Hogyan birkózzunk meg a munkanélküliséggel? – Praktikus tippek a nehéz időszakra

Sokan valljuk azt a szemléletet, hogy nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk. Ennek ellenére a munkahely elvesztése komoly megpróbáltatást jelenthet, és a vele járó társadalmi megítélés tovább növelheti a mentális terhet, különösen hosszú távon. Cikkünkben körüljárjuk, hogy milyen tünetekkel járhat a tartós munkanélküliség, és hogyan támogathatjuk magunkat különböző eszközökkel, módszerekkel, hogy könnyebben átvészeljük ezt az időszakot.

Modern világunkban a megélhetés szinte minden aspektusa pénzhez kötött, ezért a munka elvesztése nemcsak anyagi, hanem érzelmi és társadalmi szinten is jelentős hatással lehet ránk. Így elmondható, hogy a munkanélküliség életünk minden területére kihat. Ez a változás különösen nehézzé válhat, ha hosszabb ideig nem sikerül új állást találni.

A munkanélküliség nemcsak az érintett személyt, hanem környezetét is jelentősen befolyásolja. A társas kapcsolatok és a szociális aktivitás visszaesik. A pénzhiány és a mások véleményétől való félelem miatt az egyén ritkábban vesz részt társas eseményeken, emiatt lazulhatnak a baráti kapcsolatai, és könnyen elszigetelődhet a külvilágtól. Minél inkább szűkül a szociális háló és kevesebb a külső támasz ebben az időszakban, annál nagyobb terhet ró a családi kapcsolatokra. A felhalmozódó stressz és feszültség a családtagokra is kihat, ami megterhelheti az otthoni légkört. Ezért rendkívül fontos, hogy figyelmet fordítsunk társas kapcsolataink fenntartására és érzelmi támogatásunk megőrzésére ebben a kihívásokkal teli periódusban.

Cikkünkből kiderül:

1. Az érintett személy gyakran elszigeteli magát a környezetétől, ami tovább súlyosbíthatja mentális panaszait.
2. Mind fizikailag, mind mentálisan megterhelő a tartós munkanélküliség.
3. Hogyan használhatjuk ki ezt az időt, és fordíthatjuk a javunkra. 

A munkanélküliség a testi és lelki egészségre is rányomja a bélyegét. Ez a jelenség bármely életkorban előfordulhat a társadalom munkaképes korú részével, ezért számos kutatásban és tanulmányban vált központi témává. 

A rövid ideig tartó, ideiglenes munkanélküliség kedvezőtlen következményei általában enyhébbek és könnyebben kezelhetők. A kutatások szerint az első három hónap kevésbé megterhelő az érintettek számára, ilyenkor az emberek még optimistán tekintenek a jövőbe, és remélik, hogy hamarosan új állást találnak. Pénzügyi tartalékaik is sok esetben elegendőek egy rövidebb időszak átvészelésére.

Az elhúzódó munkanélküliség során azonban egyre több negatív hatás jelentkezik.

Gyakoriak a testi tünetek, mint az állandó fejfájás, alvászavar, valamint korábbi betegségek kiújulása.

Mentálisan is megterhelővé válhat: fokozódhat a frusztráció, az idegesség, a szorongás és az agresszivitás. A stressz és a bizonytalanság egyre inkább eluralkodik az egyénen. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az álláskeresés átlagos időtartama több mint egy évre emelkedett, vagyis egy munkanélküli ennyi idő alatt talál új munkahelyet.

A munkanélküliség egészségkárosító hatásai

A munkanélküliség jelentős mértékben befolyásolhatja mentális egészségünket. Az álláskeresési idő egyre hosszabb, ami növeli annak kockázatát, hogy valaki tartósan munkanélkülivé válik. Különböző szakaszai jól megfigyelhetőek: a kezdeti relaxációt és megkönnyebbülést az aktív munakeresés követi. Ha az álláskeresés hosszabb ideig nem jár sikerrel, megjelenik a frusztráció és csalódottság, végül pedig az apátia és reménytelenség. A folyamat során a kezdeti lelkesedés és motiváció csökken, amely mentálisan megterheli az egyént, aki egyúttal kezdi elveszíteni saját magába vetett hitét, és énképe is fokozatosan egyre negatívabb lesz.  

Ez a bizonytalan helyzet számos negatív fizikai és pszichés hatással jár. Jelentős hatással lehet az egyén önértékelésére és önbecsülésére, mert

az állás elvesztése vagy a hosszabb ideig tartó munkanélküliség gyakran összefonódik a társadalmi státusz és a személyes identitás kérdéseivel.

Ha valaki elveszíti ezt a státuszt – különösen hosszabb időre – , könnyen kialakulhat a kétség, hogy vajon még mindig értékes-e a társadalom számára. Gyakran előfordul, hogy az egyén megkérdőjelezi a saját képességeit, és ez rombolhatja a belső megbecsülést, a pozitív énkép kialakítását, és teljesítményének megkérdőjelezéséhez vezethet.

Emellett közvetve rányomhatja a bélyegét a fizikai megjelenésről alkotott énképre is. A munkahelyi környezet gyakran formálja azt, ahogyan megjelenünk a külvilág előtt, amelynek része az öltözködés, a fizikai aktivitás vagy épp a testtartás. Ha valaki hosszabb ideig nem dolgozik, előfordulhat, hogy elhanyagolja magát, az énkép romlásával kevésbé figyel a külsejére. Jól megfigyelhető, hogy az énkép és a fizikai megjelenés miként befolyásolják egymást. 

