Hogyan őrizhetjük meg mentális egészségünket egy mérgező munkahelyen?

Gyakran tapasztaljuk, hogy valami nincs rendben a munkakörnyezetünkkel – nem tudunk kiteljesedni, nincsenek meg a lehetőségek a fejlődéshez, és egyfajta negatív légkör vesz minket körül. Egy mérgező munkahelyi közeg felismerése nem könnyű, és előfordulhat, hogy nincs lehetőségünk azonnal váltani. Ilyen esetben kulcsfontosságú olyan eszközöket és megküzdési stratégiákat találni, amelyek segítenek megőrizni mentális és fizikai jóllétünket. Szöllősi Dóra, a Mindset pszichológusa segít eligazodni abban, hogyan ismerhető fel egy toxikus munkahely, és milyen módszerekkel őrizhetjük meg mentális egészségünket ilyen környezetben.

A megfelelő munkahely elősegíti a fejlődést, az együttműködést és a kiteljesedést. Egy biztonságos, proszociális közeget teremt, amely elősegíti a fizikai és mentális egészséget is, ez pedig előnyös mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. A pozitív visszacsatolás és az egészséges környezet növeli az elköteleződést és a hatékonyságot, miközben csökkenti a fluktuációt és a hiányzások számát, ami a munkáltató számára is kedvező eredményeket hoz.

Cikkünkből kiderül:

1. Az egyén képes olyan stratégiákat kialakítani, amelyek segítenek a mérgező munkakörnyezetben való boldogulásban.
2. Számos oka lehet annak, hogy valaki a kedvezőtlen munkakörnyezet ellenére sem vált munkahelyet.
3. Bár a közösségi média gyakran negatív megvilágításba kerül, bizonyos helyzetekben előnyös is lehet, mert segíthet kiszakadni a mindennapokból.
4. A stresszkezelő módszerek, a támogató kapcsolatok és a határok meghúzása mind-mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy érzelmileg távolabb kerüljünk a munkahelyi feszültségektől és problémáktól.

Az egészséges munkakörnyezet mindkét fél számára előnyös, mégis gyakran előfordulnak apró viselkedési minták és rendszerszintű problémák, amelyek észrevétlenül teremtenek mérgező légkört. Ez nemcsak a csapatszellemet rombolja, hanem felmondásokhoz és a munkahely számára is negatív következményekhez vezethet. Mindeközben a munkavállaló fokozott stressznek és érzelmi megterhelésnek van kitéve egy olyan környezetben, ahol a napja jelentős részét tölti.

A munkahelyi toxicitás felismerése és beismerése nem könnyű feladat. Szöllősi Dóra szerint több jel is utalhat arra, hogy ilyen közegben dolgozunk. Az egyik legbeszédesebb figyelmeztető jel a „pszichológiai distressz, szorongás és érzelmi túlterheltség – olyan érzelmi állapot, ahol önmagunkról, másokról és a környezetről negatívan kezdünk vélekedni. Feszültség, aggódás, értéktelenség, visszahúzódás és ingerlékenység jellemzi. Ez az állapot csökkenti az ellenálló képességünket.”

Intő jelek lehetnek a testi tünetek is, mint a krónikus fáradtság, alvászavarok, gyakori fejfájás vagy különböző gyomorproblémák.

Ez nemcsak a testi és lelki egészségünkre, hanem a munkavégzésünkre is hatással van. Csökkenhet a hatékonyság, a motiváció és az elköteleződés, miközben a munka és a magánélet közötti egyensúly felborul. 

Felmérések szerint az amerikaiak 56 százaléka, egy 2023-as kutatás alapján pedig a munkavállalók több mint 20 százaléka dolgozott már toxikus munkahelyi környezetben. Az Egyesült Királyságban végzett tanulmány szerint a dolgozók 70 százaléka elismerte, hogy már került hasonló helyzetbe. Más országokhoz hasonlóan itthon is jelen van a probléma. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete szerint a felmérésükben résztvevők 40 százaléka élt már át zaklatást és megfélemlítést a munkahelyén.

Maradni vagy továbblépni? – ez itt a kérdés

Manapság gyakran használjuk a „toxikus” jelzőt, de fontos tisztázni, mitől válik egy munkahely valóban mérgezővé. Szöllősi szerint számos tényező hozzájárulhat ehhez, és nem csupán a vezetők, hanem a kollégák viselkedése is meghatározó szerepet játszik.

Az egyik legfontosabb tényező a destruktív vezetői stílus, amely lehet túlzottan autoriter vagy éppen teljesen elhanyagoló (laissez-faire). Ezek a vezetési módok gyakran együtt járnak túl szigorú szabályokkal, túlzott kontrollal, az empátia hiányával, vagy éppen az elvárások megfoghatatlanságával, de a szervezeti struktúra hiánya és az átláthatatlanság is jelentősen befolyásolja a munkahelyi környezetet.

Ha a munkavállalók nem kapnak támogatást, tiszteletet, elismerést és megbecsülést, az hosszú távon jelentős frusztrációt eredményezhet.

A kommunikációs problémák szintén mérgezővé tehetik a környezetet. Ha az elvárások nincsenek egyértelműen megfogalmazva, nincsenek visszajelzések, vagy a konfliktusok kezeletlenül maradnak, az folyamatos bizonytalanságot és feszültséget szül.  

