A TikTok ma már nemcsak a szórakoztató videók platformja, hanem a mentális egészségügyi kérdések megvitatásának fontos színtere is. De vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal jár, ha pszichológiai ismereteinket a közösségi médiából szerezzük? Mennyire megbízhatóak az öndiagnosztizáló tartalmak, és milyen hatással vannak a társadalomra? Cikkünkből kiderül.

Az öndiagnosztizáló tartalmak megosztása egyre elterjedtebb jelenség a közösségi médiában. Ma az egyik kiemelt platform erre a TikTok.  A TikTokerek gyakran osztanak meg olyan videókat, amelyekben egy-egy pszichológiai rendellenességet ismertetnek, vagy éppen saját pszichológiai problémájukról mesélnek. Ezek a tartalmak vajon pozitív vagy negatív hatással vannak a mai társadalomra?

Ebből a cikkből megtudhatod…

  • Miért lett divat a mentális zavarokkal kapcsolatos történetek megosztása a TikTokon?

  • Milyen előnyöket és hátrányokat rejtenek magukban a TikTokon megosztott pszichológiai tartalmak?

  • F. Takács István, a Mindset pszichológusa mit gondol a TikTokon történő öndiagnosztizálásról és a platform hatásairól?

A koronavírus idején megnőtt a pszichológiai ellátás iránti igényünk, miközben ennek elérhetősége egyre csökkent a fennálló körülmények miatt. Nőtt az izoláció, a szorongás, a depresszió, miközben a személyes emberi interakciók hanyatlásnak indultak. Ennek következtében a kapcsolódás élményét sokan kerestük a közösségi médiában. A coviddal kapcsolatos megéléseink és a mentális egészségünkről szóló történeteink megosztása és fogyasztása teret nyert a médiában.

Ez ahhoz vezetett, hogy Scott (2022) tanulmánya szerint a fiatalok nagyobb valószínűséggel tesznek fel mentális egészségügyi kérdéseket az interneten keresztül, mint bármely más módon.

Különböző platformokon keresztül nyílt és őszinte beszélgetésekben vehetünk részt akár több ezres tömeget elérve.

A kutatások szerint a legtöbb mentális zavar 25 éves kor előtt alakul ki, ezért különösen fontos, hogy a fiatalok időben felismerjék a problémát, és megfelelő támogatáshoz jussanak. A TikTok például olyan platform, ahol a tudományos pszichológia és a pop-pszichológia összefonódik, és emiatt egyre gyakrabban használjuk információszerzésre és támogatásra. Ez új lehetőségeket és kihívásokat hoz magával, hiszen a közösségi média gyors és könnyen hozzáférhető megoldásokat kínál, ugyanakkor kérdéses lehet a megszerzett információk megbízhatósága.

TikTok-kihívások pszichológiai köntösben

Az egyik legnépszerűbb TikTok trend a "Put a finger down if you’re…" videók. Ezekben a videókban a résztvevőknek tíz ujjukból kell lehajtani egyet-egyet, amikor egy pszichológiai állapot felsorolt jellemzői közül igaznak vélnek egyet magukra. A videó végén pedig elhangzik az a mondat, hogy "ha mind a tíz ujjadat lehajtottad, akkor te ADHD-s/autista/OCD-s vagy".

A Mindset szakemberét, F. Takács István pszichológust, coachot és kutatót kérdeztük a jelenségről: „Ez egy nagyon jó trend, hiszen hozzáférhetővé teszik a pszichológiai ismereteket a hétköznapok számára. És óriási felelősséget is ad a pszichológusok kezébe: olyat írni, olyat mondani, ami szakszerű, pontos, fogyasztható és egyben segít is. Viszont nem vezet félre, és adott esetben felhívja arra is a figyelmet, ha már segítségre van valakinek szüksége.”

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy eddig is megvolt a lehetőségünk az öndiagnosztizálásra Dr. Google segítségével. Azzal, hogy az öndiagnosztizálás jelensége átterjedt a TikTok felületére is, esély nyílik a személyes történetek és tapasztalatok megosztására, amely erősíti a társadalmi támogatás érzését.

Illetve a belső bizonytalanság megszűnéséhez is vezethet azáltal, hogy a „valami nincs rendben velem” érzésből egy sejtés, majd egy szakértő által igazolt diagnózis születhet, mint például az ADHD.

A tudás elérhetősége és a közösségérzés megteremtése mellett fontos lehet kiemelni a megbélyegzés, azaz a stigmatizáció csökkenését is. Ugyanis az „őrült” és az „elmebeteg” átfogó és pejoratív kifejezések helyébe léptek a konkrét diagnózisok. Az ezekről szóló tájékoztató videók hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentális zavarokkal kapcsolatos előítéletek és tévhitek csökkenjenek. A destigmatizációs hatás azért is jelentős, mert segít az érintetteknek abban, hogy ne érezzék magukat egyedül problémáikkal, és bátorítja őket arra, hogy szükség esetén segítséget kérjenek. Továbbá az emberek jobban megérthetik saját vagy mások állapotát, ami segíthet a korai felismerésben és a megfelelő segítség megtalálásában.

