Egy élet sem elegendő ahhoz, hogy minden könyvet elolvassunk, de nem is ez a cél – nem a mennyiség a lényeg! Olvassunk bár sokat vagy keveset, az olvasást mindenképpen megéri beépíteni a mindennapjainkba, hiszen szórakoztat, pihentet, kiszakít a hétköznapok monotonitásából, javítja mentális egészségünket, és sok szempontból fejlesztő hatású. Ha érdekel, milyen sokat köszönhetünk az olvasásnak, kezdd azzal, hogy elolvasod cikkünket!
A 2024-es felmérések alapján Magyarországon a 16 év feletti lakosság körülbelül 52%-a 12 hónap alatt legalább egy könyvet elolvas. A válaszadók 29,9%-a kevesebb mint öt könyvet olvasott az elmúlt évben, míg 12,2% öt és kilenc könyv között, 10,2% pedig tíz vagy annál több könyvet olvasott.
Az éves statisztika szerint ugyan egyre többen olvasnak, azonban a rendszeres olvasók száma fokozatosan csökken. A hírportálok gyakran leegyszerűsített, felszínes tartalmakat nyújtanak, amelyeket gyakran vizuális ábrákkal szemléltetnek. Ez a jelenség a szókincs és kifejezőképesség korlátozottságához vezet, valamint megnehezíti az értő szövegolvasást. Az ilyen típusú írások nem serkentik a kreativitást vagy a belső képalkotást, ami tovább csökkenti a komplex, elmélyülést igénylő szövegek iránti érdeklődést. Egy könyv olvasása ugyanis koncentrációt és teljes figyelmet igényel, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy igazán megértsük és élvezzük a tartalmát.
Cikkünkből kiderül:
- A kognitív pszichológia nagy hangsúlyt fektet az agy folyamatainak vizsgálatára, hogy miként befolyásolja azokat az olvasás.
- A fiktív történetek járulnak hozzá leginkább az empátia növeléséhez.
- Akárcsak a jóga vagy a humor, az olvasás is csökkentheti stressz-szintünket.
- Az olvasás segít új stratégiák kialakításában, és nagyban hozzájárul memóriánk fejlesztéséhez és szókincsünk bővítéséhez.
A kognitív pszichológia az olvasást komplex mentális folyamatként értelmezi, amely számos agyi terület összehangolt működését igényli. Olvasás közben az agy dekódolja a vizuális jeleket (betűket és szavakat) és jelentést ad nekik, így végső soron megértjük a szöveget, emellett a folyamat során több agyi terület aktiválódik. Ezen kívül erősíti az agyi kapcsolatokat és elősegíti a neuroplaszticitást. A kutatások szerint a sokat olvasó emberek agyában több idegi összeköttetés található a vizuális és a nyelvi feldolgozó központok között, ami megkönnyíti az információk feldolgozását és tárolását. Ebből látható, hogy a tevékenység jelentős agyi működéssel jár.
De mit tapasztalhatunk a hétköznapok során, ha az olvasás a mindennapjaink részévé válik?
Segíti a pihentető alvást
Az alvás alapvető szerepet játszik az agy megfelelő működésében és a mentális frissesség fenntartásában. Az éjszakai pihenés – érdemes este 10-11 óra előtt elaludni és ragaszkodni a napi 7-8 óra alváshoz – során az agy feldolgozza a napközben szerzett információkat.
Gyakran előfordul, hogy lefekvés előtt a közösségi oldalakat pörgetjük, azonban a telefonok és számítógépek kékfény-kibocsátása gátolja a melatonin termelődését, megnehezítve ezzel az elalvást és rontva annak minőségét.
A rendszeres és megfelelő pihenés elengedhetetlen a kognitív teljesítményhez, a mentális egészséghez és az érzelmi stabilitáshoz.
Ahhoz, hogy elkerüljük a hosszú távú negatív hatásokat, érdemes este könyvet olvasni, mivel nyugtató hatása segít könnyebben átlépni az ébrenlétből a mély, pihentető alvás fázisába.
Növelheti az élettartamot
A mentális aktivitás az eddigi kutatások szerint segíthet fenntartani és fejleszteni a szellemi éberséget – mint az olvasás, keresztrejtvények vagy más szellemi kihívás –, mert stimulálja az agy különböző területeit, így nemcsak javítja az életminőséget idősebb korban, de hozzájárulhat az élettartam meghosszabbításához is. Bavishi és társai több mint 10 évnyi kutatást követően arra jutottak, hogy jelentős túlélési előnnyel rendelkeznek azok, akik könyveket olvasnak. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a kognitív funkciók fontos szerepet játszottak ebben a túlélési előnyben, ami valószínűleg magyarázatot ad a hosszabb élettartamukra is.