Nemcsak a vezetők, hanem a kollégák is hozzájárulhatnak a toxikus légkörhöz. A pletykák, zaklatás (bullying) vagy akár verbális erőszak, folyamatos panaszkodás, elégedetlenség szintén folyamatos feszült légkörhöz és kimerültséghez vezethet. Gyakran olyan csapatoktól várják el a hatékony együttműködést és az állandó alkalmazkodást, akik nem feltétlenül választották egymást munkatársnak. A tartós stressz, a kiégés, a túlterheltség és a nyomás tovább súlyosbítja a helyzetet. A munkavállalók motiválatlanná válnak, letargikusak, ambivalensek, és sokan már be se mennének dolgozni. A káros viselkedés, ellenségeskedés és a megalázó bánásmód beépül a munkahelyi kultúrába, a bizalom pedig fokozatosan eltűnik. Mindenki egyre inkább figyeli és ellenőrzi a másik legapróbb mozdulatait is, ami tovább fokozza a feszültséget és a negatív légkört. Ez az öngerjesztő folyamat idővel a munkahely mindennapi működésének részévé válik. Egy ilyen környezetben való eligazodás kitartást és tudatos stratégiákat igényel a jóllét és a hatékonyság megőrzése érdekében. 

Szöllősi Dóra, a Mindset Pszichológia szakértője szerint, még ha fel is ismerjük, hogy egy mérgező munkahelyen dolgozunk, a továbblépés nem mindig egyértelmű vagy könnyen kivitelezhető döntés. Bár logikus lépésnek tűnik a kilépés, számos tényező visszatarthat valakit attól, hogy elhagyja ezt a környezetet.

1. Pénzügyi szükségletek: A megélhetés biztosítása elsődleges szempont, és sokan félnek attól, hogy egy munkahelyváltás anyagi nehézségekhez vezethet.
2. Szokások és kényelem: A változástól való félelem sokakat visszatarthat, a megszokott környezet gyakran biztonságérzetet ad, még akkor is, ha az nem ideális, „mert a biztos rossz sokszor jobb, mint a bizonytalan”.
3. Karrierépítés: Egyesek annak ellenére maradnak, hogy a környezet mérgező, mert a munkahely bizonyos szempontból előrelépést vagy fejlődési lehetőséget kínálhat számukra.
4. Alacsony önbecsülés: „Sokan úgy érzik, nem érdemelnek jobbat, nem gondolják magukat érdemesnek jobb lehetőségekre vagy változtatásra, így jobban tolerálják a mérgező környezetet” – véli a pszichológus.

Mit tehet az egyén a munkahelyi környezet javításáért?

A probléma kezelése összetett, és előfordulhat, hogy rendszerszintű kihívással állunk szemben, amit egyedül nem lehet megoldani, így a legjobb, ha egyéni szinten igyekszünk a lehető legjobb stratégiára törekedni. A szakértő szerint hatékony eszköz lehet az asszertív kommunikáció, amely lehetőséget ad arra, hogy hatékonyan képviseljük a véleményünket és meghúzzuk a határainkat.

Szöllősi ezen kívül említi az interakció minimalizálását vagy elkerülését, ha egyes szituációk különösen megterhelőek,

valamint a különböző stresszkezelési technikák alkalmazását, például relaxációs gyakorlatok, légzéstechnikák, mindfulness vagy autogén tréning is hasznos lehet a feszültség csökkentésében. Bár gyakran hallani, hogy a közösségi média káros, mégis a Pew Research Center szerint az alkalmazottak 34%-a mentális pihenésre használja. A megfelelő tartalmak – például üzenetküldő, zenei vagy meditációs applikációk – támogathatják mentális egészségünket.

Ahhoz, hogy a munkahelyi körülmények ne határozzák meg életünk más területeit, önismeretre, tudatos és proaktív stratégiákra, valamint a helyzet reális értékelésére van szükség. A Mindset pszichológusa többek között a következőket ajánlja:

1. Egyéni ellenálló képesség fejlesztése: Más néven „a reziliencia, az egyén azon képessége, hogy pozitívan alkalmazkodjon a nehézségekhez, stresszes helyzetekhez. Erősségeinek fejlesztése olyan stratégiák révén, mint az önbizalom és a problémamegoldás növelése”.
2. Fizikai és mentális egészség védelme: A toxikus környezet hosszú távon kimerítő, ezért fontos, hogy a mindennapokba olyan tevékenységeket építsünk, amelyek örömet és feltöltődést nyújtanak, mint a kreatív hobbik, a rendszeres mozgás és a pihenés. Ugyanígy a támogató kapcsolatok is elengedhetetlenek – barátok, családtagok vagy akár támogató kollégák –, mert segítenek a munkahelyi feszültségek oldásában és az érzelmi feldolgozásban.
3. Határok kijelölése: A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése elengedhetetlen. Ehhez tudatos döntésekre és következetességre van szükség, például a munkahelyi problémák otthonról való kizárásával.
4. Pozitív átkeretezés: A helyzet reálisabb értékelése segíthet csökkenteni a toxikus környezet hatását. Ha a munkahelyi problémákat nem személyes kudarcként, hanem más nézőpontból megoldandó kihívásként szemléljük, könnyebb érzelmileg eltávolodni tőlük.

Ha a munkahelyi feszültségek tartósan befolyásolják az életminőségünket, érdemes szakember segítségét kérni, aki támogatást nyújthat a helyzet feldolgozásában és a megfelelő megküzdési stratégiák kialakításában.

Egy kellemetlen munkahelyi légkör nem jelent feltétlenül kudarcot. Sok esetben a mérgező főnökök és vállalatok képtelenek a változásra, és nem ismerik fel a hosszú távú hatásokat. Ahelyett, hogy önmagunkat hibáztatnánk, fontos, hogy – amennyiben a toxikus munkakörnyezet elhagyása nem opció – tegyünk lépéseket a mentális és fizikai jóllétünk védelme érdekében.