Az elvárosiasodott és hektikus életünk egyre nagyobb nyomás alá helyez minket a hétköznapok során. Megemelkedett a munkaterhelés, feszesebb a tempó, a felgyorsult technikai fejlődés következtében folyamatosan valamilyen vizuális képernyőt bámulunk, miközben az agyunk próbál megbirkózni azzal a sokszorosára nőtt ingermennyiséggel, amit naponta kénytelen befogadni és feldolgozni. Saját mentális és fizikai egészségünk érdekében hatékony megoldásokat kell találnunk arra, hogy kezelni tudjuk az állandó stresszt. Ennek egyik módja lehet a természet erejének bevetése, vagyis az erdőfürdőzés.
Mielőtt megkérdeznéd, még véletlenül sem a fákat fürdetjük, és egyáltalán nem a gyógyfürdők erdei kitelepítéséről van szó. Akkor mégis miről? Úgy tűnik, hogy a japánok időnként tényleg feltalálják a spanyolviaszt, mert az erdőfürdőzés (Shinrin-yoku) fogalmát legelőször a japán erdőszervezet írta le 1982-ben.
Az erdőfürdőzés tulajdonképpen a természetben való elmerülést jelenti, annak érdekében, hogy az általános jóllétünket növeljük.
Tesszük mindezt úgy, hogy az összes érzékszervünket használjuk, miközben tudatos módon megtapasztaljuk a környezetünket. Az ellazult állapot elérése mellett ez a gyakorlat abban is segít nekünk, hogy a hétköznapokban is tudatosan, egyfajta jelenlétfókusszal működhessünk.
Miért is jó nekünk mindez?
Több millió éves létezésünk 99%-át – vagyis igen nagy részét – a természettel való szoros interakcióban töltöttük. Ha úgy tetszik a flóra és fauna az ember legtermészetesebb közege, fiziológiai jellemzőink ebben a környezetben fejlődtek, ehhez a közeghez alkalmazkodtak. Így nem csoda, hogy a természetben tudunk a leginkább ellazulni és pihenni. A japánok ezt olyannyira komolyan veszik, hogy már a wellness-programok és eszközök közé is felvették az erdőfürdőzés módszerét, ami aztán szép lassan az egész világon elterjedt, és egyre elismertebb technikává nőtte ki magát a természetalapú terápia.
Érdemes tehát felkötni a nyúlcipőt és akár csupán 15 perces sétát tenni a közeli erdőben, mert már ilyen rövid elmerülés is lenyugtatja a testet és az elmét.
Az erdőfürdő-séták ugyanakkor vezetett relaxációs séták, melyek során a vezető gyakorlatokat, úgynevezett meghívásokat ad, amelyek a természettel való újrakapcsolódást segítik. Ez különbözteti meg a "sima" erdei tartózkodástól, a valódi kapcsolódás a természet más létezőihez pedig más szabadtéri relaxációs technikáktól. A japán és a nyugati módszertan némiképpen eltér egymástól: a nyugati világban elterjedt technika már mindfullness és közösségépítő (council) elemeket is tartalmaz, ezzel csökkentve a társadalmi izoláció élményét is, ami főleg napjainkban szintén nagy előnye lehet az erdőfürdőzésnek.
Az erdőfürdőzés tehát kombinálja a mozgást és a mindfulnesst, vagyis a tudatos jelenlétet. Ennek következtében pedig sikeresen aktiválja az agyban a relaxációs választ, azaz paraszimpatikus idegi aktivitást vált ki. Miért fontos ez nekünk?
Amikor intenzív stresszt élünk át, akkor a szimpatikus idegrendszer lép porondra, megnő az adrenalinszintünk, szaporává válik a szívverésünk, a vér a vázizmokba áramlik és kiváltódik az „üss vagy fuss” válasz, tehát teljes mértékben készen állunk arra, hogy legyőzzünk egy kardfogú tigrist, vagy, hogy elfussunk előle. Manapság azonban nem a tigris, hanem a konstans stressz vált ki ilyen reakciót belőlünk, miközben nem a vadonban, hanem éppen a konyha közepén állunk. Érdemes hát bevetni a természetben való elmerülést arra, hogy minél inkább megőrizhessük a nyugalmunkat és szabályozhassuk a saját feszültségszintünket.
