Világszerte – így hazánkban is – egyre nagyobb népszerűségnek örvend a boulderezés, azaz az alacsony magasságban történő, biztosítás nélküli falmászás. Nem csoda, hiszen mára már olimpiai sportággá nőtte ki magát, sorra nyílnak a mászótermek és mindenki számára elérhető ez a fajta mozgásforma. A cél persze mindenkinél más és más, legyen az versenyzés, fejlesztő mászás, rehabilitáció vagy épp tartásjavítás, a lehetőségek száma végtelen. De vajon alkalmazható-e a boulderezés a depresszió ellenszereként?
A mászás az egyik legtermészetesebb mozgásforma. Gondoljunk csak bele, még mielőtt járni kezdenénk már mászunk, tulajdonképpen ezáltal ismerjük meg és fedezzük fel a világot. Nem véletlen, hogy a gyermekek mozgásfejlődése során is roppant hangsúlyos szerepet kap a mászás megléte, milyensége. Hiszen a mozgáskoordináción túl az értelmi és az érzelmi fejlődésre is jelentős hatással van, ráadásul segít az agy különböző területeit összehangolni.
A boulderezés során is hasonló folyamatok és dinamikák működnek, csak éppen nem vízszintes, hanem leginkább függőleges irányban. Számos kutatás értekezik arról, hogy a gyermekek számára mennyi pozitív hozadékkal jár a falmászás, azonban a felnőttek életére is előnyös hatással lehet.
A cikkből megtudhatod:
- Milyen hatással lehet a boulderezés a depresszióra?
- Miért fontos a különböző megküzdési stratégiákban a közösség, illetve a társas támogatás?
- Hol tudod kipróbálni magad, ha kedvet kaptál egy kis mászáshoz?
Védelem a depresszióval szemben
A depresszió társadalmunk egyik leggyakoribb betegsége, a mozgás, a testedzés, a sport azonban köztudottan hatékony vértezet lehet vele szemben. Napjainkban egyre több kutatás foglalkozik a boulderezés – azon belül is a bouldering pszichoterápia (BPT) módszerével, mely a pszichoterápiás elemeket a fizikai aktivitással kombinálja. A BPT módszerét kutató vizsgálatok során olyan csoportokat hoztak létre, ahol a depressziós egyének boulderezéssel is töltötték az idejüket, illetve olyan kontrollcsoportokat, akik más fajta fizikai tevékenységet végeztek. Az eredmények szerint a boulderezők depressziós pontszáma szignifikánsan nagyobb csökkenést mutatott, mint a kontroll csoportokban résztvevőké.
Boulderezés a pszichoterápia segítségével
A bouldering pszichoterápia (BPT) a fizikai aktivitást pszichoterápiás tartalommal ötvözi. Koncepciója a kognitív viselkedésterápia (CBT) bizonyítottan hatékony tényezőire támaszkodik, így a terápia során tulajdonképpen a CBT módszerek megvalósítása és gazdagítása a cél a falon.
A csoportos BPT és a csoportos CBT összehasonlításáról is készültek már tanulmányok, ugyanis a kutatók kíváncsiak voltak arra, vajon a bouldering pszichoterápia is olyan hatékony lehet-e, mint a kognitív viselkedésterápia. Az eredmények alapján teljes mértékben: a BPT ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint a CBT, ráadásul a boulderezés pozitív hatásai a terápia befejezése után 12 hónappal is fennmaradtak.
Az eredmények tehát azt bizonyítják, hogy a terápiás bouldering hatékony kezelést kínálhat a depresszióban szenvedőknek, csökkentheti a tüneteket és hosszú távon is tartós eredményeket hozhat. Mivel a boulderezés egyre népszerűbb, a boulder terápiában való részvétel társadalmilag talán elfogadottabb és vonzóbb lehet, mint a klasszikus pszichoterápiás megközelítésekben való részvétel, éppen ezért ígéretes lehetőségnek bizonyulhat a depresszió terápiás területeinek kiszélesítésében.
Sporttal a depresszió ellen
De miért is lehet ilyen hatékony védőfaktor ez a fajta mozgásforma a depresszióval szemben? A sport és a depresszió kapcsolatáról mára már rengeteget tudunk. Ahogy arról is, hogy nem mindegy, milyen intenzitású mozgást végzünk. Minél nagyobb erőbedobással vetjük bele magunkat a különböző mozgásformákba, az annál pozitívabb hatással lesz ránk. Boulderezés közben pedig egészen biztos, hogy nagy erőkifejtéssel nézünk majd szembe!
A közösség ereje
A boulderezés általában nem magányos tevékenység, fontos velejárója a társas együttlét, a társas támogatás. Ez pedig hatalmas érzelmi és fizikai megküzdési forrás és fontos megküzdési stratégia is, mely segítségünkre lehet stresszteli helyzetekben.
Általa könnyebben birkózhatunk meg a nehézségekkel vagy a kritikus életeseményekkel, de az észlelt társas támogatás szignifikáns mértékben csökkenti például a depresszió kialakulásának esélyét is.
Falmászás közben akár azt is megtapasztalhatjuk, hogy a társaink szó szerint megtartanak. A támogató és megtartó társas kapcsolatok pedig óriási jelentőséggel bírnak depresszió esetén.
Viszlát komfortzóna!
A komfortzónánk tágítása és a bátorság önmagunkban való fellelése mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy biztonságosabban érezhessük magunkat a világban. Ezek önbizalmat növelnek és segítenek megtalálni az én-erőnket, nem beszélve arról, hogy általuk úgy érezhetjük, hogy az életünk aktív formálói és irányítói vagyunk, tehát visszanyerhetjük a kontroll érzését. Boulderezés során gyakran feszegetjük a határainkat: magasság, leeséstől való félelem, önbizalomhiány, ez csak néhány tényező, ami mentális megerőltetést okozhat. Azonban minél többet vagyunk a falon, annál inkább fejlődhetünk, reziliensebbé válhatunk.
Luttenberger, K., Stelzer, E. M., Först, S., Schopper, M., Kornhuber, J., Book, S. (2015). Indoor rock climbing (bouldering) as a new treatment for depression: study design of a waitlist-controlled randomized group pilot study and the first results. BMC psychiatry, 15, 201. https://doi.org/10.1186/s12888-015-0585-8
