Elhatározni, hogy teszünk a mentális egészségünkért, csupán az első lépés. Már az is kihívás elé állíthat bennünket, hogy kiválasszuk a számunkra leginkább megfelelő fejlődési utat. Cikkünkkel ehhez nyújtunk útmutatást!

A pszichológiai tanácsadás és a pszichoterápia egyaránt a mentális egészségügyi kezelések olyan típusai, melyek az érzelmi és pszichológiai problémák széles skálájával küzdő emberek számára nyújtanak segítséget. Eldönteni ugyanakkor, hogy melyikre van szükségünk, nem mindig egyszerű.

Általánosságban elmondható, hogy a pszichológiai tanácsadás rövidebb, és az egyszerűbb problémák kezelésére szolgál, míg a pszichoterápia hosszabb távú elköteleződést jelent, és a fókuszba kerülő probléma is nagyobb hatást gyakorol mindennapjainkra.

Cikkünkből kiderül:

  • A pszichológiai tanácsadás elsősorban itt és most fókuszú.

  • A pszichoterápia segíthet a mélyebb problémák feltárásában.

  • A pszichoterápiának számos típusa ismert.

Pszichológiai tanácsadás vs. pszichoterápia

Pszichológiai tanácsadás során elsősorban a jelenlegi megoldandó problémákra fókuszálunk.

A pszichológus feladata ilyenkor, hogy lehetővé tegye az erőforrások fejlesztését, és erősítse a megküzdési mechanizmusokat.

A pszichoterápia ezzel szemben az érzelmi nehézségek és a mentális betegségek kezelésére szolgál.

Célja elsősorban a mentális jóllét és a mindennapi funkciók ellátási képességének javítása.

A pszichoterápia a régóta fennálló és komplex problémák kezelésére is megoldásul szolgál, a terápiás cél kitűzése a terapeuta és a páciens közös feladata.

Hasznos lehet számos nehézség, például szorongásos zavarok, depresszió, evészavarok, bipoláris zavar, szkizofrénia és számos egyéb mentális probléma esetén. A pszichoterápiát végző szakember gyakran működik együtt pszichiáterrel, mivel a fent említett betegségek többsége gyógyszeres kezelést is igényel.

A pszichológiai tanácsadást és a pszichoterápiát az alábbi táblázatban hasonlítottuk össze:

Pszichológiai tanácsadás Pszichoterápia
Rövid távú vagy aktuális kérdésekre, problémákra fókuszál A visszatérő vagy hosszú távú problémákat, nehézségeket helyezi előtérbe
Elsősorban beszédterápiát jelent Számos egyéb eszközt vonhat be, mint például viselkedés-, művészet-, zene-, dráma-, állat- vagy mozgásterápia
Általában csak bizonyos tevékenységekre vagy szituációkra fókuszál A terápia a személy berögzült és régóta fennálló gondolkodási és viselkedési mintáira összpontosít
Általában rövidebb ideig tart Legtöbbször hosszú távú, akár évekig tartó elköteleződést jelent
A terápia a támogatásra, útmutatásra és az aktuális problémák megoldására összpontosít A terápia a személyes fejlődésre összpontosít az alapvető kérdésekre való fókusszal, mélyreható feltárással egybekötve
Tudatos folyamatokkal és gondolatokkal dolgozik  A tudatos és tudattalan folyamatokkal és gondolatokkal egyaránt dolgozik
Itt és most fókuszú Egyaránt ott és akkor, valamint itt és most fókuszú
Pszichológus is végezheti Szükséges valamilyen további képzettség

Pszichoterápia típusai

A pszichoterápián belül számos típust különböztethetünk meg, akár problémafókusz, akár központi elmélet szerint. A teljesség igénye nélkül nézzünk ezek közül néhányat:

Kognitív-viselkedésterápia (CBT): A terapeuták a CBT-t különböző állapotok, például depresszió, szorongás, skizofrénia és étkezési zavarok kezelésére használhatják. A CBT az érzések, a gondolatok és a viselkedés közötti kapcsolatot vizsgálja.

A terapeuta segít a személynek azonosítani az egészségtelen gondolkodási mintákat, és azt, hogy ezek hogyan járulnak hozzá a káros viselkedéshez és meggyőződésekhez.

