Bezártunk valaha egy blogbejegyzést vagy cikket, mert olyan gondolatokkal találkoztunk, amelyekkel nem értettünk egyet? Előfordult már velünk, hogy érdeklődésünk egy másik személy iránt igencsak alábbhagyott, amint megtudtuk róla, hogy egy adott témával kapcsolatban milyen véleményen van? A megerősítési torzítás hatással van minden döntésünkre, legyen az pénzügyi, politikai, kapcsolatainkat, mindennapi választásainkat és szokásainkat érintő. Teszi mindezt úgy, hogy tudatában sem vagyunk. Vajon minden esetben káros jelenségről van szó, amit érdemes lenne elkerülni, vagy inkább fogadjuk el, hogy így működünk?

Attól a pillanattól kezdve, hogy megszületünk, folyamatosan információt gyűjtünk környezetünkről és a világról. A feldolgozás folyamata azonban tudatos erőfeszítést igényel, amire olykor lehetőségünk nincs, máskor pedig a motiváció hiányzik. Ilyen esetekben a megerősítési torzítás egyike azon gondolkodási mintáinknak, amely segít abban, hogy mégis valamilyen következtetésre jussunk. Ennek a következtetésnek a helyessége és megbízhatósága azonban érthető módon megkérdőjelezhető lesz. Egy minden embert érintő jelenségről van szó, de kifejezetten jellemző lehet azokra, akik szorongóbbak, alacsony önértékeléssel küzdenek, és a világot veszélyes helynek látják.

Cikkünkből kiderül:

  1. Mi a megerősítési torzítás?
  2. Hogyan befolyásolja észlelésünket, gondolkodásunkat?
  3. Milyen okok állnak a hátterében?
  4. Mi segíthet a hatékonyabb döntéshozatalban és a pontosabb ítéletalkotásban?

A megerősítési torzítás fogalma és hatásai

A megerősítési torzítás az a hajlamunk, hogy előnyben részesítjük a nézeteinket, hiedelmeinket támogató információt.

A megerősítési torzítás hatással van:

  1. hogyan keressük az információt

Olyan információt, bizonyítékot keresünk, ami nézeteinket alátámasztja. Az azoknak ellentmondót figyelmen kívül hagyjuk.

  1. hogyan dolgozzuk fel és értékeljük az információt

A nézeteinket megerősítő információt elfogadjuk anélkül, hogy a forrást vagy a felsorolt bizonyítékokat, érveket megvizsgálnánk, ellenőriznénk, és nagyobb jelentőséget is tulajdonítunk neki. Az ellentétes információ forrását hiteltelennek, megbízhatatlannak bélyegezzük; az értékeléskor sztereotípiákra, előítéletekre hagyatkozunk.

  1. hogyan emlékszünk az információra

A nézeteinket megerősítő információt könnyebben idézzük fel, mint az azt megkérdőjelezőt – és utóbbit könnyebben is felejtjük el.

Az információs buborékok kialakulása

Említett tulajdonságai révén a megerősítési torzítás hozzájárul az információs buborékok kialakulásához. Ez maga az a környezet vagy helyzet, ahol csak a nézeteinket megerősítő tartalmakkal találkozunk. Az internet használatával létrejövő buborékokhoz hasonlóan az agyunk által kreáltak is korlátozzák, milyen információkhoz férünk hozzá – ezáltal pedig meghatározzák gondolatainkat, viselkedésünket, lehetőségeinket és jövőbeli tapasztalatainkat is. Végül azt is befolyásolják, hogyan látjuk és értékeljük ezeket az új tapasztalatokat.

A megerősítési torzítás működés közben

  1. Ha kialakult az a nézetünk egy termékkel, szolgáltatással vagy szokással kapcsolatban, hogy az hasznos számunkra, és a megerősítési torzítás működésbe lép, akkor figyelmen kívül hagyhatjuk vagy hiteltelennek nyilváníthatjuk azt az információt, ami a káros hatásokra, veszélyekre, gyenge hatékonyságra stb. figyelmeztet.
  2. Ha pozitív fényben látunk egy potenciális szakmát, legyinthetünk mások aggodalmaira vagy negatív tapasztalataira, miközben nem nézünk utána jobb lehetőségeknek.
  3. Az általunk támogatott politikai oldal részéről kevesebb morálisan megkérdőjelezhető cselekvést tudunk felidézni, míg a másik oldalról talán semmi pozitívumot sem tudunk említeni.
  4. A megerősítési torzításnak barátaink, partnerünk megválasztásában is jut szerep. Hajlamosak vagyunk olyan személyekkel kapcsolatot kezdeményezni, akiknek a nézetei tükrözik a sajátjainkat, míg kevésbé keressük azoknak a társaságát, akik véleményünkben nem osztoznak, vagy ellentétes álláspontot képviselnek.

