önbizalmunkkal is. Minél jobban ismerjük magunkat, annál inkább énazonos (a személyiségünkkel és értékeinkkel összhangban levő) döntéseket tudunk hozni, vagy célokat kitűzni. A program első 3 hete ezért erre a belső-énre koncentrált, segítve a résztvevőket személyes értékeik, erősségeik és céljaik azonosításában.
A következő 5 hét a tapasztalati-énre összpontosított, az érzelemszabályozást és a tudatos jelenlétet elősegítő gyakorlatokkal. A résztvevők abban is kaptak segítséget, hogy megtanulják felismerni az ártalmas gondolkodási mintázataikat és a kognitív torzításokat.
A program utolsó 4 hete a szociális-énnel foglalkozott, itt olyan feladatok kerültek elő, mint a hála gyakorlása, és a kapcsolatteremtés-fenntartás, valamint a pozitív társas interakciók gyakorlása.
A program heti modulokból állt, melyet vagy egy klinikai szakpszichológus tartott meg, vagy a résztvevők önállóan, online tananyag alapján sajátították el a gyakorlatokat. A modulok egyikében sem esett szó a fizikai egészséget érintő kérdésekről, a részvevők nem kaptak arra vonatkozó utasításokat, hogy például mennyit aludjanak, sportoljanak, vagy hogyan táplálkozzanak.
Egy modul egy órás tananyagot tartalmazott, melyben az információk mellett kétféle gyakorlat szerepelt: egy írásos (pl. naplóírás), és egy viselkedéses (pl. vezetett meditáció).
„Minden gyakorlat, amit használtunk, tudományosan bizonyított, hogy hozzájárul a szubjektív (pszichés) jóllét növeléséhez” – mondta el Kushlev.
Amikor a program befejeződött, a résztvevők személyre szabott értékelést és javaslatokat kaptak, hogy nekik melyik modul gyakorlatait érdemes a továbbiakban rendszeresen alkalmazniuk. A 12 hetes tréning befejezése után 3 hónappal ismét felmérték a résztvevők egészségi állapotát és szubjektív jóllétét.
A tréningben részt vevők nemcsak a szubjektív jóllétük növekedéséről számoltak be, de kevesebbszer vettek ki betegszabadságot is,
mint a kontrollcsoport tagjai, nemcsak a 12 hét alatt, hanem három hónappal később is. Az online vagy személyes oktatást kapó csoportok között nem volt különbség, mindkettő egyformán hatékonynak bizonyult.
„Ezek az eredmények új távlatokat nyitnak abban, hogy a jövőben minél több ember számára elérhetővé váljanak a boldogság és mentális egészség fokozását segítő technikák” – jegyezte meg Kushley.
Felhasznált irodalom
Health and Happiness Depend on Each Other, Psychological Science Says
Kushlev, K., et al, (2020) Does Happiness Improve Health? Evidence From a Randomized Controlled Trial. Psychological Science, https://doi.org/10.1177/0956797620919673