Csökkenti a stresszt és a depresszió tüneteit
Az olvasás remek lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a hétköznapok szürkeségéből, és egy másik világ varázsába merüljünk. A figyelmünk fókusza áthelyeződik, ami hozzájárulhat a stressz-szintünk csökkenéséhez. Egy 2009-es kutatás szerint már napi harminc perc belefeledkezés egy könyvbe képes csökkenteni a vérnyomást, a pulzust és a pszichológiai megterhelést.
Ez közvetett módon javítja a mentális állapotunkat. Emiatt alkalmazzák sokszor a biblioterápiát a depresszió esetében. A depresszió gyakran jár együtt inaktivitással, negatív gondolatokkal és koncentrációs nehézségekkel. A szövegek – főleg a pozitív tartalmúak – energiát és reményt adhatnak, valamint mivel az olvasás strukturált gondolkodást és fókuszált figyelmet igényel, így segíti az agyi funkciók javulását is.
Fokozza problémamegoldó képességünket
Szemben az online tartalomfogyasztással, az elmélyült olvasás a problémamegoldásban is előnyt jelent. Az agyunk kapcsolatokat épít a részletek között, logikus összefüggéseket keres, és próbál előre következtetni a történet alakulására – ahogyan a valós életben is tesszük. A történetekben megjelenő konfliktusok és párbeszédek
új módszerek és stratégiák megismerését kínálják,
amelyekkel a hétköznapokban ritkán találkozunk. Segít új megoldási és gondolkodásmódokat találni, amik támogatják a kreatív és rugalmas gondolkodást, és ezáltal fejlesztik problémamegoldó képességünket.
Fejleszti memóriánkat és szókincsünket
A szókincs, a memória és a szövegértés létfontosságú a megfelelő kommunikációban. Tanulmányok szerint a rendszeresen olvasó gyerekek gazdag szókincset építenek ki azáltal, hogy változatosabb stílusokkal és kifejezésmódokkal találkoznak, ami lehetővé teszi, hogy különféle szituációkban a megfelelő nyelvezetet alkalmazzák.
Azonban idősebb korban is csak hasznunkra válik. Az olvasás fejleszti mind a rövid, mind a hosszú távú memóriát. Ilyenkor az agy egyszerre dolgozza fel a szavak jelentését, a történet szerkezetét és az egyes elemek közötti összefüggéseket, ami intenzív memóriahasználatot igényel – ez elősegíti a demencia kialakulásának megelőzését. Ugyan egy csendes tevékenységről beszélünk, mégis rendkívül hatékonyan fejleszti a kommunikációs készségeket.
Növeli az empátiát
A nyitott gondolkodásmód lehetővé teszi mások helyzetének jobb megértését. Olyan életkörülményeket és szituációkat ismerhetünk meg, amelyekkel általában nem találkozunk. Ilyenkor mások cipőjébe bújhatunk, és jobban megérthetjük az érzelmeket, motivációkat és perspektívákat, amelyek eltérhetnek a sajátjainktól. A kutatások a fikciós műveket említik főleg, mert olyan agyi területeket aktiválnak, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak az empátiában és a társas kapcsolatok kialakításában.
Az olvasás elősegíti a különböző kultúrák, életstílusok és történelmi kontextusok megismerését. Ez
a szélesebb perspektíva növeli a toleranciát és az elfogadást, miközben mérsékli az előítéleteket és a félreértéseket.
Olyan témákat is felvethet, amelyek a hétköznapi beszélgetések során nem merülnek fel.
Nem utolsósorban olyan közösségekhez csatlakozhatunk a könyveknek köszönhetően, ahol hasonló érdeklődésű és szemléletű emberek találkoznak. A könyvklubok kínálta társas tevékenység ösztönzőleg hat mind az intellektuális diskurzusra, mind a személyes kapcsolatokra.
Ha pedig úgy érezzük, hogy az olvasás terápiás hatásait még mélyebben szeretnénk megtapasztalni, érdemes megismerkednünk az irodalomterápiával. Ez az irányzat lehetőséget nyújt arra, hogy a könyveken keresztül feldolgozzuk érzelmeinket, megértsük és fejlesszük önmagunkat.
Zitser, J., Anatürk, M., Zsoldos, E., et al. (2020). Corrigendum to: Sleep duration over 28 years, cognition, gray matter volume, and white matter microstructure: a prospective cohort study. SLEEP, 43(7).
Bavishi, A., Slade, M. D., & Levy, B. R. (2016). A chapter a day: Association of book reading with longevity. Social Science & Medicine, 164, 44–48.
Duff, D., Tomblin, J. B., & Catts, H. (2015). The influence of reading on vocabulary growth: A case for a Matthew effect. Journal of Speech Language and Hearing Research, 58(3), 853–864.
Lewis, D. (2009), Galaxy Stress Research. Mindlab International, Sussex University, UK.
Mar, R. A., Oatley, K., Hirsh, J., Paz, J. D., & Peterson, J. B. (2005). Bookworms versus nerds: Exposure to fiction versus non-fiction, divergent associations with social ability, and the simulation of fictional social worlds. Journal of Research in Personality, 40(5), 694–712.