Számos kutatást lefolytattak a témában, hogy feltárják, milyen pozitív hatásai lehetnek a természetben való elmerülésnek, és többek között azt találták, hogy
az erdőfürdőzés csökkenti a szorongás és az olyan negatív érzések mértékét, mint pl. a düh vagy a kimerültség.
Egy ilyen vizsgálatban nyálból vett minták segítségével megmérték a vizsgálati alanyok stresszhormonszintjét (kortizol) az erdőfürdőzés előtt és után. A természetben való elmerülés után szignifikánsan csökkent a résztvevők kortizol szintje. Ehhez legalább 20-30 percet kell erdei környezetben eltöltenünk, ekkor már mérhetően csökken a kortizol szintünk.
Fűben-fában az orvosság
Mindemellett, az elmúlt években a Shinrin-yoku már a preventív orvoslás látókörébe is bekerült. Kísérleti kutatások kimutatták, hogy az erdei környezet (sétálni, erdőben ülni, nézni az erdőt) nem csupán a stresszhormonok szintjét csökkenti, hanem a vérnyomást, valamint a pulzusszámot is, ez pedig felveti annak a lehetőségét, hogy az erdőfürdőzés eredményesen előzheti meg a magas vérnyomás kialakulását. Ezen felül javul a szív és az érrendszer általános állapota, erősödik az immunrendszer, mert megnövekszik a természetes ölősejtek száma, illetve a rákellenes fehérjék száma is kedvezően változik. Mindemellett emésztő- és hormonrendszerünk egyensúlyának megőrzéséhez is hozzájárulhat.
A pozitív hatások sora azonban koránt sem ér itt véget, mert nem csak a fiziológiai és emocionális állapotunk, hanem
kognitív teljesítményünk is jelentősen fokozódhat az erdőfürdőzést követően, hiszen javul a közvetlen figyelmi kapacitás és teljesítmény, továbbá megnövekszik a kognitív rugalmasság képessége is.
Atchley és társai arra jutottak, hogy már 4 napnyi természetközeliség után 50%-al javul a kreatív teljesítmény. Mindez pedig felvértezhet bennünket arra, hogy eredményesebben nézzünk szembe akár szakmai akár magánéleti kihívásokkal.
Összefoglalva tehát elmondható, hogy a rendkívül gyors léptékű civilizációs és technikai fejlődés ellenére még mindig ezer szállal kötődünk a természethez, otthonos és gyógyító közeg számunkra, ahol regenerálódhatunk, töltődhetünk, és visszatalálhatunk önmagunkhoz. Ha te is tenni akarsz az egészségedért, akkor nincs más dolgod, keresd fel a közeli erdőt, vagy egy fákkal, bokrokkal dúsan beültetett parkot, és egy kis időre csak létezz bele a világba, miközben átéled, hogy a tested és az elméd ellazultan megpihen.
Ha professzionális, vezetett erdőfürdőn szeretnél részt venni, akkor ezt már Magyarországon is megteheted Bach Éva vezetésével, aki még több hasznos ismerettel szolgálhat neked erről a módszerről és a természet erejéről.
Felhasznált irodalom:
Park, B.J.; Trunetsugu, Y.; Kasetani, T., Hirano, H., Kagawa, T., Sato, M., Miyazaki, Y. (2007). Physiological effects of Shinrin-yoku (taking in the atmosphere of the forest) – using salivary cortisol and cerebral activity as indicators. In: Journal of Physiological Anthropology, 26(2), 123-128.
Ideno, Y., Hayashi, K., Abe, Y., Ueda, K., Iso, H., Noda, M., Lee, J. S., Suzuki, S. (2017) Blood pressure-lowering effect of Shinrinyoku (Forest bathing): a systematic review and meta-analysis In: Complementary and Alternative Medicine, 17:409
https://webuni.hu/kepzes/vissza-a-jelenbe-tudatossag-a-termeszet-erejevel (Letöltve: 2021. 08. 13)
https://www.psychologytoday.com/intl/blog/urban-survival/202108/6-surprising-health-benefits-walking-through-forest (Letöltve: 2021. 08. 13.)
https://www.psychologytoday.com/gb/blog/beyond-school-walls/202009/can-walk-in-the-woods-improve-your-well-being (Letöltve: 2021. 08. 13.)