Annak eldöntését, hogy mikor mutassuk be a párunkat a családunknak, barátainknak, általában kellő átgondoltsággal és tudatossággal kezeljük. Kikkel menjünk el közösen különböző programokra? Kiknek mutassunk a nyaralásról képeket? Ezekre a kérdésekre talán könnyebben válaszolunk, de mi a helyzet az online térrel? A párkapcsolati státusz ott már nagyobb dilemmákat okozhat. Ki láthatja, hogy kapcsolatban vagyok-e? Kivel osszam meg ezt az információt? Látszódjon-e a párom neve? Megosszunk-e közös képeket? A párkapcsolatunk mely szegmenseibe engedjünk bepillantást az online ismerősöknek? Vajon min múlik, hogy ki mennyi belátást enged az életének ezen részébe az interneten keresztül?

Képzeljünk el egy párt, amelynek egyik tagja a kapcsolat kezdetétől minden barátjának és ismerősének elmeséli, hogy együtt jár valakivel, gyakran szóba hozza a partnerét. A másik tag viszont több hónapnyi együttlét után sem említi a párját, nem akarja, hogy a kapcsolat határozza meg azt, ahogy mások látják őt. Mégis mi magyarázhatja ezeket az eltérő viselkedéseket?

Cikkünkből kiderül:

  • Mivel hozható kapcsolatba a párunkról való posztolási hajlandóság?
  • Milyen indítékaink lehetnek arra, hogy megosszuk a parkapcsolatunkat az online térben?
  • Milyen előnyeink származhatnak abból, ha posztolunk a partnerünkről? 

Énkép – párkép?

Az emberek szeretnek sajátos képet kialakítani magukról, motiváltak arra, hogy egy, csak rájuk jellemző énképet mutassanak be másoknak. De annak ellenére, hogy a legtöbbünk életében a romantikus kapcsolatok központi helyet foglalnak el, mégis igen keveset tudunk arról, hogy hogyan is építjük be a párkapcsolatainkat ebbe az énképbe.

Egy 2014-es kutatás ennek próbált utánajárni. A kutatók azt vizsgálták, hogy milyen szerepet játszanak a párkapcsolatok az énkép szempontjából.  Az emberek ugyanis radikálisan különbözhetnek abban, hogy mennyire kívánják megismertetni másokkal a kapcsolatukat, mennyire teszik láthatóvá a párkapcsolati státuszukat, a párjukat a kívülállók számára.

Romantikus kapcsolatainkat a tágabb társadalmi környezetünk tükrében éljük meg, el kell tehát döntenünk, hogy közvetítünk-e információt a kapcsolatunkról mások felé, vagy sem.

Úgy vélték, az, hogy ki milyen mértékben kívánja mások előtt élni a párkapcsolatát, nagyban múlik azon, hogy milyen típusú kötődéssel rendelkezik.

Kötődés

A közösségi oldalak, mint például a Facebook és az Instagram, lehetővé teszik számunkra, hogy ne csak magunkról, hanem romantikus kapcsolatainkról is meséljünk a világnak. Vannak, akik erőteljes késztetést éreznek arra, hogy a környezetük megtudja, hogy kapcsolatban vannak, míg mások komfortosabban érzik magukat úgy, ha ez kevésbé észlelhető.

A kapcsolatok láthatósága tükrözi, hogy az egyének akarják-e, hogy a kapcsolatuk az énképük fontos aspektusának tűnjön.

A kapcsolat mások számára való láthatóvá tételének vágya, ennek eldöntése és kivitelezése tükrözheti az emberek félelmeit vagy a romantikus partnerrel való közelségre való törekvését.

Az elkerülő egyének például szerették volna megakadályozni a kapcsolatuk láthatóságát, míg a szorongó egyének vágytak erre.

Az eredmények azt is megmutatták, hogy a boldog párok kisebb valószínűséggel posztolták párjukat a közösségi médiában, azok pedig, akik gyakrabban tették ezt, nagyobb valószínűséggel érezték magukat bizonytalannak a kapcsolatukkal kapcsolatban. Ezen túlmenően pedig amikor az emberek bizonytalanabbnak érezték magukat partnerük érzéseivel kapcsolatban a mindennapokban, hajlamosak voltak inkább láthatóvá tenni kapcsolataikat.

Mindez azt sugallja, hogy az, ahogyan az emberek önmagukat és a körülöttük lévő embereket látják, befolyásolja, hogy miként helyezik előtérbe és mutatják meg kapcsolataikat a külvilágnak.

Párunk megjelenítése tehát a közösségi médiában nem feltétlenül teljes mértékben a partnerünkkel való kapcsolatról szól.

Bizonyos típusú posztok magukba foglalhatják egy kevésbé kielégítő kapcsolat túlkompenzálását, de az emberek azért is posztolhatnak a párjukról, hogy mások előtt felvágjanak, vagy épp megvédjék a párkapcsolatukat a külső fenyegetésektől.

