Vajon van-e kapcsolat a jóga és a pszichológia között? Mi a közös bennük? Hogyan hat a jóga a testre és a lélekre? Hogyan járul hozzá a jóga mentális jóllétünkhöz? Jelen könyvajánlónk ilyen kérdéseket jár körül. 

Ann Swanson elme- és testtudomány oktató, valamint jógaterapeuta könyvének címe A jóga tudománya: Kézikönyv a test és az elme tökéletes harmóniájáért. A könyv első nagy fejezete a humán anatómiát mutatja be, majd kitér az ászanák részletes ismertetésére, végül a jóga gyakorlásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre ad választ.

Swanson arra törekszik, hogy könyvében tudományos magyarázatokkal szolgáljon a nyugati kultúrától távol álló, sokak számára megfoghatatlannak tűnő jóga filozófiájával kapcsolatban, ezzel is közelebb hozva hozzánk a témát. Véleménye szerint

„a tudományos elvek és bizonyítékok számos ponton demisztifikálták a gyakorlatot”.

Ann Swanson: A jóga tudománya

Egy kis anatómia és még több ászana

Az egész könyvnek enciklopédia jelleget ad a sok színes ábra, mely tudományos alapossággal mutatja be az emberi szervrendszert, valamint az egyes ászanákat. Az anatómiával foglalkozó fejezet sorra veszi a legfontosabb emberi szervrendszereket, többek között a csont-, az izom-, az ideg- és a nyirokrendszert, melyeket a jóga vonatkozásában mutat be. Megtudhatjuk általa, hogy milyen jótékony hatásai vannak a jógának az agyműködésre: növeli a szerotonin szintet, szabályozza a dopaminszintet, valamint csökkenti a kortizol- és noradrenalin szintet. Ezek a hormonok a hangulatunkért, valamint stressz szintünkért felelősek.

Az ászanák a jóga gyakorlása során felvett pózok, melyekben nem a tökéletes kivitelezés, hanem a stabilitás és a testi-lelki ellazulás a cél. Swanson úgy fogalmaz, hogy

„a jóga nem a teljes testtartáról szól, hanem hogy tökéletes összhangban legyél a testeddel és az elméddel az adott pillanatban.”

A könyv formabontó módon mutatja be a különböző ászanákat: minden pózhoz mellékel néhány anatómiai képet a csontozat és az izomzat szemléltetésével. A szerző sajátélménye alapján megállapította, hogy

„az ászanák legmélyebb hatásai túlmutatnak az izomzatom és a csontozatom működésén, és jótékonyan alakítják az idegrendszerem, a pszichém és a testem energiáit.” 

Az ülő és térdelő ászanák segítenek ráhangolódni a fizikai és szellemi jelenlétre, meditatív hatásuk van. Az álló ászanák segítenek a testtartás és az egyensúly javításában, mely kihatással van szervrendszereink működésére, valamint befolyásolják energiaszintünket és kognitív működésünket. A fordított testhelyzetű ászanák felerősítik a vérkeringést és aktiválják a nyirokrendszert. A talajon végzett ászanák pedig a befelé figyelést segítik elő.

Az ászanák gyakorlása közben nem a tökéletes kivitelezés, hanem a stabilitás és a testi-lelki ellazulás a cél.

Jóga és pszichológia

A jóga eredendően egy módszer ahhoz, hogy felkészítse testünket a meditációra. Ez a mozgásforma is alkalmazza a ma nagy népszerűségnek örvendő meditációs irányzatot, a mindfulnesst, avagy a tudatos jelenlétet. Ennek a meditációs technikának alapelve a jelen pillanatra való szándékos, ítéletmentes odafigyelés, melyet elősegíthet a légzésre vagy testi érzésekre való fókuszálás. A jóga is megköveteli az elme tudatosságát az egyes ászanák gyakorlása közben, hiszen

„az elme és a test kapcsolata a kulcsmechanizmus a jóga jótékony hatásai mögött.”

A maximális összpontosítást nemcsak a meditációval, de a flow-élménnyel is összefüggésbe hozták, hiszen mindkét esetben megváltoznak az agy hullámai, mely az ellazulással van összefüggésben. A meditációnak jótékony hatása van az agyműködésre, a különböző légzőgyakorlatok pedig segítenek elcsendesíteni az elmét, oldják a szorongást és hozzájárulnak az alvásminőség javításához is.

A gyakorlás továbbá pozitív hatást fejt ki a stresszel való megküzdésre is, hiszen elmélyíti a test-elme kapcsolatot, ezáltal nagyobb tudatosságra tanít minket gondolataink és érzelmeink terén. Erősíti önszabályozó képességünket és növeli rezilienciánkat. A gyakorlás az agyműködésre, a mentális jóllétre, de még a krónikus fájdalomra is jótékony hatást gyakorol. Összességében tehát a jóga pozitív hatásai biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális szinten egyaránt érvényesülnek.

Kiknek ajánljuk?

A jóga tudománya című könyvet ajánljuk minden jóga iránt érdeklődőnek, akár megkezdték már a gyakorlást, akár még csak fontolgatják azt. A könyv jó kiindulási támpontot nyújt azoknak, akik még csak most ismerkednek a jóga színes világával, ugyanakkor növelheti a tudatossági szintjét azoknak, akik már rendszeresen gyakorolnak. Segít jobban megérteni a jóga testre, elmére és lélekre gyakorolt jótékony hatásait, mindezt tudományos háttérrel tálalva. Gyakorlásra fel!


Felhasznált irodalom:

Swanson, A. (2020) A jóga tudománya: Kézikönyv a test és az elme tökéletes harmóniájáért. Budapest: Libri.