A zenehallgatásnak jótékony hatása van az egészségre. A zeneterápia hatékony és személyre szabott megközelítést kínál az ADHD tüneteinek kezelésére, ami számos előnnyel jár. Cikkünk bemutatja, hogy a zeneterápia milyen módon javítja az ADHD-val élő személyek életminőségét.

Az alternatív terápiák, mint például a zeneterápia vagy a művészetterápia elfogadottsága és elterjedtsége változó. Bár egyre több kutatás és tanulmány támasztja alá az ilyen típusú terápiák hatékonyságát és előnyeit az ADHD tüneteinek kezelésében és csökkentésében, még mindig kevésbé ismertek és használatosak a hagyományos gyógyszeres és viselkedésterápiás kezelésekhez képest.

Cikkünkből kiderül:

  • Milyen előnyökkel jár a zeneterápia?

  • Az ADHD mely tüneteire alkalmazható a zeneterápia?

  • A dopaminszintünk nemcsak a hangulatunkat befolyásolja, de számos más előnnyel is jár. 

A zeneterápia alapjai

A zeneterápia kutatásokon és klinikai bizonyítékokon alapuló terápia, amely a zene és zenei elemek (mint a hang, ritmus és harmónia) terápiás keretek között történő felhasználásával segíti az egyéni célok elérését, az életminőség javítását. A zeneterápiának általában két változatát különböztetjük meg: aktív és receptív zeneterápia. Az aktív zeneterápiában a kliens maga hoz létre zenét vagy játszik egy hangszeren, míg a receptív zeneterápia során a zenehallgatás kerül a fókuszba a relaxáció vagy a hangulatváltozás céljából.

Az eddigi felmérések szerint a zeneterápia hatékony, személyre szabott és minimális vagy semmilyen mellékhatással sem jár.

Kutatások kimutatták, hogy

a zeneterápia javíthatja a memóriát, a figyelmet és a kognitív funkciókat.

Emellett javítja a testmozgást, a koordinációt és a fizikai funkciókat, például a finommotoros készségeket és az egyensúlyt, valamint a szívverés, a légzésszám és a vérnyomás szabályozását. Fejleszti a beszédet, a kommunikációs és a szociális készségeket is.

A zeneterápia egy multidiszciplináris terület, koncentrál az emberi jóllétre, egészségre, és javít a patológiás állapoton. Számos betegség kezelésében hatékonyan alkalmazzák, például depresszió, stroke, szorongás és demencia esetén. Továbbá a zeneterápia különösen hasznos lehet ADHD-val és autizmus spektrumzavarral élők számára is. 

ADHD mint népbetegség

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egy összetett rendellenesség, amelynek pontos okait hosszú évek óta kutatják, de még nem találtak egyértelmű választ. A kialakulásáért több tényezőt is okolnak, beleértve a genetikai és környezeti hatásokat. Mindemellett a stresszes életmód, a túlzott leterheltség, a túl sok inger és a mozgáshiány is szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában és súlyosbodásában. Legtöbbször gyermekkorban diagnosztizáljak, de az sem ritka, hogy felnőttként derül fény a betegségre. 

Az ADHD tünetei közé tartozik a figyelemzavar, a hiperaktivitás és az impulzivitás. A betegséget nehéz diagnosztizálni, mivel a tünetek nem egyediek, és különböző mértékben jelentkezhetnek. Az ADHD ritkán fordul elő önálló diagnózisként, gyakran kísérik más problémák, mint a depresszió vagy egyéb hangulatzavarok.

Az ADHD-nak több kategóriája is létezik, amelyek többnyire nem határolhatók el élesen egymástól. Nem minden gyermek egyformán hiperaktív vagy figyelemzavaros. Az ADHD-ra általában gyógyszeres kezelést, kognitív viselkedésterápiát és életmódváltást javasolnak otthoni, munkahelyi vagy iskolai környezetben egyaránt. 

Az ADHD kezelésére személyre szabott módszerek kombinációját alkalmazzák, hogy a legoptimálisabb eredményt érjék el.

Szintén hasznosnak bizonyul a testmozgás, a meditáció, az egészséges étrend és a megfelelő alvás. Ezen módszerek együttesen segíthetik az ADHD tüneteinek csökkentését. Az ADHD kezelése kétféleképpen történik: farmakológiai és nem farmakológiai eljárással, például TSMT torna vagy éppen a zeneterápia által.

Zeneterápia az ADHD tüneteinek csökkentésére

A zene különleges helyet foglal el a szívünkben és az agyunkban is. A zeneterápia  egyre népszerűbbé válik alternatív – nem farmakológiai – ADHD-kezelésként, amely képes a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) alapvető tüneteit és az ADHD-vel együtt járó többféle rendellenességet kezelni. 

