Racionalitás? Félelem? Tudatosság? – Mi alapján szavazunk?

November elején az egész világ az Egyesült Államok felé fordult: a hírek, a média, a legkülönbözőbb szakemberek és az átlagemberek is érdeklődve vagy épp szorongva várták a fejleményeket. De mit tehetünk, hogy ne veszítsük el a fejünket, és felülkerekedhessünk a szorongásainkon a különböző választási helyzetekben? Tudunk-e egyáltalán racionálisan szavazni? Milyen tudattalan mechanizmusok irányítanak minket, mikor választunk? Cikkünkben az amerikai elnökválasztás kapcsán a szavazások, választások pszichológiai hátterét járjuk körbe.

Most már ismerjük a szavazás végeredményét is: Donald Trump republikánus jelölt lesz az Egyesült Államok új elnöke, aki a globális béke eljövetelét, az ukrajnai és közel-keleti háborúk megszüntetését ígéri programjában.

A politika számos módon van hatással az életünkre, éppen ezért a mentális jóllétünket is jelentősen befolyásolhatja. Az amerikai elnökválasztással kapcsolatban több olyan kutatás is készült, amely az amerikaiak mentális állapotát kívánta felmérni. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság éves felmérése szerint a megkérdezett felnőttek 69%-a állította, hogy a 2024-es elnökválasztás jelentős stresszforrást jelent az életében. Tízből több mint hét felnőtt (72%) aggódott amiatt, hogy a választási eredmények erőszakhoz vezethetnek, és a megkérdezettek több mint fele (56%) úgy vélte, hogy az elnökválasztás a demokrácia végét jelentheti az Egyesült Államokban.

Talán könnyebben megértjük a választásokkal kapcsolatos hangulatot és félelmeket, ha végiggondoljuk az elmúlt időszak történéseit, az amerikai választási szezon ugyanis meglehetősen viharosra sikeredett. Merénylet, jelöltváltás, jogi csatározások, drámai viták – ezek mindegyike megterhelő lehet az emberek számára.

Cikkünkből kiderül:

1. Hogy hatnak ránk a „negatív” kampányhadjáratok?
2. Képesek lehetünk a racionális választásra?
3. Mely tudattalan folyamataink befolyásolhatják a döntéseinket?

Amerikai álom?

Egy igazán eseménydús, szenvedélyes és fordulatokkal teli választási kampány ért véget, azonban ez nem jelenti azt, hogy az elmúlt hónapok érzelmei is egy csapásra megszűntek volna. Az amerikaiaknak – függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallanak – igen heves érzésekkel kell most megbirkózni. Trump több mint 72,5 millió szavazattal győzte le a több mint 68 millió szavazatot szerző Harrist. Míg közel 73 millió ember épp örömöt és büszkeséget él meg, addig 68 millióan a „Hogyan történhetett mindez?” kérdésre keresik a választ, és gyászolják a reményeket, álmokat és terveket, amelyekben bíztak. Gyászolnak, hiszen – habár erőteljesnek tűnhet e kifejezés használata – veszteségeket élnek meg. Elveszíthették a biztonságos vagy épp igazságos világ illúzióját, elveszíthették a bizonyosságot a jövőjükkel kapcsolatban, de elveszíthették a közösségükbe vetett bizalmat is.

Az ilyen időszakokban talán még fontosabb, hogy tudatosan fogyasszuk a különböző tartalmakat, és ennek megfelelően vizsgáljuk az eredményeket, hiszen az eltérő színezetű és megvilágítású információk jelentősen befolyásolhatják azt, hogy hogyan reagálunk az eseményekre. A kutatások szerint, ha már elköteleztük magunkat egy témával kapcsolatban – legyen az vallás vagy épp politika -, hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni és észrevenni, amelyek alátámasztják az előzetes véleményünket, azonban amikor új információra van szükségünk, sokkal könnyebben manipulálhatóvá válunk. Mind a két véglet veszélyes lehet, kellő nyitottsággal és tudatossággal azonban a realitás talaján maradhatunk.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy sok amerikai kudarcként élte meg a választást. A kudarcélmények után fontos lehet, hogy türelmesek legyünk magunkkal szemben, hiszen teljesen természetes, hogy csalódottak, szomorúak vagyunk. A negatív érzelmeink semmivel nem helytelenebbek vagy rosszabbak, mint a pozitívak, ezeket is épp olyan fontos megélni és feldolgozni. Ha pedig már kicsit távolabbról tudjuk szemlélni a történteket, felfedezhetjük, hogy mire taníthat minket az adott nehézség, miként profitálhatunk belőle, hogyan vihet előrébb és vezethet a fejlődés útján.

Negatív fókusz

De mi vezetett idáig? Evolúciósan arra vagyunk programozva, hogy a veszélyes, ijesztő helyzetekre, negatívumokra figyeljünk fel jobban, ez ugyanis nagyon sokáig az életben maradásunkat szolgálta.

Sokkal érzékenyebbek vagyunk tehát a fenyegetésekre, mint a jutalmakra, a negativitás jobban magával ragad minket, mint a jó hírek.