Miután a terapeuta és az egyén azonosította ezeket a mintákat, a terapeuta segíthet új, konstruktív gondolkodásmódok, meggyőződések és viselkedésmódok kialakításában.

Expozíciós terápia: A terapeuták a fóbiák, a kényszerbetegség és a PTSD kezelésére az expozíciós terápiát használhatják. Segíthet a személynek azonosítani a szorongást kiváltó okokat egy biztonságos térben, és olyan technikákat tanulhat, amelyekkel elkerülheti a szorongást, amikor ezekkel a kiváltó okokkal találkozik a mindennapi életben. A terapeuta a személyt kis mennyiségű kiváltó ingerrel láthatja el, és fokozatosan növelheti azt, vagy „eláraszthatja” a személyt a kiváltó ingerrel.

Pszichodinamikus terápia: A pszichodinamikus terápia segíthet különböző állapotok, például a borderline személyiségzavar, szorongás és depresszió kezelésében.

A középpontjában az az elképzelés áll, hogy a gyermekkori élmények, a nem megfelelő, ismétlődő érzések és a tudattalan gondolatok befolyásolják az ember mentális jóllétét és viselkedését.

A terapeuta segít az egyénnek megváltoztatni az egészségtelen mintákat és mélyíteni az önismeretét.

Szemmozgásos deszenzitizációs és újrafeldolgozó terápia (EMDR): A terapeuták használhatják az EMDR-t a PTSD-ben szenvedők kezelésére. Miközben a személy egy traumatikus emlékre összpontosít, a terapeuta kétoldalú stimulációt alkalmaz – például oda-vissza szemmozgásokat, zümmögő kézérzékelőket vagy a fülek között váltakozó hangok lejátszását. 

Ennek a technikának az a célja, hogy újra feldolgozza az emléket, és egy pozitív hiedelmet telepítsen a korábbi negatív hiedelem vagy traumatikus emlék helyébe.

Az elfogadó és biztonságos terápiás közeg megteremtése elengedhetetlen.

Czókolyová Tündét, a Mindset Tanácsadó Központ pszichológusát arról kérdeztük, hogy hogyan zajlik nála az úgynevezett alappszichoterápia. 

Bejelentkezés, kapcsolatfelvétel

A kapcsolatfelvétel a Tanácsadó Központ munkatársainál telefonon és e-mailen keresztül is történhet, továbbá a leendő klienseink, pácienseink saját maguk a Salonic rendszeren keresztül közvetlenül is foglalhatnak online időpontot az általuk kiválasztott szakemberhez személyes vagy online tanácsadásra, terápiára. 

A kapcsolatfelvételt követően pácienseink nulladik lépésként egy konzultációs/terápiás szerződést kapnak kézhez, mely a páciensre vonatkozó személyes adatokon felül a pszichológiai és pszichiátriai előzményekre tér ki, valamint tartalmazza az ülésekre, terápiás folyamatra vonatkozó kereteket (pl. ülés rendszeressége, díja, lemondási feltételek).

Az online ülések keretei – Online tanácsadás, Online terápia - Távterápia – specifikusabbak, ott ugyanis a páciens feladata a megfelelő és zavartalan hely biztosítása a terápia idejére (zárt tér, ahová a páciens erre az időre elvonulhat, stabil internetkapcsolat, videókamera, szükség esetén fülhallgató beszerzése).  

Pszichoterápia, alappszichoterápia – Hogyan zajlik?

A munkám során a terápiás folyamat megkezdését egy 1-3 alkalmas interjús szakasz előzi meg. 

Az interjús szakasz a terápia indikációja és a páciens problémájának súlyossága szempontjából néhány lényeges kérdés megválaszolását szolgálja.

A kliens/ páciens problémájának a feltérképezése egyben a szakembernek a páciens problémájával való „megismerkedését” is szolgálja, illetve a páciens is betekintést nyerhet egy pszichológus–páciens (orvos–beteg) kapcsolatának professzionális helyzetébe, a terápiás keretekbe, esetlegesen az adott módszerbe. 