De hogyan védhetné meg a kapcsolatunkat a közösségi médiában való megjelenítés?

Az online felületek lehetőséget adnak arra, hogy rengeteg emberrel kapcsolatba lépjünk. E között a rengeteg ember között pedig potenciális partnereket találhatnánk magunknak. Olyan alternatív romantikus partnereket, akik akár illhetnének is hozzánk. Azzal azonban, hogy képeket teszünk közzé a párkapcsolatunkról, posztolunk a párunkról vagy épp a közös életünkről, jelezzük másoknak, hogy foglaltak vagyunk, ezáltal pedig megvédjük a kapcsolatunkat a lehetséges „támadásokkal” szemben. Ráadásul azzal, hogy online megjelenítjük a kapcsolatunkat, a potenciális riválisoknak is jelezzük, hogy a partnerünk foglalt. Megakadályozzuk tehát, hogy mi magunk vagy a párunk kísértésbe eshessen.

Egy 2020-as kutatás szerint azok az emberek, akik online megosztották a kapcsolatukat, erősebb kötődésről számoltak be partnerükkel kapcsolatban. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy az emberek gyakran azért jelenítik meg kapcsolataikat a közösségi médiában, hogy elkerüljék mások romantikus közeledését. De vajon ezek a potenciális kérők értik a célzást? Egy második tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy mások hogyan érzékelik ezeket a romantikus megnyilvánulásokat.

A kísérletben a kutatók 224 résztvevőnek mutattak be egy általuk létrehozott Facebook-profilt, amely állítólag egy olyan nemű személyhez tartozott, akivel a résztvevő jelezte, hogy szívesen randizna. A résztvevők felénél a profil egyértelműen jelezte, hogy az illető romantikus kapcsolatban áll: tartalmazott egy párkapcsolati státuszt, és különböző formákban megjelent a személy oldalán a párja is. A résztvevők másik fele egy hasonló profilt nézhetett meg, de párkapcsolati információk nélkül.

Azok, akik a párral rendelkező profilt látták, nagyobb valószínűséggel érzékelték, hogy az adott személy jó kapcsolatban él, és nem fogékony más emberek romantikus közeledésére. Ezenkívül kisebb valószínűséggel próbáltak meg flörtölni vele vagy közelebb kerülni hozzá. A párkapcsolati utalások tehát valóban megvédhetik a kapcsolatot az olyanoktól, akik esetleg romantikusan érdeklődnek irántunk vagy a partnerünk iránt.

Érdekes kérdés, hogy kik lehetnek azok, akiknek nagyobb valószínűséggel vannak ilyen kapcsolatvédő motívumaik. Azok az emberek például, akik aggódnak amiatt, hogy a partnerük elhagyja őket, vagy azok, akik általában szoronganak, nagyobb valószínűséggel próbálják jelezni másoknak, hogy a párjuk foglalt.

A partner hűségéért való aggódás ugyanis a közösségi médiában történő kapcsolatmegjelenítésre késztethet.

Másrészt, azok az emberek, akik különösen kívánatosnak tartják magukat, szintén hajlamosabbak arra, hogy a közösségi médiában azt az üzenetet sugározzák, hogy kiegyensúlyozott párkapcsolatban élnek – különösen akkor, ha nagyon elkötelezettek a partnerük irányában. Tehát talán mind a nagyobb bizonytalanság, mind a nagyobb biztonság arra késztetheti az embereket, hogy a közösségi médiát pajzsként használják a kapcsolatuk védelme céljából.

Emery, L. F., Muise, A., Dix, E. L., & Le, B. (2014). Can you tell that I'm in a relationship? Attachment and relationship visibility on Facebook. Personality & social psychology bulletin, 40(11), 1466–1479. https://doi.org/10.1177/0146167214549944

Krueger, K. L., & Forest, A. L. (2020). Communicating Commitment: A Relationship-Protection Account of Dyadic Displays on Social Media. Personality & social psychology bulletin, 46(7), 1059–1073. https://doi.org/10.1177/0146167219893998

Leary, M. R., & Kowalski, R. M. (1990). Impression management: A literature review and two-component model. Psychological Bulletin, 107(1), 34–47. https://doi.org/10.1037/0033-2909.107.1.34

Leary, M. R., & Kowalski, R. M. (1990). Impression management:
A literature review and two-component model. Psychological
Bulletin, 107, 34-47.
Leary, M. R., & Kowalski, R. M. (1990). Impression management:
A literature review and two-component model. Psychological
Bulletin, 107, 34-47.
Leary, M. R., & Kowalski, R. M. (1990). Impression management:
A literature review and two-component model. Psychological
Bulletin, 107, 34-47.