A munkanélküliség akár hatszor rosszabb lelkiállapottal és jelentősen magasabb stressz-szinttel járhat, mint az aktív munkavégzés.

Az egészségkárosító magatartások gyakoribbá válhatnak, nőhet az alkoholfogyasztás, erősödhet a dohányzás, valamint a drogfogyasztás mértéke is emelkedhet.

Egy 2014-es kutatás szerint a tartós munkanélküliség hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. A folyamatosan jelen lévő stresszorokkal való megküzdés kimeríti a szervezetet, és kialakulhatnak az úgynevezett stresszbetegségek – például a gyomorfekély vagy a szívinfarktus –, egyúttal pedig gyengíti az immunrendszert, amelynek következtében kevésbé tud ellenállni a szervezet a fertőzéseknek, vírusoknak.

Hosszú távon a munkanélküliség növelheti a szorongás tüneteit, és depresszióhoz is vezethet, de megnöveli a mortalitást is. Számos tanulmány vizsgálta az állás nélküliség és az öngyilkosság közötti kapcsolatot. Ugyan az összefüggés rendkívül összetett, hiszen számos egyéni és társadalmi tényező is szerepet játszik benne, de Magyarországon a munkanélküliséget az öngyilkosság egyik rizikófaktorának tekintik.

Miként használjuk ki ez az időszakot?

Fontos minél előbb felismerni a munkanélküliség negatív hatásait, hogy időben léphessünk azok enyhítése érdekében, ezért érdemes időt fordítani mentális és fizikai egészségünk ápolására.

1. Pihenés és relaxáció

Érdemes erre az időszakra egyfajta pihenésként, feltöltődésként tekinteni, amikor lehetőség van olyan tevékenységekre, amelyekre a hétköznapi rohanás közepette nem jutott idő. A rendszeres testmozgás, a baráti és családi kapcsolatok ápolása, valamint új készségek megszerzése, továbbképzések és önfejlesztő tevékenységek mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ezt a periódust hasznosan és pozitívan éljük meg.

1. Napi rutin kialakítása

A munka napi rutint ad az életünknek, hiszen be kell osztanunk az időnket a munkaidőn kívül is. A munkanélküliség egyik legjelentősebb hatása, hogy

megszűnik ez a strukturált napirend, ami könnyen vezethet a motiváció elvesztéséhez. Sokan kiesnek ilyenkor a megszokott ritmusból, és azt veszik észre, hogy a napok és hetek összefolynak.

Éppen ezért fontos tudatosan kialakítani egy új napi rutint, amely tartalmazhat pl.: rendszeres testmozgást, rövidebb utazásokat, kirándulásokat a környéken, barátokkal való találkozásokat vagy akár új készségek elsajátítását, tanfolyamok elvégzését.

1. Szégyenérzet csökkentése

Az átmeneti munkanélküliség sok esetben az élet természetes velejárója, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy könnyű megbirkózni a kialakult helyzettel. Nem ritka, hogy a munkanélküliek szégyent éreznek, és sokan hajlamosak visszahúzódni és elkerülni a társas érintkezést. Az állástalanság azonban nem kudarc. Az elszigetelődéssel a társas támogatás lehetősége csökken, ami az álláskeresésre is negatív hatást gyakorolhat.

1. Nem személyes kudarc

A munkanélküliség gyakran piaci körülmények és vállalati problémák miatt következik be, amelyeknek semmi köze az egyéni teljesítményhez. 

1. Érzések elismerése

Fontos felismerni és elismerni a saját fájdalmas érzéseinket. A szorongás és a negatív érzelmek teljesen természetesek ilyen helyzetben. Ne nyomjuk el – adjunk teret az érzéseinknek! Miután megéltük az érzelmeinket, jobban tudunk koncentrálni a következő lépésre. 

A munkahely elvesztése egy gyászfolyamat, hiszen nemcsak anyagi veszteséget jelent, hanem komoly hatással lehet az életminőségünkre és önértékelésünkre is.

A társas kapcsolatok kiemelten fontosak, hiszen életünk nehezebb időszakaiban a hozzánk közel állókra támaszkodhatunk.

Ugyanakkor érdemes odafigyelni arra, hogy ne terheljük túl őket saját feszültségünkkel és problémáinkkal. Ebben az időszakban különösen fontos, hogy aktívan keressünk új lehetőségeket, ápoljuk társas kapcsolatainkat, és ne féljünk segítséget kérni, ha úgy érezzük, hogy az elviselhetetlen nyomás már a támogató szociális környezet segítségével sem kezelhető. Az önfejlesztés, az új készségek elsajátítása és a pozitív hozzáállás kulcsfontosságú lehet a továbblépés szempontjából.

Ha úgy érezzük, megrekedtünk az élethelyzetünkben, és nem találjuk a továbblépés lehetőségét, vagy elveszítettük a motivációnkat, netán a kudarcok a reménytelenség állapotába sodortak minket, kérjük minél előbb szakértő segítségét, és adjunk magunknak új esélyt a változásra!