A zeneterápiát az eddigi kutatási és vizsgálati eredmények alapján hatásosnak találják az ADHD főbb tüneteinek kezelésében:

  • Impulzivitás: Az önkontroll fejlesztése szempontjából a zeneterápia nyugtató hatása különösen fontos. A zenének van kezdete, közepe és vége, a ritmusa pedig struktúrát ad. Az ütemet követni kell, a kivitelezésnek pontosnak és időzítettnek kell lennie, ami megnyugtató egy önszabályozással küzdő ADHD-s agynak. A zenehallgatás és zenélés növeli a dopaminszintet. Segít csillapítani az impulzív reakciókat, és lehetővé teszi a jobb érzelmi kontrollt és önszabályozást.
  • Figyelemzavar: A zenehallgatás és zenélés aktív részvételt igényel, ami fejleszti a koncentrációs képességet. A szabálytalan ritmusokkal rendelkező zeneművek értelmezése különösen előnyös a figyelem tartósságának növelésére. A zene által növelt dopaminszint hozzájárul a figyelem, a memória és a végrehajtófunkciók javításához, és csökkenti a stresszt és a szorongást. Ezek együttesen segítenek a koncentráció és figyelem fenntartásában. 
  • Hiperaktivitás: A zeneterápia támogatja az egyéni belső szervezettséget és az elme–test koordinációját strukturált tevékenységekkel. A zene ritmusai és struktúrái csillapítják az idegességet és az energia felhalmozódását, segítve a hiperaktivitás csökkentését. Fokozza a figyelem összpontosítását és a koncentrációt, ami további előnyös hatással lehet a hiperaktivitás kezelésére. A zeneterápia lehetőséget nyújt arra, hogy strukturált környezetben vezessük le a felesleges energiát, és hosszú távon megtanuljuk kezelni azt, ezáltal javítva a mindennapi élet minőségét.

 

Dopaminnal az ADHD ellen

Nehéz elválasztani az ADHD főbb tüneteit egymástól, hiszen együttesen alkotnak egy komplex egészet. Egymást befolyásolva jelennek meg az ADHD-val élő személyek viselkedésében és funkcionálásában, jelentős hatást gyakorolva az életminőségre és mindennapi tevékenységekre.

Az ADHD befolyásolja az agy végrehajtó funkcióit, a dopamin felszabadítását és szabályozását. A végrehajtó funkciók és a dopamin szabályozása felelős azért, hogy egy személy képes legyen fenntartani a figyelmet, feldolgozni az információkat, kontrollálni az impulzusokat, de ezen kívül kulcsfontosságú szerepe van a memóriában, a mozgásban, a viselkedésben, és csökkenti a depressziót és a szorongást. 

A legújabb kutatások szerint az ADHD esetében legtöbbször a dopaminszint alacsony.

Az egyik oka annak, hogy a stimulánsok javítják az ADHD tüneteit az, hogy növelik a dopamin mennyiségét. Vizsgálatok kimutatták, hogy a kellemes zene hallgatása fokozza a dopaminszintet az agyban. Ezen eredményeket látva – a hiperaktivitásra, impulzivitásra és figyelemzavarra gyakorolt hatása a dopaminnak –  nemcsak az ADHD tüneteinek csökkentésében segíthet a zeneterápia, de a társuló betegségekre – mint a depresszió vagy hangulatzavar –  is pozitív hatással lehet.

Bár a zenének számos terápiás hatása lehet, önmagában még nem tekinthető terápiának. A zeneterápia mindenki számára nyitott, függetlenül attól, hogy milyen szinten áll a zenei tudása, vagy milyen háttérrel rendelkezik. A zeneterápia rendkívül hatékony beavatkozás hosszabb távon, és tartós hatás elérése érdekében érdemes szakember, például zene- vagy művészetterapeuta segítségét igénybe venni.

Zhang, F., Liu, K., An, P., You, C., Teng, L., & Liu, Q. (2017). Music therapy for attention deficit hyperactivity disorder (ADHD) in children and adolescents. Cochrane Library.

Martin-Moratinos, M., Bella-Fernández, M., & Blasco-Fontecilla, H. (2023). Effects of Music on Attention-Deficit/Hyperactivity Disorder (ADHD) and Potential application in serious video Games: Systematic review. JMIR. Journal of Medical Internet Research/Journal of Medical Internet Research, 25, e37742.

Dolğun, Ö. B. (2018). Music Therapy in Adhd and Austim. IOSR Journal of Humanities And Social Science (IOSR-JHSS). 23(7), 90-96.

Park, J., Lee, I., Lee, S., Kwon, R., Choo, E., Nam, H., & Lee, J. (2023). Effects of music therapy as an alternative treatment on depression in children and adolescents with ADHD by activating serotonin and improving stress coping ability. BMC Complementary Medicine and Therapies, 23(1).

Swanson, J., Flodman, P., Kennedy, J., Spence, M., Moyzis, R., Schuck, S., Murias, M., Moriarity, J., Barr, C., Smith, M., & Posner, M. (2000). Dopamine genes and ADHD. Neuroscience & Bioehavioral Reviews/Neuroscience and Behavioral Reviews, 24(1), 21-25.

Hirokawa, E. (2004). Effects of Music Listening and Relaxation Instructions on Arousal Changes and the Working Memory Task in Older Adults. Journal of Music Therapy, 41(2), 107-127.

Raglio, A. (2015). Effects of music and music therapy on mood in neurological patients. World Journal of Psychiatry, 5(1), 68.

McFerran K. (2009). Quenching a Desire for Power: The Role of Music Therapy for Adolescents With ADHD. Australasian Journal of Special Education. 33(1), 72-83.