Ezen időszak lényeges szempont az egyéb ellátási formák szükségességének bevonása és kizárása céljából (szűrés, indikáció/ kontraindikáció kérdése) – mint például egy pszichiáterrel való konzultáció, farmakoterápiás kezelés felmerülése, vagy más kezelési forma – csoportterápia, coaching, tanácsadás, addiktológiai konzultáns vagy adott esetben, akut kérdésnél osztályos kezelés és intézmény – ajánlása. 

Az alappszichoterápiára bejelentkező klienseknél az interjús szakasz alatt nagyjából az alábbi kérdéseket szoktuk közösen áttekinteni:

  • a páciens terápiába érkezésének témája, indoka és aktualitása;

  • aktuális panaszai és tünetei és azok részletes megismerése;

  • objektív adatok a páciensre és az életkörülményeire, családi hátterére vonatkozóan;

  • betegségtörténet –  szomatikus és pszichiátriai kórelőzmény;

  • veszteség, válás vagy egyéb jelentős esemény, életkörülmény, trauma;

  • rövid élettörténeti kitekintés – korai évek, tanulmányok, munkahelyek, kapcsolatok és dinamika (baráti kapcsolatok, párkapcsolatok) áttekintése;

  • aktuális élethelyzet.  

A páciensnek számos célja lehet egy terápiás folyamattal, például:

  • a tünetek mérséklése és adekvát menedzselése;

  • panaszok hátterében meghúzódó okok felderítése;

  • magatartásbeli változások elérése;

  • káros szenvedélyek, szokások és viselkedés megváltoztatása;

  • személyiség fejlesztése, önismeret vagy egyéb nehézségek, elakadások megoldása – párkapcsolati gondok, munkahelyi problémák tudattalan meghúzódó dinamika mentén.    

Külön ki kell térni tehát a fókuszra, a páciens céljaira a terápiás folyamattal – Mi a célja a terápiával? Mit szeretne elérni?

Illetve a változásról is érdemes lehet beszélni – Miben fogja látni a változást és a céljainak elérését? Hogyan fogja önmagát látni ezen célokat elérve? Mit tekintene sikernek, mitől lenne elégedett? Irreális célok és reálisan elérhető terápiás célok megbeszélése.  

Pozitív elvárások – kutatások bizonyítják, hogy a páciens elvárása kihatással van a terápiás sikerre. A sikeres kimenetelek egyharmada a terapeuta és a páciens kezelés hatékonyságába vetett hitét mutatja!

Az interjús szakasz legvégén, a közös elköteleződést követően a terápiás célt – a problémát és a módszert összehangolva – beszéljük meg közösen az adott pácienssel, majd ezt követően belekezdünk a terápiás munkába, amit a terápiás munkafázisnak nevezünk. 

Egy adott terápiás módszer kiválasztásánál a kezdeti terápiás szerződésen, illetve a terápiás cél megbeszélésén felül az adott módszer kereteire, a páciens feladatára is szerződünk az adott módszerben: pl. relaxáció, autogén tréningre való szerződésnél a páciens otthoni gyakorlásának szükségessége és a módszerhez tartozó, otthon átgondolandó feladatok megoldása. 

A terápiás keret a biztonságot szolgálja, és védi a terápiát!

Tanácsadásra és terápiára való jelentkezéskor nem mellékes szempont, hogy a páciens önkéntesen jelentkezzen (egyéni terápiás motivációval), mivel adott esetben a terápiás motivációt, elköteleződést és ezáltal a terápiás cél elérését nehezítheti, ha az adott folyamatra a leendő páciens más kérésére, küldésére vagy kikötésére jelentkezik – például házastárs kérésére bejelentkező páciens, aki az indulatkitörésein kellene hogy változást elérjen, vagy rendszeresen dohányzó egyetemista, aki szülei kérésére jelentkezik be terápiára. 

A motiváció azonban szocializációval és tisztázással is növelhető.

A pszichológus vagy terapeuta közötti választás végső soron igényeinktől és általános céljainktól függ. A szakember segíthet a terápiás célok meghatározásában és elérésében. A legfontosabb, hogy győződjünk meg arról, hogy a pszichológus vagy terapeuta biztonságos közeget tud teremteni, bizalmi kapcsolatot tudunk kiépíteni vele, ez ugyanis szükséges ahhoz, hogy szilárd alapot építhessünk a sikeres közös munkának!