Egy 2022-es tanulmány megfogalmazta, hogy leginkább három ok miatt nem derül fény a pszichológiai problémákra: a tudás és a szakértői kivizsgálás hiánya, illetve a megbélyegzés lehetősége miatt.

Veszély a képernyőn: a TikTok öndiagnosztika hátrányai

F. Takács István szerint a mentális egészség problémáinak kezelése sokkal mélyebb és személyre szabottabb megközelítést igényel, mint amit egy rövid videó nyújtani tud.: „Ami szerintem az igazi nehézséget okozza a „pop-pszichológia” terjedésében, hogy a legtöbb lelki probléma megoldására nem lehet instant választ adni. Fontos megismerni az egyén személyes történetét, hátterét, motivációit. Egy-egy TikTok videó ezeket nem tudja. A másik nehézség az, hogy amikor valakinek lelki problémája van, könnyen érezheti azt, hogy épp az a videó vagy épp az a könyv róla szól. Mert könnyen megszólítja. Fontos lehet azonban alaposan megismerni az egyént. Biztos az a problémája, amit a videóból megállapított magára nézve? Biztos az lesz a megoldás, amit a videóban látott?”

A személyre szabott segítségnyújtás hiányán túl fontos kiemelni a címkézésben való gondolkodás negatív hatásait is. Egy serdülőkorúakat vizsgáló tanulmány (2023) szerint sok fiatal úgy érzi, hogy a TikTok „For You” oldalán megjelenő tartalmak gyakran tűnnek gondolatolvasásnak, diagnosztizálásnak vagy identitásuk kivetülésének. Ez azt jelenti, hogy bizonyos módon a „For You” oldal minket és a bennünket érdeklő témákat tükrözi.

Azok a témák, amelyeket a TikTok szűrőjén keresztül látunk, visszahatnak ránk, és befolyásolhatják gondolkodásmódunkat.

A TikTok és más közösségimédia-platformok egyik jelentős kockázata a téves információk terjedése, amelyek gyorsan és széles körben elérhetők. Sok felhasználó hajlamos megbízni azokban a tartalmakban, amelyeket hitelesnek tűnő személyek vagy népszerű influenszerek osztanak meg anélkül, hogy ellenőriznék azok forrását vagy hitelességét.

A kutatók és orvosok a fiktív rendellenességek és a Münchausen-szindróma virtuális megjelenésére lettek figyelmesek. Mindkét elnevezés a mentális zavarok egy olyan típusát írja le, amely során az érintett személy betegséget szimulál.

TikTok videók hatása a tanácsadásra

A TikTok diagnosztikai videóival kapcsolatban F. Takács István személyes tapasztalataira is rákérdeztünk.:

„…Egy-egy videó sokat segíthet a tanácsadó folyamatban. Sokszor tapasztaltam már azt, hogy az ügyfelek behozzák a folyamataikba az olvasmányélményeiket, vagy azt, amit egy-egy videóban láttak. Ezek arra nagyon jók, hogy beszélgetéseket indíthatnak meg. Mi szólított meg benne? Miért érzed azt, hogy a te problémádról szól? Az egyik legutóbbi konkrét élményem, amikor egy ügyfelem azt mesélte el, hogy egy podcastet hallgatott, és néhány perc után abba kellett hagynia, mert nem bírta elviselni azt a feszültséget, amit a hallottak kiváltottak belőle. Nagyszerű lehetőség volt ez arra, hogy dolgozzunk azzal, amit hallott, és azzal a feszültséggel, amit kiváltott belőle. Tökéletesen hozzá tudtuk kapcsolni a terápiás folyamatához.”

Összegzésül, a TikTok és más közösségi média platformok szerepe a mentális egészség területén kettős: lehetőséget ad az információszerzésre, támogatásra és a stimatizáció csökkentésére, de egyben magában hordozza a téves diagnózisok és a félrevezető információk veszélyét is. Fontos, hogy a felhasználóként kritikusan szemléljük a tartalmakat, és szükség esetén szakemberhez forduljunk.

Dewak. (2023). Scrolling for a Diagnosis: The Effects of Self-Diagnosing Content on Social Media on Young Adults’ Mental Health. Positive Clinical Psychology & Technology, 1-40.

Avella. (2023). TikTok ≠ therapy”: Mediating mental health and algorithmic mood disorders. New Media & Society, 1 – 19.

Corzine & Roy (2024).Inside the black mirror: current perspectives on the role of social media in mental illness self-diagnosis. Discover Psychology, 4(40) 1 – 9.

Pretorius, D. C., Coyle. (2022). Mental health professionals as influencers on TikTok and Instagram: What role do they play in mental health literacy and help-seeking? Internet Interventions, 30, 1 – 7.

Scott, S. H.,  Ospina-Pinillos, P. M. D., Alvarez-Jimenez, I. H. (2022). Research to clinical practice-youth seeking mental health information online and its impact on the first steps in the patient journey. Acta Psychiatr. Scand. 145 (3), 301–314