A „negativitási torzítás” az emberek arra való hajlama, hogy a negatív információkra inkább emlékezzenek, és hagyják, hogy a negatív érzelmeik domináljanak a döntéshozatalban. Ezzel pedig nem csak a reklámszakemberek vannak tisztában: a politikai élet szereplői is megtanultak erre a jelenségre támaszkodni, és ilyen formában is befolyásolni minket.

A politikai kampányok manapság aktívan használják a média nyújtotta előnyöket, hiszen ami nem jelenik meg az interneten, az tulajdonképpen „nem is létezik”. A választások előtt pedig még fokozottabb kampányhadjárat folyik a média különböző felületein. Gondoljunk csak bele, a mi platformjaink is ontották a híreket az amerikai elnökválasztásról: mi lehetett vajon egy ottani állampolgár hírvonalában? Negatív szalagcímek, mémek, posztok, agresszió, egymást lejárató kampányok – sajnos egyáltalán nem ismeretlenek ezek az eszközök a politika berkein belül. Fontos megértenünk, hogy a félelem felhasználása a különböző kampányokban igenis befolyásolhatja a szavazói magatartást.

A félelmet hordozó üzenetek majdnem kétszer olyan hatékonyak, mint a félelem nélküliek.

Valószínűleg ezért is lehet olyan nehéz elkerülni a szorongást keltő negativitást a választások előtt.

Hogy álljunk ellen?

Mi nyújthat védelmet a negativitás hadjáratával szemben? Például a korlátozott médiafogyasztás. A hírek böngészésének és a közösségi média használatának csökkentése sok szempontból pozitív hatást gyakorolhat a mentális egészségünkre. Az észszerű időkorlátok állítása és a tudatos médiafogyasztás a választások előtti stressz csökkentésére is alkalmas. Érdemes lehet az uszító posztokat kerülni, és akár tudományos tartalmú vagy ismeretterjesztő oldalakat, posztokat, személyeket követni, amikor úgy érezzük, hogy túltelítődünk a különböző kampányok szorongató tartalmaival. Így nem csak védjük magunkat a negativitástól, kilépünk az „ördögi körből”, de még profitálhatunk is, új ismereteket, tudást szerezhetünk.

Racionálisan szavazunk?

A választások előtt akár már hosszú hónapokon keresztül rengeteg információt, különböző ideológiákat, politikusokat ismerünk meg és raktározunk el az agyunkba. Utánajárunk, eszmét cserélünk, vitatkozunk, hogy aztán racionális döntést hozhassunk a szavazás napján. De valóban racionálisan döntünk?

Tudattalan összetevők

A tudattalan érzelmeink, előítéleteink, gondolkodási folyamataink egészen biztosan befolyásolják a tudatos döntéseinket. Emberként valószínűleg soha nem fogunk tudni száz százalékig a racionalitás talaján maradni, ha döntéshelyzetbe kerülünk, azonban a tudattalan folyamataink megismerése és a rájuk való nyitottság talán segíthet a lehető legjobban választani.

Érdekes eredmények

A politikai választásokkal kapcsolatban is születtek izgalmas kutatások. Befolyásolhat minket, hogy épp hogyan érezzük magunkat, milyen félelmekkel vagy szorongásokkal küzdünk, de meglepő módon akár az is, hogy mennyire vagyunk hajlamosak undorodni. Egy tanulmány ugyanis pozitív kapcsolatot talált az undor és a politikai konzervativizmus között. Eredményeik szerint azok, akik könnyebben undorodnak, általában politikailag konzervatívak.

Hasonlóan érdekes eredmény, hogy a félelemszintünk is hatással lehet a politikai ideológiánkra. Egy kutatás arról számolt be, hogy a vizsgálatukban résztvevő személyek közül, akik könnyebben megijedtek, inkább jobboldali nézeteket vallottak. Ebből kiindulva feltételezhetjük, hogy a félelmet keltő politikai retorika talán észrevehetetlen, mégis erőteljes hatást gyakorolhat az emberek bizonyos csoportjaira.

De határozottan befolyásolhat minket a külső megjelenés is. Kompetensebbnek tartjuk és szívesebben szavazunk a kellemesebben kinéző jelöltekre, a vonzóbb politikusokat nagyobb valószínűséggel választjuk meg, főképp akkor, ha kevésbé vagyunk egészségesek. Egy érdekes kutatás ugyanis azt állapította meg, hogy az egészségesebb személyek kevésbé voltak hajlamosak a kinézet alapján dönteni, mint kevésbé egészséges társaik.

A fenti példákból kiindulva arra a következtetésre juthatunk, hogy talán nem is döntünk annyira racionálisan, mint ahogyan szeretnénk, mint ahogyan azt feltételezzük magunkról; talán olyan szempontok is befolyásolnak minket, amelyekre soha nem gondolnánk, vagy amelyeket nem tartunk fontosnak. Mégis egyértelműen érdemes tisztában lennünk azokkal a tényezőkkel, amelyek kiválthatják a rejtett előítéleteinket, félelmeinket vagy épp szorongásainkat, hiszen az erre való nyitottság fontos lépcsőfok lehet saját magunk mélyebb megismerése és a tudatosság felé.