Ha nem lépünk ki időnként azokból a társasági körökből, ahol mindenki nézetei, értékei azonosak, ezek még inkább megerősítődnek, hiszen soha nem hallunk eltérő álláspontokat, amelyek gondolkodásra, eddigi ismereteink megkérdőjelezésére késztetnének minket.

A megerősítési torzítás hátterében álló okok

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy ha a megerősítési torzítás könnyen vezet tévedésekhez és rossz döntésekhez, miért vagyunk ennyire hajlamosak rá?

Biztonság és túlélés

Az embereknek szükségük van információra, hogy hatékonyan tudjanak működni a világban. Amikor nézeteink és hiedelmeink megerősítést nyernek, az jelzi számunkra, hogy helyesen látjuk a világot és benne az embereket. Ez növeli a biztonságérzetünket, hiszen ha jól látjuk a dolgokat, nagyobb eséllyel és hatékonyabban tudunk felkészülni a veszélyhelyzetekre, ami növeli a túlélési esélyeinket. Ha a nézeteink megkérdőjeleződnek, biztonságérzésünk is megrendül.

Identitás

A megerősítési torzításnak identitásunk védelmében is szerepe van. Minél erősebben kapcsolódik valami az identitásunkhoz, annál elszántabban védjük, hiszen alapvető motivációnk, hogy önmagunkat pozitív fényben akarjuk látni. Így bármit, ami identitásunk részévé válik (egy adott sportcsapat lelkes szurkolójának, egy nemzet tagjának lenni), szintén pozitívan kell látnunk.

Idő- és energiahatékonyság

Amikor nézeteinket nem támogató információval találjuk szembe magunkat, ahhoz, hogy valóságtartalmát megvizsgáljuk, és összevessük a korábban szerzett információval, tudatosan és alaposan fel kell dolgoznunk azt. Ez időbe és energiába kerül, és a folyamat sikeressége kognitív kapacitásunktól is függ. Kisebb az esélye az alapos vizsgálatnak, ha fáradtak vagyunk, fáj a fejünk, vagy figyelmünket rendre eltereli valami.

Ezzel szemben – ahogy láttuk – a nézeteinket támogató információ hozzáférhetőbb számunkra, emlékezetünkből könnyen előhívjuk, és nem igényel alapos átgondolást.

Tévedni emberi dolog, mégis sokunk számára kellemetlen

Bizonyos helyzetekben a nézeteinkkel ellenkező információ kognitív disszonanciához vezethet. Ez egy kellemetlen, szorongással, feszültséggel járó állapot, amit mindannyian igyekszünk elkerülni, megszüntetni. Tegyük fel, hogy fontos számunkra a környezetvédelem, ezért évek óta lépéseket teszünk a környezetbarátabb életmódért. Ha valamilyen praktikáról ezek közül kiderül, hogy mégis káros a környezetre, kognitív disszonanciát élhetünk át, mert tetteink szembenállnak értékeinkkel. Ilyenkor a disszonancia megszüntetésének egy módja lehet az információ ignorálása vagy elutasítása.

Mit tehetünk, hogy a megerősítési torzítás kevésbé befolyásoljon minket?

A megerősítési torzítás nem kerülhető el teljes mértékben, de tehetünk a pontosabb következtetésekért és az átgondoltabb döntésekért.

  1. Figyeljük meg a gondolkodásunkat. Vegyük észre, amikor a világképünkkel megegyező információt kérdés nélkül elfogadjuk. Milyen módon jutunk következtetésekre? Hogyan hozunk döntéseket? Milyen nézeteink, hiedelmeink, sztereotípiáink befolyásolnak ebben?
  2. Kérdőjelezzük meg előítéleteinket és feltételezéseinket, keressünk a nézeteinkkel szembemenő információt. Keressünk bizonyítékot az ellenkezőjére annak, amit hiszünk. Legyünk tudatosabbak abban, milyen bejegyzések, cikkek ragadják meg a figyelmünket. Beszélgessünk különböző háttérrel, tapasztalatokkal rendelkező, a miénkkel ellentétes állásponton lévő emberekkel.
  3. Merjünk tévedni. Többet tanulhatunk a világról, ha elfogadjuk, hogy nem kell hogy mindig mindenben igazunk legyen. A beszélgetésekbe is érdemes úgy belekezdeni, hogy mindegyik lehetőség arra, hogy megismerjünk új ötleteket, nézőpontokat ahelyett, hogy arra fókuszálnánk, hogy győztesen kerüljünk ki egy-egy vitából.
A világ sokkal érdekesebb, ha nyitottak vagyunk.

Némi odafigyeléssel és erőfeszítéssel megalapozottabb következtetésekre tudunk jutni, és megakadályozhatjuk, hogy a megerősítési torzítás tévútra vezessen minket életünk fontos döntéseit illetően.